Amnesty: A kormány tovább korlátozza a bíróságok függetlenségét

Publikálás dátuma
2019.11.15. 15:57
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az emberi jogi szervezet szerint egy salátatörvénnyel erősíthetik a bíróságok feletti kormányzati befolyást.
A kormány kedden benyújtott egy 200 oldalas salátatörvény-javaslatot az Országgyűlésnek, amely tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben – áll az Amnesty International Magyarország friss elemzésében. Az emberi jogi szervezet szerint a kormány egy tucatnyi más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó változásokat. A törvényjavaslat többek között módosítja az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról szóló sarkalatos törvényeket is. A tervezet nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a jogalkotásra vonatkozó törvény szerint kötelező lett volna, nem végezték el az általános egyeztetést sem. Nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, milyen hatása lesz az eljárások egyfokúvá tétele és ehhez kapcsolódóan a jogorvoslati jog korlátozása az állampolgárokra. De az Amnesty szerint nem látható az sem, milyen terhet ró a bíróságokra a közigazgatási bíráskodás újbóli átszervezésének terve. Az Amnesty legfontosabb megállapításai a törvény következményeivel kapcsolatban:
  • a jövőben a közhatalmat gyakorló szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhatna az Alkotmánybírósághoz - a politikailag kényes ügyekben megnyitja az utat az előtt, hogy a kormány a saját befolyása alatt álló Alkotmánybírósághoz forduljon;
  • a javaslat értelmében a korábbiakhoz képest jelentősen bővülne azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük;
  • a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnnének, a bírók pedig kérhetik áthelyezésüket a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, tehát ismét egy kiszolgáltatott döntéskényszerbe kerülhetnek a bírák;
  • a jogalkotó megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti az ítélkezés függetlenségének csorbítását.
Szerző
Frissítve: 2019.11.15. 16:12

Újból nekiment az alternatív iskoláknak a kormány

Publikálás dátuma
2019.11.15. 15:34

Fotó: Varga György / MTI
A Magyar Waldorf Szövetség szerint a törvényjavaslat „súlyosan sérelmes”, a Szülői Hang Közösség pedig a módosítások azonnali visszavonását kéri.
A szakképzési törvénybe rejtve szüntetné meg a kormányzat az alternatív oktatási intézmények működésének törvényi alapjait, így például a népszerű Waldorf-iskolák jövőbeni működése is kérdésessé válik. A vonatkozó törvénymódosításra – amely egész egyszerűen törli az alternatív intézmények működésére vonatkozó részt – a 444.hu hívta fel a figyelmet. A portál azt írja, ha az alternatív iskolák tovább akarnak működni, jövő április 1-ig az oktatásért felelős minisztertől, vagyis Kásler Miklóstól kell engedélyt kérniük, aki saját belátása szerint, egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönt majd az intézmények sorsáról. A Magyar Waldorf Szövetség szerint a törvényjavaslat „súlyosan sérelmes”, törvényi felhatalmazás hiányában ugyanis nem garantált, hogy intézményeik megőrizhetik kerettantervükben meghatározott sajátosságaikat (az államitól eltérő tananyag, speciális Waldorf-tantárgyak, önigazgatás). „Külön eltérést engedő szabály hiányában a Waldorf-iskolák és óvodák működése lényegében törvénysértővé válhat” – írták. Az alternatív iskolák további működését már a köznevelési törvény nyári módosítása is veszélybe sodorta például azzal, hogy az iskolák tanterve legfeljebb csak 30 százalékban térhet el a miniszter által kiadott központi kerettantervektől. „A fentieket értelmében a Waldorf- és más alternatív pedagógiai intézmények fennmaradása kiszámíthatatlanná válik, és sorsukról nem csupán szakmai szempontok, érdekek mentén is születhet döntés” – erről a Szülői Hang Közösség írt. Úgy vélik, a szülők és pedagógusok számára ismeretlen szempontok szerint dőlne el, hogy az oktatási intézmények fennmaradhatnak-e. „Felbecsülhetetlen oktatási tapasztalat és pedagógiai tudás halmozódott fel ezekben az intézményekben, melyeket a törvénymódosítás veszélybe sodor” – hangsúlyozták. Ezzel együtt felszólították a kormányt a módosítások azonnali visszavonására. – Ez tökéletesen abszurd, érthetetlen – fogalmazott Horn György. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint nincs ésszerű, szakmai magyarázat az ilyen fokú korlátozásokra, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: Magyarországon alkotmányos védelem van, nem lehet egy iskolát csak úgy „egyik napról a másikra” bezáratni. A törvényjavaslat felülvizsgálatát fogják kérni, a szaktárca képviselőivel a jövő héten találkoznak. 
Szerző
Frissítve: 2019.11.15. 15:48

„Brutálisan” emelné a Fidesz az állami hivatalok vezetőinek juttatását

Publikálás dátuma
2019.11.15. 15:26

Fotó: Népszava
Közben a közigazgatásban létszámstop van, alacsony a tanárok és az egészségügyben dolgozók fizetése – kommentálta Tóth Bertalan a törvényjavaslatot.
„Brutálisan” megemelné egyes állami hivatalok vezetőinek juttatását egy törvényjavaslattal a kormány, miközben a közigazgatásban létszámstop van, alacsony a tanárok és az egészségügyben dolgozók fizetése - – közölte Tóth Bertalan, az MSZP elnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Példaként említette:
  • a Gazdasági Versenyhivatal elnökének fizetése 1,7 millióról 4 millió forintra emelkedik;
  • Áder János köztársasági elnöké 1,5 millió forintról csaknem 3 millió forintra;
  • a Nemzeti Választási Iroda elnökének fizetése is a jelenlegi 990 ezerről 1,9 millió forintra emelkedik.
Az állami vezetők bőséges új fizetéseiről szóló javaslatot különben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztette be. Ebből kiderül még, hogy az ITM által nemrég elfoglalt Magyar Tudományos Akadémia élén is 400-700 ezerrel nőnek a juttatások, akárcsak a Magyar Művészeti Akadémia esetében. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója ugyancsak egymilliós emelést kap, mint az NVI vezetője, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala főigazgatója ennél valamivel többet, 660 ezer helyett közel 1,9 milliót vihet majd haza. Hasonló mértékű a GVH Versenytanács tagjának járó juttatás emelkedése: ez 695 ezer volt és kerek 2 millió lesz, ha a kétharmad elfogadja a javaslatot.
Az MSZP az úgynevezett rabszolgatörvény eltörlését célzó javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek

– közölte továbbá Tóth a sajtótájékoztatón. A pártelnök felidézte, hogy a fideszes kormányzat közel egy éve nyújtotta be a munka törvénykönyvének túlórakerettel kapcsolatos módosítását – a keretet 250-ről 400 órásra növelve, annak elszámoltathatóságát pedig kitolva három évre –, amely 4,5 millió munkavállalót hozott kiszolgáltatott helyzetbe. A magyarországi cégek kezdenek kifutni a 250 órás keretből és az MSZP-hez egyre több jelzés érkezik, hogy élni akarnak a rabszolgatörvény nyújtotta lehetőséggel. A szocialisták még pénteken benyújtják a parlamentnek a rendelkezés eltörléséről szóló törvényjavaslatot és arra kérik az ellenzéki pártokat, csatlakozzanak az indítványhoz.