Előfizetés

Alaposan összezavarták a kórházigazgatókat

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.11.15. 08:40

Fotó: Népszava
Gulyás Gergely szerint nincs létszámstop az egészségügyben, az ezt elrendelő utasítást viszont nem korrigálták.
Hiába jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón, hogy az egészségügyre nem vonatkozik a közigazgatásban elrendelt létszámstop, a kórházfenntartó cikkünk megjelenéséig nem korrigálta az intézményeknek kiadott korábbi utasításait. Így formailag érvényben van a pénteki levél, amely 4116/2019-es kormányhatározatra hivatkozva elrendelte a felvételi zárlatot, valamint az annak egységes értelmezésére kiadott későbbi utasítás is. Utóbbiban azt közlik az igazgatókkal, hogy keddtől valamennyi álláspályázó anyagát el kell juttatniuk e-mailben az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK), azaz az önéletrajzukat és a betölteni kívánt munkakör leírását is annak érdekében, hogy a jóváhagyást „személyre szólóan és azonnal” visszaküldhessék. A Gulyás Gergely által elmondottak azt is nyilvánvalóvá tették, hogy Állami Egészségügyi Ellátó Központ pénteken hamisan hivatkozott a közszférára létszámstopot elrendelő határozatra, ám ez eddig nem derülhetett ki, miután a nem nyilvános határozat tartalmát az érintett főigazgatók nem ismerhették meg. Be kellett érniük azzal amit a fenntartójuk, akitől egzisztenciálisan is függenek, arról mesélt nekik. Gulyás Gergely csütörtöki tájékoztatása után megkérdeztük a kórházfenntartót, visszavonták-e a múlt pénteki létszámstopról szóló utasításukat, illetve érvényben van-e még, hogy valamennyi újonnan belépő személyi anyagát az ÁEEK-nek kell továbbítani? A szaktárcánál pedig arról érdeklődtünk, ők utasították-e a kórházfenntartót egy kifejezetten egészségügyi létszámstop elrendelésére? Egyiküktől sem kaptunk választ. A Népszava által megkérdezett kórházigazgatók egyike sem tudta ezek után megmondani, hogy hogyan vehet fel új embert, ha úgy hozza a szükség. Volt, aki úgy vélte, hogy közalkalmazottnak csak előzetes központi jóváhagyással vehet fel bárkit. Volt, aki azt mondta egyelőre nem vesz fel senkit: kivár, míg eldől, mi is a helyzet. A fővárosban néhányan örültek a kialakult helyzetnek, mert mint mondták, ez a kalamajka kissé lefékezheti a kórházak közötti „orvosrablást”. A hiányszakmák orvosai miatt jó ideje egyfajta bérspirálba kerültek az intézmények, mert az érintettek rendre oda mentek, ahol többet ígértek a munkájukért. Ahol kiürült az osztály, ott kénytelenek voltak még többért visszacsábítani a gyógyítókat. Most viszont azt remélik, hogy a kialakult helyzet miatt majd mindenki jobban meggondolja, lépjen-e.

Aggódhatnak a budapesti autósok: jövőre összeér a hármas metró és a Lánchíd felújítása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.15. 08:15
Illusztráció
Fotó: Népszava
2020-ban a 3-as metró két szakaszán is dolgoznak majd, illetve várhatóan elkezdődik a Lánchíd és az alagút renoválása.
Rossz év vár a fővárosi autósokra, írja az Mfor, 2020-ban ugyanis összeérhet a hármas metró déli és középső szakaszának rekonstrukciója, illetve várhatóan hozzálátnak a Lánchíd felújításának is. Ami a metrófelújítást illeti, a Tarlós által beharangozott átadási határidő már nyár végén se tűnt tarthatónak, már augusztusban három hónapos lemaradással számolt a BKV. A portál forrásai a csúszást immáron egy évesre teszik. Így az alagút és az állomások felújításával várhatóan 2021 őszére végeznek.
A késés oka a vártnál is kiterjedtebb azbesztmentesítési munka - a szakasz mind az öt állomása érintett -, illetve a kritikusra nőtt építőipari munkaerőhiány.

Mégsem várhat a BKV még csaknem két évet a középső szakasz felújításának megkezdésével. Egyrészt a vonalnak ez a legrégebben épült és éppen ezért legrosszabb állapotban lévő része. Másrészt a 2021-es kezdéssel kockára tennék az uniós források felhasználását - a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban elnyert összesen 172 milliárd forint támogatás terhére nem nyújtható be számla 2023 után. A kivitelezői tenderben pedig eleve 38 hónapban határozták meg a munka várható idejét. Az uniós pénz már csak azért sem árt, mert a vonal felújítási költsége a kezdeti 120, majd 180 milliárdról időközben 217 milliárd forintra ugrott.
A leghosszabb, középső szakasz 9 állomásának felújítására azonban - olcsó ajánlat híján - továbbra sincs kivitelező. Mivel már minden törvényben rögzített határidőből kicsúsztak, a városvezetésnek hamarosan döntenie kell: elfogadja a vártnál drágább ajánlatot és győztest hirdet vagy új pályázatot ír ki, amely újabb hónapokkal tolja ki a kezdést, miközben nem biztos, hogy hoz jobb ajánlatot, elvégre ez nem kormányberuházás, ahol előre rögzíthetik az árat. Az Mfor információi szerint a döntéshozók inkább a szerződéskötés felé hajlanak.
A további csúszás esélyét növeli, hogy a működés közben végzett előzetes állapotfelmérés nem igazán szűrte ki a hibákat. A legrosszabb állapotban lévő középső szakasz kibontásakor pedig még több rejtett hibát találhatnak. A közlekedési cég azt ígéri, hogy a középső szakasz rekonstrukciójának ütemtervét hamarosan megjelenteti a projekt hivatalos honlapján.
Mindezek eredőjeként a hármas metró és a Lánchíd felújítása legalább másfél évig párhuzamosan zajlik majd.

A hármas metró nagyobbik részének (teljes, illetve részleges, bizonyos állomásokra kiterjedő) lezárása, illetve a metró buszokkal való pótlása önmagában iszonyatosan megterheli majd a fővárosi utakat. Erre a tervezett káoszra rakódhat rá a Lánchíd lezárása, továbbá az alagút és a pesti villamos-közúti aluljáró renoválása miatt várhatóan kialakuló közlekedési anomália. Az átkelő és a Váralagút felújítására kiírt tender bontására nem sokkal az önkormányzati választás előtt került sor, a főváros azóta megkezdte a tárgyalásokat a jelentkezőkkel. A felújításról szóló kormányhatározat csak 18 hónapnyi lezárást engedélyez, de ez csak a közúti forgalom korlátozására vonatkozik, a felújítás időtartama 30 hónap.

Értelmetlen feladatokkal, átgondolatlan szabályokkal gyötrik a közszolgákat

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2019.11.15. 07:25
Képünk illusztráció
Fotó: Bielik Istvan
Hiába a létszámstop, van olyan minisztérium, ahol ebben a helyzetben tartották fontosnak kirúgással fenyegetni azokat, akik nem frissítették fényképes önéletrajzukat.
Miközben november 6-tól idén már harmadszor a közigazgatás valamennyi területén létszámstopot hirdetett a kormány, van olyan minisztérium, ahol éppen ebben a helyzetben tartották fontosnak kirúgással fenyegetni azokat, akik nem állították össze vagy nem frissítették fényképes önéletrajzukat. Informátoraink védelme érdekében nem írjuk meg, melyik tárca dolgozói kapták a következő körlevelet, de a két-három ember helyett dolgozó tisztviselők példátlannak tartják az eljárást. Az utasítás így szólt: „Ezúton kötelezem a minisztérium minden foglalkoztatottját, hogy az aktualizált, részletesen kitöltött és fényképpel ellátott közszolgálati önéletrajzát haladéktalanul, de legkésőbb november 13. napjáig elektronikusan küldje el a személyügyi főosztályon keresztül a közigazgatási államtitkárnak…Felhívom a figyelmet, hogy a nem vagy nem megfelelő teljesítés …fegyelmi eljárást, illetve a jogviszony megszüntetését vonhatja maga után!” A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségénél (KSZSZ) égnek a telefonok, az újabb létszámstop elrendelése és a közszférát érintő, kedden a parlamentnek benyújtott törvények tömege újabb alkalmazottaknál verte ki a biztosítékot. Agg Géza elnök lapunknak úgy fogalmazott, a munkatársak nem értik a rájuk vonatkozó változásokat sem, még a kormányhivatali vezetők sem tudták, mikor oldották fel az előző, még augusztusban elrendelt felvételi zárlatot, de most sokan jelzik, hogy akár az egész osztályuk kész távozni a hivatalokból, ha a senkivel nem egyeztetett tervek hatályba lépnek. Gulyás Gergely a tegnapi kormányinfón azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy kizárólag a közigazgatásra vonatkozik a kormány által elrendelt létszámstop, ami állítólag csak két hétig tart, és hogy a kiürített minisztériumok megmaradt dolgozói jutalmat kapnak, de ez nem csillapította a kedélyeket. Különösen a kormányhivatalokban állnak értetlenül még a megyei vezetők is, mert hiába megbízható Fidesz-káderek, egy éve velük sem egyeztet a kormány, a szakszervezetekkel pedig március óta nem áll szóba.
Egy szűk kör dönt mindenről, érezhetően a gyakorlat pontos ismerete nélkül – fogalmazott több kormányhivatali alkalmazott. Az átgondolatlanságot látják például abban, hogy a 2016-ban kormányhivatalokba telepített feladatok egy részét most az emberhiány miatt szétosztják a rendőrség, a bíróságok és az adóhivatal között, de ezek a szervezetek is túlterheltek és kevés szakemberrel működnek, az ügyfelek tehát mindenképpen rosszul járnak majd. A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke azt is kifogásolja, hogy említve sincs, mi lesz azokkal a speciális járásokkal, amelyek hatásköre és illetékessége több járásra, netán egy régióra terjed ki, vagy országos feladatot látnak el.  A TBDSZ elnöke szerint a gyakorlatban dolgozó köztisztviselők nem fogadják el azt a magyarázatot sem, hogy a hivatali döntések elleni fellebbezések egyre nagyobb részének bíróságra terelése gyorsítja majd az eljárásokat, azt gondolják, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok jövő március végével tervezett megszüntetése épp lassítja majd az ügyek lezárását, ha első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a határozatokat, majd a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért. A közszférában érdekelt szakszervezetek rendkívüli érdekegyeztetést sürgetnek, hogy megismerhessék a törvényjavaslatok végrehajtási rendeleteit és megtudják, valóban tervez-e újabb létszámleépítést a kormány ebben a körben, hiszen senki nem cáfolta az ezzel kapcsolatban terjedő híreket.

Zárlat alatt az állami vállalatok is

A felvételi tilalmat elrendelő 4116-os számon megismert kormányhatározat alapján a többségi állami tulajdonban lévő vállalatokra és alapítványokra is érvényes a létszámstop, ami megnehezíti az emberhiánnyal küzdő közszolgáltatók működését. A nyár végén készített összesítésünk szerint a Magyar Postánál csaknem 250, a MÁV-nál 1000-1100, a Volán-társaságoknál 900, míg a BKV-nál 150-200 álláshely volt betöltetlen.