Visszavonták a gyűlöletkeltő határozatot Pécsen

Publikálás dátuma
2019.11.14. 12:41
Az Emberség Erejével Alapítvány felmondott bérleménye
Fotó: Csortos Szabolcs
A kormánypártokhoz nem kötődő civilek ellehetetlenítésére hozott határozatot 23 hónapja a pécsi közgyűlés. Az októberben felállt testület ezt most megsemmisítette.
2017 decemberében a kormánypárti többségű pécsi képviselőtestület elfogadott egy állásfoglalást, amiben arra kérték a város lakóit és vállalkozásait, hogy ne adjanak helyet az Emberség Erejével Alapítványnak. A fideszes városvezetés ugyanis azt jövendölte, hogy az alapítvány migránsok Pécsre telepítéséhez nyújt majd segítséget. Erre szerintük abból lehetett következtetni, hogy a pécsi szervezet lett a térségi koordinátora az Erősödő Civil Közösségek (ECK) projektnek, amit Soros György egyik alapítványa finanszíroz. Amúgy a 2006-ban alapított pécsi szervezet mindig is közösségfejlesztő programokkal foglalkozott, s ezzel tisztában volt a pécsi városvezetés, mégis megbélyegezték a szervezetet, és ezzel valamennyi egyesületet, ami együttműködött az alapítvánnyal. Az állásfoglalásnak volt eredménye, hisz az a pécsi cég, ami irodát adott az alapítványnak, felmondta a bérleti szerződést. Az Emberség Erejével azonban új helyet keresett, és sikeresen koordinálta az ECK projekteket, így 2018-ban és 2019-ben is több mint félszáz egyesület jutott 1-3 milliós támogatáshoz a térségben. A preferált szervezetek kulturális- és sportprogramokat rendeztek, polgári védelmi feladatokat láttak el, betegek rehabilitálásával foglalkoztak, kutyasétáltatót építettek. A szervezetek egyike se tartott kapcsolatot menekültekkel. A hazugságra épített állásfoglalást mégse vonta vissza a pécsi közgyűlés. Az októberi választáson az ellenzéki pártokat összefogó Mindenki Pécsért Egyesület nyert a városban, s az önkormányzat új vezetése sürgető feladatnak látta, hogy visszavonja a gyűlöletkeltő határozatot. Ezt csütörtökön meg is tette a közgyűlés. A napirendet előterjesztő Bognár Szilvia, alpolgármester szerint ezzel a városvezetés azt üzente a pécsieknek, hogy vége a városlakókat megfélemlítő önkénynek. A napirend tárgyalása előtt Csizmadia Péter, a közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának vezetője – kérdésünkre válaszolva – elismerte, hogy ő is tudja: az Emberség Erejével Alapítvány sosem foglalkozott migránsokkal. Csizmadia ennek ellenére azt mondta, hogy a frakció nem szavazza meg a visszavonásról szóló előterjesztést. Ez így is történt, ugyanakkor az felért némi önkritikával, hogy a kormánypárti képviselők nem is szavaztak a visszavonás ellen: ketten tartózkodtak, négyen pedig nem nyomták meg egyik gombot se a szavazógépen.
Frissítve: 2019.11.14. 13:33

Decemberben ismétlik meg a szavazást Várföldén, miután vasárnap a második voksolás is elbukott

Publikálás dátuma
2019.11.14. 12:04

Fotó: Google Street View
A döntés még nem jogerős, három napon belül megtámadható.
Decemberben harmadik alkalommal tartanak polgármester- és képviselő-választást a Zala megyei Várföldén, ahol
a választói névjegyzékben szereplők számának hirtelen emelkedése miatt október 13-án és az elmúlt vasárnap is érvénytelen volt a voksolás.

Szunyogh István, a bánokszentgyörgyi közös hivatalhoz tartozó Várfölde jegyzője csütörtökön az MTI érdeklődésére elmondta: a helyi választási bizottság szerda esti döntése szerint
december 8-án ismétlik meg újra a voksolást.

Ez a döntés még nem jogerős, három napon belül megtámadható. Vasárnap nem állapított meg eredményt a helyi választási bizottság Várföldén, mert az október 13-ai szavazáshoz hasonlóan – bár kisebb arányban, de – ezúttal is túl sokan vettek részt olyanok, akik korábban nem laktak a településen.

Megduplázódott a választók száma

A zalai községben azért kellett megismételni a polgármester- és képviselő-választást, mert október 13-a előtt néhány hét alatt több mint ötven százalékkal növekedett a bejelentett lakcímmel rendelkezők száma, ezért a Pécsi Ítélőtábla a voksolás megismétléséről döntött. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint október 13-án az eddig is a települést vezető Szörcsökné Horváth Mária 114, kihívója, Tóth Árpád 107 szavazatot kapott. A képviselőjelöltek között az első és a hatodik legtöbb voksot begyűjtő között is csupán 17 szavazatkülönbség adódott. A települési névjegyzék szerint 239 szavazásra jogosult polgár járulhatott az urnákhoz, közülük 223-an voksoltak, 93,31 százalékos volt akkor a részvételi arány. Az eredmény ellen a helyi, majd a Zala megyei választási bizottsághoz benyújtott – mindkét fórumon elutasított – jogorvoslati kérelem szerint a választás eredményét befolyásolhatta, hogy Várföldén szeptember 1-jén még csak 157 szavazópolgár szerepelt a nyilvántartásban, október 13-ára pedig 239-re növekedett a számuk. A Pécsi Ítélőtábla megalapozottnak látta a jogsértés gyanúját, ezért november 10-re írta ki a választás megismétlését. A megismételt szavazáson a továbbra is a névjegyzékben szereplő 239 választópolgár közül 169-en adtak le szavazatot, vagyis többen, mint ahányan szeptemberben szerepeltek a település névjegyzékében. Visszalépés nem volt, ezért az október 13-ai voksoláshoz hasonlóan két polgármester- és tíz képviselő-jelöltre lehetett szavazni, de az újbóli jogsértések gyanúja miatt eredményt végül nem hirdetett a helyi választási bizottság.

Helsinki Bizottság: Nem engedik ki a röszkei tranzitzónából saját filmbemutatójára az iráni filmest és kisfiát

Publikálás dátuma
2019.11.14. 11:23
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
A menekültkérelmüket érdemben nem voltak hajlandók kivizsgálni a hatóságok, mondván, a menekülők a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek.
„Abouzar Soltani filmjét ma este mutatják be a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon. Az iráni rendezőt és fiát, a 10 éves Armint a röszkei tranzitzónában tartják fogva immáron 11 hónapja. Soltaniék itt akartak menedéket kérni, de a hatóságok nem hajlandók érdemben meghallgatni őket. A fesztivál szervezői meghívták a rendezőt és kisfiát a bemutatóra, de nem engedik ki őket” – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A közlemény szerint Abouzar Soltaninak jó állása volt Iránban, egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozott PR-osként és dekoratőrként. „Annyit lehet a meneküléséről nyilvánosan mondani, hogy mást gondolt a világról, mint az Iránban uralkodó nézet, és zaklatták emiatt. Három és fél éve úgy döntött hát, hogy fiával együtt elhagyja hazáját. Olyan helyen akar élni, ahol nem kell félni annak, akinek más véleménye van” – teszik hozzá.  A férfi előbb Bulgáriába került, ahol három hónapig volt bezárva. Majd Szerbiába mentek, és két és fél évig vártak arra, hogy a röszkei tranzitzónán keresztül beléphessenek Magyarországra – tehát legálisan jöttek ide. „Azonban a menekültkérelmüket érdemben nem voltak hajlandók kivizsgálni a hatóságok, mondván, a menekülők a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek. Kiutasították őket, de a szerb hatóságok nem veszik vissza őket. Ezért az új kiutasítási célpont Irán lett, épp az az ország, ahonnan el kellett menekülniük és ahová nem térhetnek vissza, mivel keresztény hitük miatt akár ki is végezhetik őket. Soltaniék három pert is indítottak a magyar állam hatóságaival szemben, amelyekben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli őket.” Az iráni férfi abban reménykedett, hogy védelmet kap Magyarországon. Nem ez történt. A hatóságok ki akarják szekírozni a röszkei tranzitzónából, arra akarják rávenni, hogy menjen vissza Szerbiába. Egy ideig még éheztették is, és csak a strasbourgi bíróság fellépése nyomán kaphat újra enni. Kisfia egyenesen depresszióba zuhant. Az apa ezért kitalálta, hogy filmet készít fiáról és az elrabolt gyerekkoráról. A kisfilmben Armin arról is beszél, hogy nem érti, a felnőttek miért zárják el előle a világot szögesdrótokkal. „A Verzió fesztivál meghívta Abouzart és Armint – mint a film alkotóit – a premierre, de erre sem engedik ki őket. A Magyar Helsinki Bizottság azért készített egy kisfilmet róluk, hogy ne csak a fesztivál közönsége, de mindenki láthassa, kiket tartanak fogva a röszkei tranzitzónában. Nekik is van arcuk” – áll a közleményben.
Szerző
Frissítve: 2019.11.14. 11:28