Karácsony: ha a kormány felrúgja az egyezséget, dőlni kezdenek a dominók

Publikálás dátuma
2019.11.14. 10:59

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főpolgármester nem érti, hogy a kabinet miért terhelné önkormányzatokra a helyi közlekedés fenntartását – Orbán Viktorral nem erről állapodtak meg.
„Nem tudom mire vélni, hogy ez mi a túró” -

mondta Karácsony Gergely a Tuszon Bence által beterjesztett javaslatról, ami az iparűzési adóból kötelezően a helyi közösségi közlekedést finanszíroztatná az önkormányzatokkal. A főpolgármester szerdán este, az ATV Egyemes Beszéd című műsorában beszélt a kormányzati javaslatról, amit egy forgatókönyvbe illő fordulatnak nevezett. 
Karácsony azt is elmondta: ahogy ezt a módosítót beterjesztették, az ellentétes azzal az Orbán-Tarlós megállapodással, amelyről Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy szent és sérthetetlen. A főpolgármester szerint kérdés, hogy ha az állam a közösségi közlekedésből kivonul, akkor ki fog-e vonulni az oktatásból és az egészségügyből is. Karácsony Gergely elmondta az Egyenes beszédben, hogy a javaslatot a sajtóból ismerte meg, és ezt a javaslatot vissza kell vonni.
A főpolgármester úgy látja: a kormány szerinte inkább békét akar Budapesten mint háborút, ő pedig a maga részéről biztosan békét akar. 
Ám – tette hozzá Karácsony – ha a kormány felrúgja az Orbán-Tarlós megállapodást, az dominóhatást indíthat el.

Ami a főváros kukaholdingból történő esetleges kilépését illeti, a főpolgármester elmondta az Egyenes beszédben: a kukaholding működésén pénzt és időt veszít a főváros, most például hétmilliárd forintja van a fővárosnak a kukaholdingban. Karácsony Gergely hozzátette: a szemétszállítás problémáinak megoldása is része az Orbán-Tarlós megállapodásnak. A maga részéről Karácsony – elődjéhez, Tarlós Istvánhoz hasonlóan – minél nagyobb autonómiát szeretne, de hozzátette: a kormány nélkül nem tud kilépni Budapest ebből a rossz rendszerből. Ha Budapesten múlt volna, már rég kilépett volna a kukaholdingból – hangsúlyozta a főpolgármester. A beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosi közgyűlés az alakuló ülésén döntött a fővárosi érdekegyeztető tanács létrehozásáról. Karácsony a maga részéről jobban szeretné, ha a munkavállalóknak vasárnap nem kellene dolgozniuk, vagy ha igen, akkor bérpótlék ellenében. Ennek eldöntését Karácsony Gergely nem bízná a piacra,
Szerző

Súlyos aránytévesztés, elfogadhatatlan álláspont – Kövér véleményét értékelték az államtitkárok

Publikálás dátuma
2019.11.14. 09:00
Kövér László házelnök 2019. október 22-én, a Ludovika Szabadegyetemen
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A minisztériumok képviselői hat pontból ötben nem értettek egyet házelnökkel, bár nem biztos, hogy tudták, kinek mondanak éppen ellent.
Miután Kövér László a jövő közszolgáinak kifejtette, hogy a fékek és ellensúlyok (tehát a hatalomkorlátozás) rendszere nettó hülyeség, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke nekiállt, és minisztereket kezdett kérdezgetni a fideszes házelnök elhíresült kijelentéseivel kapcsolatban. Az államtitkári szintről érkező válaszok egy részéről korábban a Népszava is beszámolt; kiderült például, hogy ha Pintér Sándor belügyminisztert kérdezik, arra a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs fog reagálni (ennyit az egymástól független hatalmi ágakról) Orbán szerint pedig  a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik, ha Kövér hülyeségnek nevezi a fékek és egyensúlyok rendszerét.
Kásler emberi erőforrás miniszter helyett államtitkára, Rétvári Bence fejtette ki, hogy Kövér László jogosan vont párhuzamot az illegális migráció veszélye és az egri várat ostromló török sereg fenyegetése között - hiszen az Egri csillagok hősei és a déli határon szolgáló katonák, rendőrök is a hazát védik.

A jogállam minősítése nem Kövér dolga

Többen azonban nem értettek egyet a házelnökkel: Tóth Bertalan Varga Judit igazságügyi minisztert arról faggatta, hogy "Jogállamnak minősül-e Finnország az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint?” Hiszen Kövér azt is hangoztatta, hogy az a Finnország ne oktasson jogállamiságról, ahol Alkotmánybíróság sincs. A miniszter helyett ismét államtitkári szintről érkezett válasz, Völner Pál írt, és eleinte meglehetősen óvatosan fogalmazott: „A jogállamiságnak ezért nincs olyan általánosan elfogadott definíciója, amely átfogó felülvizsgálat alapjául szolgálhatna” - írta, azt viszont hozzátette, hogy a jogállamiság megítélése nem a politikusok dolga. 
„Ha lehetővé tesszük, hogy politikusok értékelhessék a jogállamiság minőségét, akkor azoknak a döntéseknek politikai színezete lesz, amely nyilvánvalóan elfogadhatatlan” fejtegette Völner Pál. Ez már erős és egyértelmű üzenet a politikus Kövér László számára is.

Völner: el a kezekkel a sajtószabadságtól

Az igazságügyi tárca annak kapcsán is kérdést kapott, hogy Kövér szerint nagyobb is a sajtószabadság, mint kellene, főleg internet és az úgynevezett közösségi média miatt. Tóth arról érdeklődött, hogy ennek szellemében, „Szükséges-e a hazai sajtószabadság korlátozása a nyomtatott és az internetes sajtó tekintetében?”. Ezúttal is Völner volt a válaszadó, aki szerint Az Alkotmánybíróság gyakorlatában kommunikációs alapjogként tekint a sajtó és benne valamennyi médium szabadságára – „A sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozni, hanem garantálni kell, ahogy arról Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik.”

Kövér szerint tömegpusztító fegyver, a kormány csak az előnyeit látja

Az innovációs tárcánál sem értenek egyet a házelnök kijelentéseivel. Mint ismert, Kövér a közszolgálati egyetemen nekiment a okostelefonoknak is, azt mondta, hogy a készülék „egy tömegpusztító fegyver”, „felmérhetetlen károkat okoz”, mivel „szétrombolja a közösségeket”.  Tóth felvetésére – „A tudomány mai állása szerint valóban tömegpusztító fegyvernek minősülnek a mobiltelefonok? – Palkovics László innovációs miniszter helyett Schanda Tamás államtitkár reagált, és határozottan ellentmondott Kövérnek. „Magyarország versenyképességének érdekében célunk a hazai 5G mobilhálózatok kialakítása (...)„A digitalizáció és a mobiltelefonok a mindennapjaink részévé váltak. Az eszközök előnyei elvitathatatlanok, ugyanakkor a digitális kompetenciák terén még sok tennivaló van.”  

Súlyos aránytévesztés a pártállami időkkel példálózni

De Sancha Tamás a felsőoktatás témájában is mást gondol, mint Kövér, sőt, határozottan visszautasítja álláspontját. A házelnök az előadáson ugyanis nekiment az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek , mondván, „a szellemi szabadság a pártállami időkben nagyobb volt, mint ami most van  az ELTE-n”. Tóth ennek apropóján a felsőoktatást is felügyelő Palkovicstól azt kérdezte, hogy a főiskolák és egyetemek tekintetében valóban rosszabb az oktatás és tanulás szabadságának helyzete, mint a ’80-as években? Schanda szerint a pártállami idők oktatási gyakorlata ma már csak történelem. 
„Súlyos aránytévesztés bármiféle hasonlóságára, egybevethetőségére még csak utalni is az európai felsőoktatási térség sikeres tagjaként számon tartott jelenlegi magyar felsőoktatási rendszerrel”

-hangsúlyozta az államtitkár, véleményt mondva Kövér kijelentéséről. Magyarán, a megkérdezett minisztériumok képviselői hat kérdésből ötben nem tudnak egyetérteni Kövér László házelnökkel. A levelezésből összeállítást készített a 444.hu is. 
Szerző

Nem csak a szalagot vágták át: kampányavató sebesültekkel

Publikálás dátuma
2019.11.14. 08:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Egy halálos és több sérüléssel járó karambol történt a választási kampányban félkészen átadott R67-es úton. A balesetet szenvedtek közül volt, aki feljelentést tett, a rendőrség nyomoz.
„Jártam az átadott 67-esen. Hallottam róla, hogy szar, de hogy ennyire, azt nem gondoltam. Egy elképesztően összegányolt valami!” – olvasható az egyik Facebook-csoportban, ahol szinte naponta osztják meg újabb és újabb „élményeiket” azok, akik kénytelen-kelletlen végigautóztak a Kaposvárt a Balatonnal összekötő R67-es gyorsút Somogyaszaló és Somogybabod közötti szakaszán, amit szeptember 30-án adtak át a forgalomnak. A ceremónia meglehetősen visszhangosra sikeredett, az eseményen tízen – Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója mellett három kormánypárti országgyűlési képviselő, a megyei kormánymegbízott és polgármesterek – sorakoztak fel az ünnepélyes szalagátvágáshoz, amelyet hivatalosan részátadásnak minősítettek az illetékesek. A megjelentek a gyorsút fontosságát hangsúlyozták, arról viszont senki sem beszélt, hogy egyetlen, Somogybabod előtti 3,2 kilométeres részt kivéve a 2x2 helyett csak 2x1 sávon haladhat a forgalom, mindenütt másutt viszont gőzerővel dolgoznak. Az pedig gyorsan kiderült, a folyamatos terelések, illetve a 2x1, illetve 2x2 sáv váltakozása miatt viszont meglehetősen nehéz tájékozódni, merre is halad a forgalom.
Az útátadás után kialakult kaotikus helyzetet jól mutatta az RTL Klub Híradójának október eleji anyaga: a tévé stábja a somogyaszalói csomópontban több, a rossz kitáblázás és félreérthető terelés miatt eltévedt autóst fordított vissza, mielőtt azok a szántásba hajtottak volna. Több esetben viszont megtörtént a baj. Néhány nappal az átadó után aztán előbb egy építőmunkást gázoltak halálra, volt olyan baleset, ahová két mentőhelikoptert kellett riasztani, és megtörtént az is: a megfelelő kitáblázottság híján több autó rossz irányba hajtva hatméteres mélységbe zuhant egy még épülő szakaszon. A két autóban hatan ültek, egyikük súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. - Az ügyben ismeretlen személy ellen foglalkozás körében elkövetett közúti veszélyeztetés miatt tettünk feljelentést – tájékoztatta a Népszavát Szabó Dénes, az egyik autó utasainak ügyvédje. – Miután a másik esetben is eljárás indult, így a rendőrség egyesítette a két ügyet. Azt kifogásoltuk, hogy a csomópontban a mezőgazdasági út lezárásáról, az útkanyarra figyelmeztető táblák kihelyezéséről senki sem gondoskodott, még útjelzők sem voltak. A rendőrség befogadta a feljelentésünket, s az ügyben nyomozás indult többek között annak a megállapítására, kinek lett volna a feladata a megfelelő jelzések kihelyezése.
Többen nem csak azt tették szóvá, hogy bizonyos érdekek miatt a kelleténél hamarabb adhatták a forgalomnak a szakaszt, hanem azt is: az út hivatalos műszaki átadása nem is történt meg, hiszen nem a Magyar Közút Zrt. a kezelője, hanem még mindig a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (NIF). Ezt kérdésünkre a Magyar Közút is megerősítette, így a NIF-hez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak: Megtörtént a hivatalos műszaki átadás vagy még munkaterületnek számít a szakasz? Kinek a felelőssége, hogy egy még nem kész útra ráengedték a forgalmat? Mikorra készül el ténylegesen a Somogyaszaló és Somogybabod közötti szakasz? - A főút fejlesztésénél a szeptember 30-án bevezetett jelenlegi forgalmi rend ideiglenes forgalomba helyezési hatósági eljárás keretében lett engedélyezve a közlekedési hatóság, a Magyar Közút, a katasztrófavédelmi hatóság és a rendőrség bevonásával, s a hatályos jogszabályoknak maradéktalanul megfelel – tájékoztatott Hideg András, a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója. - Az ideiglenesen forgalomba helyezett szakasz rész-műszaki átadása megtörtént. Az előírt forgalombiztonsági elemeket kihelyezték. A NIF Zrt. október 28-án megkezdte a teljes műszaki átadás-átvételi eljárást, amely tervezetten november végéig lezárul. A forgalomba helyezési eljárás várhatóan december közepén fejeződik be, ekkor nyílhat meg véglegesen a négysávos pálya. Az útátadó ceremónián még november végére ígérték az illetékesek, hogy „teljes hosszában és szélességében használható lesz a gyorsút”, a decemberi időpont azonban azt jelenti, hogy még legalább másfél hónapig marad a jelenlegi kaotikus, balesetveszélyes helyzet.
Szerző