Újabb árhullám érte Velencét, lezárták a Szent Márk teret

Publikálás dátuma
2019.11.15. 18:29

Fotó: Marco Serena / AFP / NurPhoto
Az árvíz szintje 1,54 méter volt délben, a térségre heves esőzéseket és erős szelet jeleztek előre a meteorológiai szolgálatok.
Ismét rendkívül magas tengerár zúdult pénteken Velencére, három nappal a rekordmagas dagály után, amelynek következtében az olasz kormány szükségállapotot hirdetett a dózsék városában. Velence polgármestere péntek délben elrendelte a híres Szent Márk tér lezárását.
„Kötelességem lezáratni a Szent Márk teret, hogy minden egészségügyi kockázattól megkíméljem Velence polgárait”

– jelentette ki Luigi Brugnaro.

Az árvíz szintje 1,54 méter volt délben, a térségre heves esőzéseket és erős szelet jeleztek előre a meteorológiai szolgálatok.
Kedd este a dagály szintje 53 éve óta a legmagasabb volt, 1,87 méteres, a második legmagasabb érték 1966. november 4. óta (1,94 méter). A víz templomokat, üzleteket, múzeumokat és szállodákat árasztott el a tenger királynőjeként is emlegetett világörökségi helyszínen. Több más kulturális intézményhez hasonlóan a Guggenheim múzeum pénteken akart újra kinyitni, de az időjárási viszonyok miatt mégsem tette. Luigi Brunaro pénteken bejelentette, hogy bankszámlát nyitnak mindazok számára, akik Olaszországban és külföldön segíteni kívánnak a helyreállításban. Guiseppe Conte olasz kormányfő csütörtökön bejárta a híres velencei csatornákat. A kormány este szükségállapotot hirdetett ki Velencében, és bejelentette, hogy 20 millió euróval támogatja a legsürgősebb beavatkozásokat. Brunaro pénteken a Twitteren közzétett videofelvételen már egymilliárd eurós károkról beszélt. A kora reggeli óráktól szirénák figyelmeztettek pénteken a veszélyre, és az ár ismét elöntötte a Szent Márk bazilika altemplomát. Az előrejelzések szerint a hét végén 1,1-1,2 méteres dagály várható. Normális feltételek között a 80-90 centiméteres vízszint már magasnak számít, de kezelhető. A polgármester az általános felmelegedést okolta a növekvő árvizekért. Becslések szerint a tenger szintje Velencénél több mint 20 centiméterrel magasabb, mint száz évvel korábban.
Önkéntesek és diákok csoportjai érkeztek a városközpontba segíteni az üzletek megtisztításában. Az iskolák – akárcsak a hét nagy részén – zárva tartottak. Az Acqua Alta (árvíz) nevű, nemzetközi hírű könyvesboltban a munkatársak több ezernyi elázott könyvet és nyomtatványt próbáltak szárítani. A tengerár több mint 50 templomot rongált meg – közölte Dario Franceschini kulturális miniszter a városba látogatva. A csendőrség világszerte elismert és magasan képzett, különleges művészeti szakértőit vetették be a károk felmérésére, amely jó ideig eltart majd.
„Amíg itt a víz, nehéz felmérni a teljes kárt”

– mondta Franceschini.

Hozzátette: adókedvezményekben részesítik azokat, akik hozzájárulnak az állami műemlékek restaurálási költségeihez, és iparművészek vesznek részt az egyházi műalkotások helyreállításában is. A város védelmét szolgáló Mózes (olaszul Mose, nevét a Kísérleti Elektromágneses Modul betűszavával megegyező azonos alakú szóról kapta) gátrendszert várhatóan 2021-ben helyezik üzembe. November 26-án különbizottság ül össze, hogy „megvitassa a problémák átfogó kezelését”, így a tengerjárók kitiltását a történelmi városközpontból és a lagúna védelmét szolgáló gátrendszer helyzetét.
Szerző

Üzent a magyar kormánynak az ukrán külügy: nekik ne mondja meg senki, mit vonjanak vissza és mit ne

Publikálás dátuma
2019.11.15. 17:33

Fotó: Jászberényi Attila
Új jogszabályt alkotnak a kisebbségi nyelvhasználatról az érintett közösségek képviselőivel, a régi nyelvtörvényt nem vonják vissza.
Ukrajna nem fogja eltörölni sem a 2017-es oktatási törvényt, sem az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, de kész az egyenrangú párbeszédre és a megállapodásra Magyarországgal - jelentette ki Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes a Szevodnya című ukrán lapnak adott interjújában, amely pénteken jelent meg az újság honlapján, írja az MTI. A tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy Ukrajna maga kérte az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását az oktatási törvényről, és mostanra a testület hét ajánlásából hatot már végre is hajtott. Az utolsót - a magániskolákra vonatkozót - a középszintű oktatásról szóló törvényben rendezi, amelyet első olvasatban a parlament már elfogadott, és reményei szerint még ebben a hónapban véglegesen jóváhagy. A nyelvtörvény vizsgálatát nemrégiben szintén megkezdte a Velencei Bizottság, állásfoglalása decemberre várható. Bodnar emlékeztetett arra is, hogy Kijev készül egy kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt is elfogadni, amelynek kidolgozásába szavai szerint be akarják vonni az ukrajnai nemzeti kisebbségi közösségek képviselőit is. Arra a kérdésre, hogy mit tesz akkor Kijev, ha minden feltétel teljesítése esetén is Budapest tovább blokkolja Ukrajna és a NATO kapcsolattartását, a miniszterhelyettes kijelentette, hogy Ukrajna számára a NATO-val való kapcsolat stratégiai jelentőségű. "Kinyilatkoztattuk, hogy csatlakozni kívánunk a szövetséghez, tagjává akarunk válni. Ezért bármilyen figyelmeztetést, megjegyzést igyekszünk figyelembe venni, de csak olyanokat, amelyek nem átpolitizáltak. Ebben az esetben, ha ez politikai nyomás vagy zsarolás, az számunkra elfogadhatatlan. Azt is kijelentjük NATO-partnereinknek, hogy készek vagyunk teljesíteni a meglévő kötelezettségek keretein belül a ránk eső részt, de nem engedünk nemzeti érdekeinkből. Ha Budapest retorikája visszatér a 2017-es évihez, ahhoz, hogy nekünk valamit vissza kell vonnunk, az nem fog működni. A 2017. évi oktatási törvényt nem töröljük el. Az államnyelvről szóló törvényt nem töröljük el. Partnereinket pedig arra szólítjuk el, hogy nézzenek realistán a mai Ukrajnára, amely Oroszország fegyveres agressziója ellenére egyre erősebbé válik. A nyomásgyakorlás és a zsarolás nem működik. Készek vagyunk egyenlő félként tárgyalni és megállapodni" - fogalmazott a külügyminiszter-helyettes. Az oktatási törvényt Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azért kifogásolták, mert a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól kezdve a tartárgyak többségénél elrendeli az ukrán nyelven való oktatásra való áttérését. Ennek életbe lépését a Velencei Bizottság ajánlása alapján 2023-ra tolta ki egy módosítással a nyáron a parlament. A nyáron hatályba lépett nyelvtörvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ez a kárpátaljai magyar szervezetek szerint felszámolja a kisebbségek valamennyi eddig megszerzett nyelvi jogát.
Szerző

Megkezdték a bécsi koalíciós tárgyalásokat

Publikálás dátuma
2019.11.15. 16:10
Sebastian Kurz és Werner Kogler sajtótájékoztatója
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A két párt tárgyalócsoportjai is elkezdik a megbeszéléseket, összesen hat nagyobb témakört beszélnek át, s mintegy száz szakértő, megbízott egyeztet egymással.
A május végén megrendezett uniós parlamenti választás előtt Orbán Viktor kormányfő számára európai szinten is követendő modell volt az osztrák példa, a mérsékelt jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormányzati együttműködése, az Ibiza-videó azonban alaposan felkavarta a belpolitikai viszonyokat, az FPÖ összeomlott, a szeptember végi választás után pedig eldőlt, nem kerül vissza a kabinetbe. A fordulat azt eredményezte, hogy az ÖVP pénteken hivatalosan megkezdte a koalíciós tárgyalásokat a környezetvédőkkel. A két párt előzőleg heteken át folytatott előzetes egyeztetéseket, mígnem egy hete mindkét párt vezetése zöld utat adott a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdésére. Jövő héten a két párt tárgyalócsoportjai is megkezdik a megbeszéléseket, összesen hat nagyobb témakört beszélnek át, s mintegy száz szakértő, megbízott egyeztet egymással. Az ÖVP-nek nem jelent gondot ennyi szakértőt a megbeszélésekre küldeni, a zöldek számára azonban ez már nagyobb gondot jelent, a párt ugyanis még saját struktúráiknak felépítésével van elfoglalva, hiszen a szeptemberi voksolás előtt négy évig a parlament tagja sem volt. Az ÖVP szempontjából ugyanakkor óriási változás, hogy az FPÖ-vel folytatott kormányzás után a Zöldek felé fordult. Két teljesen különböző politikai erőről van szó. Az Osztrák Szabadságpárt mereven bevándorlásellenes, amely – amint az Heinz-Christian Strache volt pártelnöknek az Ibiza-videóban elhangzott szavaiból is kiderült – magyar mintára alakítaná át a médiatérképet, elhallgattatná a kritikus hangokat. A környezetvédők ezzel szemben megengedőbbek a bevándorlást illetően és bizonyos tekintetben baloldalibb politikát folytatnak a szociáldemokratáknál is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne tartós az ÖVP és a környezetvédők kormányzati együttműködése. Az ugyanis már az előzetes egyeztetések során is kiderült, hogy nincs olyan témakör, amiben ne tudnának kompromisszumot kötni. A bevándorlást illetően például elviekben megállapodtak abban, hogy szükség van a külső határok megerősítésére, illetve az országba érkezett külföldiek jobb integrációjára. Ha sikerül akadálytalanul kormányozniuk, a bécsi kabinet valóban európai szintű modellé válhat.