Előfizetés

Szabad szemmel – Bukásáról beszélt Trócsányi, a magyar kormánynak is üzent az új EP-elnök

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.11.14. 06:55

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 14.
Bloomberg Akadozik a világgazdaság gépezete és ez kezdi éreztetni hatását Kelet-Európában is. A rendszerváltás évfordulóján a térség fenn tudta tartani a gyors fejlődési ütemet, miközben Németország már küszködik, de a legfrissebb adatok azt tanúsítják, hogy alighanem terjednek tovább a gondok kelet felé. Az EBRD szerint a gyengébb nemzetközi kilátások, a kínai-amerikai kereskedelmi feszültség, valamint az autóipar visszaesése folytán a régió veszít a növekedés üteméből. A 3. negyedév már gyengébb lett a magyaroknál, lengyeleknél és románoknál, habár éves szinten még mindig 4 százaléknál jár a tempó. A legfontosabb külföldi partnerek lehűléssel néznek szembe, bár idáig a hazai fogyasztás ellensúlyozza a csökkenő külföldi keresletet. A jegybankoknak eddig több fejtörést okozott, hogy mitévők legyenek a kialakuló inflációval, mint az, hogy átvegyék a fejlett államokban végrehajtott alapkamat mérséklést. Ám ez most már változóban van. A legtöbb helyen immár tartják a szintet, de például Lengyelország leszállításra készül. Rosszabb lett a munkaerőhiány, ami rövid távon felnyomja a béreket, és azzal fenyeget, hogy még inkább megakasztja a gazdaság bővülését. Derűlátók abban bíznak, hogy Peking és Washington tűzszünetet köt, azon kívül Kelet-Európában a legújabb elemzések is lassabb, de azért jelentős növekedésről jósolnak. Ám a lengyel és a cseh termelőipar pang.
FAZ Leszámolt a francia elnökkel az Európai Tanács két hét múlva távozó elnöke, aki a Bruges-i Európa Kollégiumban elhangzott búcsúbeszédében a többi közt azt vetette Emmanuel Marcon szemére, hogy az veszélyesen lebecsüli Oroszországot és megosztja Európát. Donald Tusk el is ismerte, hogy ha ugyanezt pár hónappal ezelőtt mondta volna el, még ki is rúghatták volna érte. Mert abban ugyan egyetért a francia politikussal, hogy Európának saját kezébe kell vennie a sorsát, csak nem úgy, hogy Párizs egymaga megakadályozta a felvételi párbeszéd megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. Ugyanis – tette hozzá – nem lehetséges szuverén földrész stabil, az EU-ba integrálódott Balkán nélkül. Az is nehezményezte, ahogyan az államfő mostanában Moszkvához viszonyul, noha semmi sem változott a Krím megszállása ügyében. Ehhez képest Macron legutóbb az fejtegette, hogy osztja Orbán Viktor véleményét a Kremlről és azt reméli, hogy a magyar politikus ez ügyben át tudja hangolni a lengyeleket. Ám Tusk megjegyezte, hogy őt nem lehet az ellenkezőjéről meggyőzni. Majd kijelentette, hogy a kontinens egységét nem a szélsőséges euroszkeptikusok teremtik meg, de nem is az európai szövetségi állam radikális hívei. A briteknek pedig azt üzente, hogy a kilépés híveinek különleges helyet kíván a pokolban, mert szerinte a szigetország a kiválással vesz véglegesen búcsút birodalmi státuszától.
Le Figaro Trócsányi László azt mondja, hogy ő csupán marionettfigura volt az Európai Parlament számára, amikor meghallgatták biztos jelöltként, mert a Külügyi Bizottságnak egyáltalán nem állt szándékában komolyan foglalkozni a kérdéssel. Az elutasítással meg akarta büntetni Magyarországot, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt, a migrációról, a Balkánról valamint a 3. világról vallott nézetekért. Itt nem az ő személye volt a tét. Egy olyan folyamatban buktatták el, amely nem volt igazságos, még kevésbé jogszerű. Sorsát összekapcsolták azzal, mi lesz a román jelölttel. A szocialisták azt akarták, hogy ha Plumb nem tudja venni az akadályt, akkor Trócsányi is essen ki a versenyből. Szóval politikai játszma volt. A politikus visszautasítja azokat a vádakat, hogy nem vette volna komolyan a meghallgatást. Szerinte inkább arról volt szó, hogy bizakodott, hiszen már 13 éve megszakadt a kapcsolata egykori ügyvédi irodájával, így semmiféle összeférhetetlenség nem állt fenn. Mint kifejtette, azt sem bizonyították rá, hogy támogatná Oroszországot. A Bizottság csakis politikai szempontokat mérlegelt. Így az eredmény elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan lett. Utána senki sem kereste Brüsszelből. Trócsányi feltételezi, hogy Ursula von der Leyen eleve nem értett egyet a kiválasztásával. Orbán Viktor azonban köszönetet mondott neki. Utódjáról úgy véli, hogy az simán átmegy majd a vizsgán, éspedig a bővítési tárca leendő gazdájaként. Ugyanakkor nem tekinti jó üzenetnek, hogy Macron az EU reformja nélkül nem szeretne új tagokat látni a szervezetben. Hiszen az unió csak nagyobb és láthatóbb lett 2004 óta. Európát pedig egyesíteni kell a Balkánnal. Viszont azt elképzelhetőnek tartja, hogy az új francia jelöltet is kipöckölik a küzdelemből, mert a szocialisták nem tudnak veszíteni, noha itt lenne az ideje, hogy az új Bizottság végre munkához lásson.
Euronews Az Európai Parlament első embere nem aggódik, mert úgy látja, hogy az unió képes fenntartani a demokráciát a tagállamokban, ezt bizonyítja Magyarország és Lengyelország példája. David Sassoli az interjúban rámutatott, hogy az unió rajta tartja a szemét az Orbán-kormányon, pl. a különutas török politika miatt. Az olasz vezető nem tartja aggályosnak, hogy az EP az első körben elutasította a magyar, a francia és a román biztosjelöltet. Mert az csupán arról árulkodik, hogy Strasbourg komolyan veszi a saját szerepét, a polgárok érdekeit. De ez hozzátartozik a szervezet demokratikus működéséhez. Abban sem lát semmi kivetnivalót, hogy a nagy pártcsaládok kiközösítették a szélsőségeseket a közös parlamentben, hiszen ezek az irányzatok már arról beszéltek a májusi választás előtt, hogy szétzúzzák az EU-t. Ám a polgárok ezt nem szerették volna, ők erős és egységes Európát akarnak. Mert csak úgy lehet féken tartani a nacionalistákat, akik terjesztik a maguk vírusát. Sassoli nem gondolja, hogy válságban volnának az európai értékek. És Trump véleményével ellentétben az emberek nagy többsége jobban érzi magát az unióban, mint azon kívül, és nem hiszi, hogy az érdekeit a nemzetállamok jobban tudnák képviselni, mint a közösség. A bevándorlásra is csak együttes erővel lehet megoldást találni, a szolidaritás alapján. Azt is megemlítette, hogy minden nacionalista állítással szemben az Erdogannal kötött egyezmény értelmében az EU-támogatást nem az elnök kapta, hanem azok a szervezetek, amelyek működtetik a menekülttáborokat. Ám ezek az alapok lassan kimerülnek, ezért újabb pénzeket kell folyósítani a több millió ember ellátására. 
Euractiv A brit toryk strasbourgi frakcióvezetője úgy gondolja, hogy Orbán Viktor cseppet sem szélsőséges, nem csinált olyasmit, ami kirívó volna, leszámítva, hogy bizonyos területeken szembemegy az EU ortodox felfogásával. Ám ezért tévedés szélsőjobbossággal megvádolni. Geoffrey Van Orden hozzátette, hogy nagyon érdekes volna, ha a Fidesz átlépne hozzájuk, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába. De szerinte ez nem várható, mert a magyar párt biztonságban érzi magát a kereszténydemokratáknál, mivel azok nem akarnak újabb tagot elveszíteni. Azt egyelőre nem lehet tudni, mennyi ideig marad még érvényben a felfüggesztés az EPP-ben. Az egykori brit katonatiszt erről azt mondja, hogy ő úgy látja: aki nem fogadja el az unió megcsontosodott játékszabályait, azt egyfajta gazfickónak tekintik. Úgy értékelte továbbá, hogy a német és a francia kormány javítani kívánja a viszonyt Moszkvával, pedig az továbbra is fenyegetést jelent a nyugati értékek és az olyan államok területi épsége szempontjából, mint Ukrajna. Hozzátette, hogy Franciaország a földrész vezetőjének látja magát, ez azonban veszedelmes és megosztó. De tiszteletre méltó, hogy Párizs évtizedek óta halad a maga útján. Ám úgy véli, kudarcra van ítélve az a francia kezdeményezés, hogy az unió teremtse meg a maga védelmi autonómiáját. Csak most Macron – az amerikai politika láttán – megragadott egy újabb lehetőséget, hogy hajtogassa a magáét.
Frankfurter Rundschau A magyar-szerb határ menti Horgoson készült hosszú-hosszú beszámoló azokról a menekültekről, akik pár méterre az ígéret földjétől akadtak el, de nem adták fel, csak éppen immár teljesen magukra maradtak, megalázó helyzetben. A segélyszervezetek elvonultak, a helyiek adakozókészsége alábbhagyott. Ezek az emberek azonban újból és újból nekivágnak, időnként embercsempészek közreműködésével. Ha nem sikerül, visszatérnek vagy a számukra létesített táborba, vagy az egykori gazdaság romos istállójába. Csak éppen nem akarják tudomásul venni, hogy útjuk véget ért. A település aludta a kis falvak álmát, míg csak Orbán Viktor meg nem építette a kerítést. Ily módon lezárult a balkáni menekülő út, de vagy 50 fiatal afgán, iraki és pakisztáni és egy pár szír még most is magyar határ mentén vár a szerencséjére. Előre nem jutnak, de nem is tudnak visszamenni oda, ahonnan elindultak. Próbálják agyonütni az időt, ám a hideg, nedves időben már az is súlyos gond, hogy a hálózsákok megpenészednek. Nagy kérdés azután, hogy mi van, ha elfogy a pénzük és nem jön utánpótlás otthonról. De azt nem vallják be, hogy itt a vég. Pedig az egész szállásuk olyan, mintha a pokol előszobája volna. Viszont sokkal jobb, ha süt a nap és ők futballozhatnak. A határ reménytelen, a túloldalon rendőrök, kutyák és infravörös kamerák. Mégis megpróbálják átvágni a drótot, de megverve, átfagyva térnek vissza és úgy tesznek, mintha egyáltalán nem is mentek volna el. A Nyugat nem fogadja el, hogy a generációk óta tartó szegénység igen nyomasztó lehet, és hogy az elől is menekülnek sokan. Mert meg akarják menteni a családjukat, hogy ne fenyegesse őket a nyomor, a háború és a halál. A részvétet azonban az üldöztetés kelti a világ fejlettebbik részén, amely azt gondolja, hogy csak dolgozni kell, és akkor ki lehet jutni a nehéz anyagi körülmények közül. És hogy a gazdasági menekültek a nyugati társadalmi juttatásokra pályáznak. Egyesek már három éve úton vannak. De mindent elvesztenek: nemcsak a családjukat és a javaikat, hanem a méltóságukat, a gyökereiket. Új emlékeiket senkivel sem tudják megosztani. Közben pedig mind inkább senkik lesznek. A legtöbben teljesen képzetlenek, fogalmuk sincs az országról, ahová igyekeznek. Nem tudják, hogy bizonyítványt kellene felmutatniuk, csak a jólétet látják. A világ, amely feldúlta egész addigi életüket, menekülteknek titulálja őket, ám ezzel elvesztik eddigi identitásukat.   

Az EU kötelezettségszegési eljárást indít Nagy-Britannia ellen, mert nem jelöltek senkit biztosnak

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.14. 00:00

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Amíg nincs brit biztos, addig nem léphet hivatalba az új Bizottság.
Az Európai Bizottság felszólító levél elküldésével kötelezettségszegési eljárást indít Nagy-Britannia ellen, mert még mindig nem jelölte meg az új uniós bizottságba szánt biztosjelöltjét - közölte az Európai Bizottság csütörtökön. Az uniós bizottság elemezte az Egyesült Királyság november 13-án érkezett válaszát Ursula von der Leyen megválasztott európai bizottsági elnök korábban küldött, Londont az uniós szerződésből fakadó kötelezettségeire emlékeztető két levélre. Ennek alapján úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Királyság megsértette a szerződésekben foglalt kötelezettségeit. Az Egyesült Királyságnak legkésőbb november 22-ig kell válaszolni az uniós bizottság felszólítására, illetve orvosolnia kell az elmaradást. A rövid határidőt az a tény indokolja, hogy a következő Európai Bizottságnak minél előbb hivatalba kell lépnie - írták. Mint közölték: az Egyesült Királyság levelében azt írta: nincsen abban a helyzetben, hogy javaslatot tegyen új biztosjelölt személyére a közelgő, december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választásokra való tekintettel. Az Európai Bizottság ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a kialakult uniós ítélkezési gyakorlatnak megfelelően egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti jogrendszerében fennálló rendelkezésekre az uniós jogból eredő kötelezettségek be nem tartásának igazolására. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkével összhangban az Európai Bizottság felkérte az Egyesült Királyságot, hogy a november 22-ig terjedő határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ennek elmaradása esetén a bizottság indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki, következő szintre emelve ezzel a kötelezettségszegési eljárást - közölték. Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt három - a magyar, a román és a francia - biztosjelölt európai parlamenti elutasítása miatt el kellett halasztani. A jelenlegi cél december elseje, noha vélemények szerint ez sem tartható, miután a megválasztott elnök felkérte a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is a jelöltjét, mondván, ez jogi kötelessége a Brexit halasztása miatt, még ha korábban ez ellen is foglalt is állást. A teljes biztosi testületről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. Információk szerint az uniós jogászok között megoszlik a vélemény arról, hogy az EP szavazhat-e az új uniós bizottság összetételéről a brit biztos jelölése nélkül is. Ha arról születik döntés, hogy szükséges a brit jelölés, további csúszás várható. Ha azonban minden a tervek szerint halad, akkor a parlamenti szavazásra november 27-én kerülhet sor. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.

Újratöltve az amerikai-török szövetség

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.11.13. 20:46

Fotó: Mustafa Kamaci / AFP
Recep Tayyip Erdogan látogatása Donald Trumpnál új életet lehelt a fagyos amerikai-török kapcsolatokba.
Mikor Recep Tayyip Erdogan török elnök 2017-ben legutóbb Washingtonban járt, elég nagy felfordulást okozott. A nemzetközi protokollra fittyet hányva öltönyös testőrei méltóságukból kivetkőzve, pisztollyal az oldalukon estek neki tüntetők egy csoportjának, véresre verve, földön rugdosva néhány tiltakozót. Állítólag ámokfutásuk itt sem ért véget, később az amerikai hatóságokkal is összetűzésbe keveredtek, és még néhány pofon is elcsattant. Az ügy végül különösebb következmények nélkül elsimult, „bizonyíték hiányában” a vádakat ejtették az elszabadult testőrök ellen. A török elnök biztonsági embereinek egyébként nem ez volt az első balhéja: 2015-ben például belga kollégáikkal verekedtek össze, idén Szarajevóban pedig a határőröknek villogtatták fegyvereiket. Erdogant most washingtoni érkezésekor a hoteljánál a helyi török közösség örömmel köszöntette. A rendőrség viszont ezúttal inkább kettőzött erővel készült, miután Fehér Házi látogatására időzítve az Egyesült Államokban erős örmény és kurd közösség tüntetéseket szervezett. Igaz, az amerikai-török viszonyt elnézve még a testőrei miatt fájhat a legkevésbé a török elnök feje. Felsorolni is nehéz, hány sebtől vérzik a NATO-szövetségesek kapcsolata. Török szempontból fájó pont, hogy Washingtonnál süket fülekre találtak kérelmeik a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen kiadatására. A törökök állítólag már több ládányi bizonyítékot nyújtottak át az amerikai hatóságoknak, mindhiába. Gülen máig nyugodtan élvezheti önkéntes pennsylvaniai száműzetését, és nincs is napirenden, hogy ez megváltozna. Nem csoda, hogy Törökországban tartja magát a feltételezés, hogy az amerikai titkosszolgálatnak is benne volt a keze a puccskísérlet kitervelésében. Washingtoni oldalról a legfőbb aggály, hogy Törökország orosz SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt. Egyrészt, mert így nem az amerikai fegyvergyártóknál landolt a 2,5 milliárd dolláros üzlet, másrészt, mert a NATO attól tart, hogy Moszkva érzékeny adatokhoz juthat a legmodernebb F-35-ös vadászgépekről. Hogy ez véletlenül se történhessen meg, a törököket ki is ebrudalták az F-35-ös programból. Ez duplán is érzékenyen érinti Törökországot: egyrészt, mert nem tudja modernizálni légi erejét, másrészt, mert a vadászgépek bizonyos alkatrészeit náluk gyártották, így a haszon egy részétől is elesnek. Mivel az SZ-400-asokat már le is szállították az oroszok, hadrendbe állításukat jövő tavaszra tervezik, az üzletből biztosan nem táncolnak ki. Erdogan azt azonban nem zárta ki, hogy amerikai Patriotokat is vásároljanak, pontosan tudva, hogy Donald Trump amerikai elnökhöz a zsebén át keresztül vezet az út. Ha valahogyan garantálni tudnák, hogy az SZ-400-asok nem férnek érzékeny adatokhoz – például „dobozban maradnának” - akkor ez a konfliktus megoldódna. A legújabb ellentét a szíriai kurdok miatt alakult ki. Törökország ugyanis terroristaként, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágaként tekint az észak-szíriai Demokratikus Egyesülés Pártjára és annak fegyveres szárnyára, a Kurd Népvédelmi Egységekre (YPG). Az Egyesült Államok számára viszont az Iszlám Állam elleni harc gerincét, a legmegbízhatóbb, mérsékelt katonai szövetségest jelentik. Az amerikaiak a kivonulással Szíriából – csak néhány száz főt hagytak az olajmezők védelmére – zöld utat adtak a török offenzívának, melynek célja egy 30 kilométer mély biztonsági zóna kialakítása volt a határ mentén. Az októberben meginduló hadművelet végül az oroszokkal kötött megegyezésnek hála a kurdok visszavonulásával már véget is ért, Ez azonban nem vetett véget az alapvető érdekellentétnek. A Törökország elleni szankciók kivetése továbbra is napirenden van az amerikai törvényhozásban, ami meglehetősen érzékenyen érintené a megtépázott amerikai gazdaságot. Végül azzal vertek szöget koporsóba, hogy múlt hónapban az amerikai képviselőház nagy többséggel megszavazta, hogy népirtásként ismerik el az I. világháborúban az örmények ellen elkövetett török cselekményeket. Volt, hogy az amerikai elnök a török gazdaság tönkretételével fenyegetőzött, máskor viszont „kemény fickónak” nevezte a török államfőt, aki „tiszteletet érdemel”. Ebben a hangulatban Trump és Erdogan – sokáig lebegtetett – találkozója már önmagában is a jeges viszony oldódását jelenti. A török elnök számára különösen jól jött a találkozó, hiszen ezzel is bizonyította, koránt sem számít páriának a nemzetközi közösségben, még a súlyos ellentétek sem kezdik ki a stratégiai szövetségeket.     

Trumpon a világ szeme

Az amerikai belpolitika – talán szerencséjére – ellopta a show-t a török elnök elől. Éppen szerdára időzítették ugyanis az első nyilvános, televízióban és az interneten is közvetített meghallgatásokat a Donald Trump ellen zajló úgynevezett impeachment, az elnök alkotmányos eltávolítását célzó eljárás ügyében. Három tanút, Bill Taylor ukrajnai ügyvivőt, George Kent helyettes külügyi államtitkárt és Marie Yovanovitch volt ukrajnai nagykövetet hallgatták meg. Ők már korábban is tettek vallomást, így a meghallgatás alapvetően csak annyiból volt érdekes, hogy ezúttal nem zárt ajtók mögött, hanem nyilvánosan történt. Az impeachment rövid történetében ez egyáltalán nem példa nélküli, már a Richard Nixon és a Bill Clinton elleni eljárás során is közvetítettek meghallgatásokat. A nagy médiafelhajtás miatt inkább az esemény politikai hatása az érdekes. A történéseknek magyar vonatkozása is van, a korábbi átiratok szerint ugyanis George Kent arról beszélt, hogy Donald Trump többek között Orbán Viktor befolyására változtatta meg a véleményét Ukrajnáról. A magyar külügy álhírnek minősítette ezt a véleményt, az amerikai ügyvivő nagykövetet is behívatta, hogy világossá tegye, éppen hogy nagy reményeket táplálnak az új ukrán elnökkel szemben. Azért indult vizsgálat Donald Trump ellen, mert a vádak szerint saját politikai haszna érdekében nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, és segélyeket tartott vissza, hogy Ukrajna indítsa újra vizsgálatot legfőbb demokrata kihívójának, Joe Biden fiának az ügyében.