Helsinki Bizottság: Nem engedik ki a röszkei tranzitzónából saját filmbemutatójára az iráni filmest és kisfiát

Publikálás dátuma
2019.11.14. 11:23
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
A menekültkérelmüket érdemben nem voltak hajlandók kivizsgálni a hatóságok, mondván, a menekülők a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek.
„Abouzar Soltani filmjét ma este mutatják be a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon. Az iráni rendezőt és fiát, a 10 éves Armint a röszkei tranzitzónában tartják fogva immáron 11 hónapja. Soltaniék itt akartak menedéket kérni, de a hatóságok nem hajlandók érdemben meghallgatni őket. A fesztivál szervezői meghívták a rendezőt és kisfiát a bemutatóra, de nem engedik ki őket” – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A közlemény szerint Abouzar Soltaninak jó állása volt Iránban, egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozott PR-osként és dekoratőrként. „Annyit lehet a meneküléséről nyilvánosan mondani, hogy mást gondolt a világról, mint az Iránban uralkodó nézet, és zaklatták emiatt. Három és fél éve úgy döntött hát, hogy fiával együtt elhagyja hazáját. Olyan helyen akar élni, ahol nem kell félni annak, akinek más véleménye van” – teszik hozzá.  A férfi előbb Bulgáriába került, ahol három hónapig volt bezárva. Majd Szerbiába mentek, és két és fél évig vártak arra, hogy a röszkei tranzitzónán keresztül beléphessenek Magyarországra – tehát legálisan jöttek ide. „Azonban a menekültkérelmüket érdemben nem voltak hajlandók kivizsgálni a hatóságok, mondván, a menekülők a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek. Kiutasították őket, de a szerb hatóságok nem veszik vissza őket. Ezért az új kiutasítási célpont Irán lett, épp az az ország, ahonnan el kellett menekülniük és ahová nem térhetnek vissza, mivel keresztény hitük miatt akár ki is végezhetik őket. Soltaniék három pert is indítottak a magyar állam hatóságaival szemben, amelyekben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli őket.” Az iráni férfi abban reménykedett, hogy védelmet kap Magyarországon. Nem ez történt. A hatóságok ki akarják szekírozni a röszkei tranzitzónából, arra akarják rávenni, hogy menjen vissza Szerbiába. Egy ideig még éheztették is, és csak a strasbourgi bíróság fellépése nyomán kaphat újra enni. Kisfia egyenesen depresszióba zuhant. Az apa ezért kitalálta, hogy filmet készít fiáról és az elrabolt gyerekkoráról. A kisfilmben Armin arról is beszél, hogy nem érti, a felnőttek miért zárják el előle a világot szögesdrótokkal. „A Verzió fesztivál meghívta Abouzart és Armint – mint a film alkotóit – a premierre, de erre sem engedik ki őket. A Magyar Helsinki Bizottság azért készített egy kisfilmet róluk, hogy ne csak a fesztivál közönsége, de mindenki láthassa, kiket tartanak fogva a röszkei tranzitzónában. Nekik is van arcuk” – áll a közleményben.
Szerző
Frissítve: 2019.11.14. 11:28

Karácsony: ha a kormány felrúgja az egyezséget, dőlni kezdenek a dominók

Publikálás dátuma
2019.11.14. 10:59

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főpolgármester nem érti, hogy a kabinet miért terhelné önkormányzatokra a helyi közlekedés fenntartását – Orbán Viktorral nem erről állapodtak meg.
„Nem tudom mire vélni, hogy ez mi a túró” -

mondta Karácsony Gergely a Tuszon Bence által beterjesztett javaslatról, ami az iparűzési adóból kötelezően a helyi közösségi közlekedést finanszíroztatná az önkormányzatokkal. A főpolgármester szerdán este, az ATV Egyemes Beszéd című műsorában beszélt a kormányzati javaslatról, amit egy forgatókönyvbe illő fordulatnak nevezett. 
Karácsony azt is elmondta: ahogy ezt a módosítót beterjesztették, az ellentétes azzal az Orbán-Tarlós megállapodással, amelyről Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy szent és sérthetetlen. A főpolgármester szerint kérdés, hogy ha az állam a közösségi közlekedésből kivonul, akkor ki fog-e vonulni az oktatásból és az egészségügyből is. Karácsony Gergely elmondta az Egyenes beszédben, hogy a javaslatot a sajtóból ismerte meg, és ezt a javaslatot vissza kell vonni.
A főpolgármester úgy látja: a kormány szerinte inkább békét akar Budapesten mint háborút, ő pedig a maga részéről biztosan békét akar. 
Ám – tette hozzá Karácsony – ha a kormány felrúgja az Orbán-Tarlós megállapodást, az dominóhatást indíthat el.

Ami a főváros kukaholdingból történő esetleges kilépését illeti, a főpolgármester elmondta az Egyenes beszédben: a kukaholding működésén pénzt és időt veszít a főváros, most például hétmilliárd forintja van a fővárosnak a kukaholdingban. Karácsony Gergely hozzátette: a szemétszállítás problémáinak megoldása is része az Orbán-Tarlós megállapodásnak. A maga részéről Karácsony – elődjéhez, Tarlós Istvánhoz hasonlóan – minél nagyobb autonómiát szeretne, de hozzátette: a kormány nélkül nem tud kilépni Budapest ebből a rossz rendszerből. Ha Budapesten múlt volna, már rég kilépett volna a kukaholdingból – hangsúlyozta a főpolgármester. A beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosi közgyűlés az alakuló ülésén döntött a fővárosi érdekegyeztető tanács létrehozásáról. Karácsony a maga részéről jobban szeretné, ha a munkavállalóknak vasárnap nem kellene dolgozniuk, vagy ha igen, akkor bérpótlék ellenében. Ennek eldöntését Karácsony Gergely nem bízná a piacra,
Szerző

Súlyos aránytévesztés, elfogadhatatlan álláspont – Kövér véleményét értékelték az államtitkárok

Publikálás dátuma
2019.11.14. 09:00
Kövér László házelnök 2019. október 22-én, a Ludovika Szabadegyetemen
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A minisztériumok képviselői hat pontból ötben nem értettek egyet házelnökkel, bár nem biztos, hogy tudták, kinek mondanak éppen ellent.
Miután Kövér László a jövő közszolgáinak kifejtette, hogy a fékek és ellensúlyok (tehát a hatalomkorlátozás) rendszere nettó hülyeség, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke nekiállt, és minisztereket kezdett kérdezgetni a fideszes házelnök elhíresült kijelentéseivel kapcsolatban. Az államtitkári szintről érkező válaszok egy részéről korábban a Népszava is beszámolt; kiderült például, hogy ha Pintér Sándor belügyminisztert kérdezik, arra a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs fog reagálni (ennyit az egymástól független hatalmi ágakról) Orbán szerint pedig  a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik, ha Kövér hülyeségnek nevezi a fékek és egyensúlyok rendszerét.
Kásler emberi erőforrás miniszter helyett államtitkára, Rétvári Bence fejtette ki, hogy Kövér László jogosan vont párhuzamot az illegális migráció veszélye és az egri várat ostromló török sereg fenyegetése között - hiszen az Egri csillagok hősei és a déli határon szolgáló katonák, rendőrök is a hazát védik.

A jogállam minősítése nem Kövér dolga

Többen azonban nem értettek egyet a házelnökkel: Tóth Bertalan Varga Judit igazságügyi minisztert arról faggatta, hogy "Jogállamnak minősül-e Finnország az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint?” Hiszen Kövér azt is hangoztatta, hogy az a Finnország ne oktasson jogállamiságról, ahol Alkotmánybíróság sincs. A miniszter helyett ismét államtitkári szintről érkezett válasz, Völner Pál írt, és eleinte meglehetősen óvatosan fogalmazott: „A jogállamiságnak ezért nincs olyan általánosan elfogadott definíciója, amely átfogó felülvizsgálat alapjául szolgálhatna” - írta, azt viszont hozzátette, hogy a jogállamiság megítélése nem a politikusok dolga. 
„Ha lehetővé tesszük, hogy politikusok értékelhessék a jogállamiság minőségét, akkor azoknak a döntéseknek politikai színezete lesz, amely nyilvánvalóan elfogadhatatlan” fejtegette Völner Pál. Ez már erős és egyértelmű üzenet a politikus Kövér László számára is.

Völner: el a kezekkel a sajtószabadságtól

Az igazságügyi tárca annak kapcsán is kérdést kapott, hogy Kövér szerint nagyobb is a sajtószabadság, mint kellene, főleg internet és az úgynevezett közösségi média miatt. Tóth arról érdeklődött, hogy ennek szellemében, „Szükséges-e a hazai sajtószabadság korlátozása a nyomtatott és az internetes sajtó tekintetében?”. Ezúttal is Völner volt a válaszadó, aki szerint Az Alkotmánybíróság gyakorlatában kommunikációs alapjogként tekint a sajtó és benne valamennyi médium szabadságára – „A sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozni, hanem garantálni kell, ahogy arról Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik.”

Kövér szerint tömegpusztító fegyver, a kormány csak az előnyeit látja

Az innovációs tárcánál sem értenek egyet a házelnök kijelentéseivel. Mint ismert, Kövér a közszolgálati egyetemen nekiment a okostelefonoknak is, azt mondta, hogy a készülék „egy tömegpusztító fegyver”, „felmérhetetlen károkat okoz”, mivel „szétrombolja a közösségeket”.  Tóth felvetésére – „A tudomány mai állása szerint valóban tömegpusztító fegyvernek minősülnek a mobiltelefonok? – Palkovics László innovációs miniszter helyett Schanda Tamás államtitkár reagált, és határozottan ellentmondott Kövérnek. „Magyarország versenyképességének érdekében célunk a hazai 5G mobilhálózatok kialakítása (...)„A digitalizáció és a mobiltelefonok a mindennapjaink részévé váltak. Az eszközök előnyei elvitathatatlanok, ugyanakkor a digitális kompetenciák terén még sok tennivaló van.”  

Súlyos aránytévesztés a pártállami időkkel példálózni

De Sancha Tamás a felsőoktatás témájában is mást gondol, mint Kövér, sőt, határozottan visszautasítja álláspontját. A házelnök az előadáson ugyanis nekiment az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek , mondván, „a szellemi szabadság a pártállami időkben nagyobb volt, mint ami most van  az ELTE-n”. Tóth ennek apropóján a felsőoktatást is felügyelő Palkovicstól azt kérdezte, hogy a főiskolák és egyetemek tekintetében valóban rosszabb az oktatás és tanulás szabadságának helyzete, mint a ’80-as években? Schanda szerint a pártállami idők oktatási gyakorlata ma már csak történelem. 
„Súlyos aránytévesztés bármiféle hasonlóságára, egybevethetőségére még csak utalni is az európai felsőoktatási térség sikeres tagjaként számon tartott jelenlegi magyar felsőoktatási rendszerrel”

-hangsúlyozta az államtitkár, véleményt mondva Kövér kijelentéséről. Magyarán, a megkérdezett minisztériumok képviselői hat kérdésből ötben nem tudnak egyetérteni Kövér László házelnökkel. A levelezésből összeállítást készített a 444.hu is. 
Szerző