Európai Számvevőszék jelentése: a migránskvóta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket

Publikálás dátuma
2019.11.13. 11:30

Fotó: Christian Marquardt / AFP
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint a menedékkérők áthelyezése - Magyarországon meghonosodott kifejezéssel: a kötelező kvótaredszer - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és csak részben érte el az eredeti szándékát: a görögországi és olaszországi menekülthullám enyhítését.
Az elmúlt években az Európai Unióba példátlanul sok menedékkérő érkezett. A menekülthullám 2015-ben tetőzött, elsősorban Görögországban és Olaszországban. A válság kezelésére az EU a menekültek fogadására alkalmas hivatalokat és állomásokat állított fel, ideiglenes áthelyezési programot indított el és növelte anyagi támogatását a frontországoknak. Az unió pénzügyeinek ellenőrzését végző Európai Számvevőszék (ESZ) az elmúlt hónapokban megvizsgálta, hogy a két országnak nyújtott közösségi segítség elérte-e célját, az elosztási rendszer megfelelően működött-e, a menekültügyi és visszatérési eljárások kellőképpen gyorsak és eredményesek-e. A szakemberek úgy találták, hogy a vizsgált EU-támogatás igazodott ugyan az igényekhez, a legtöbb projekt végrehajtása során mégsem sikerült teljes mértékben teljesíteni a célokat. Ez a helyzet az úgynevezett migránskvótákról hozott két EU-határozattal is, amelyek arról rendelkeztek, hogy 2015-2017 között a tagállamoknak 160 ezer nemzetközi védelemre szoruló embert kell fogadniuk Görögországból és Olaszországból meghatározott kvóták alapján. 
Az uniós országok végül 98 ezer személy áthelyezéséről állapodtak meg, de két év alatt csak nagyjából 35 ezret költöztettek el. Az Egyesült Királyság és Dánia szerződésbe foglalt jogait gyakorolva eleve nem vett részt a programban, Magyarország és Lengyelország pedig nem volt hajlandó fogadni központilag elosztott menedékkérőket. Az Európai Bizottság ezért kötelezettségszegési eljárást indított a két tagállammal, valamint az áthelyezéseket egy rövid idő után leállító Csehországgal szemben.  A kvótahatározatok voltak az első, szolidaritásra felhívó kezdeményezések az EU migrációs politikájának történetében, amelyek - a számvevőszéki értékelés szerint - csak részleges hatást értek el. Nem voltak elegendőek ahhoz, hogy lényegesen enyhítsenek a két frontország terhein. A két év során az Olaszországban tartózkodó összes menedékkérő körülbelül 4 százalékát sikerült áthelyezni, a görögországiaknak körülbelül 22 százalékát. A kvótákat több okból sem sikerült kitölteni. Egyrészt azért, mert az EU a menekülthullám csúcsán hozta a határozatokat, amikor az áthelyezésre jogosult migránsok egy része már elhagyta Görögországot és Olaszországot Európa belseje felé. Másrészt 2015-2016 fordulóján a görög és az olasz hatóságok erőforrások és felkészültség híján képtelenek voltak azonosítani a menedékre jogosan pályázókat. Az Európai Számvevőszék megállapítása szerint a rendszer alapvetően azért nem működött jól, mert nem volt elég áthelyezésre jogosult és nyilvántartásba is vett személy. Ráadásul a kvótarendszert megalapozó döntések kapkodva születtek, mielőtt még a végrehajtásukhoz szükséges infrastruktúra - például a menedékkérők nyilvántartásba vételére, szállítására, elszállásolására - létrejött volna. A lassan érkező felajánlások és a fogadó országokról nyújtott gyér tájékoztatás sok migránst eltántoríthatott attól, hogy áthelyezésért folyamodjon. Nehezítette az elosztásuk folyamatát az is, hogy bizonyos tagállamok külön feltéteket szabtak a fogadásukhoz. "Ha az EU a jövőben bármilyen önkéntes áthelyezési rendszert léptetne életbe, mindenképpen vegye figyelembe az e téren szerzett korábbi tapasztalatait" - javasolja az Európai Számvevőszék. Az intézmény jelentésében azt is megállapítja, hogy az EU-nak hathatósabb intézkedéseket kell hoznia a menedékjoggal és menedékkérők visszatérésével kapcsolatban is. 
Görögországban hiába nőttek a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását végző erőforrások, azok mégsem elegendőek a lemaradás ledolgozásához. A 2016-ban megkötött EU-Törökország megállapodás nyomán jelentősen csökkent az érkezők száma. A kérelmek elbírálásának sürgősségi eljárása azonban még mindig nem elég gyors: 2018-ban néhány nap helyett átlagosan 215 nap telt el a kérelemtől az elsőfokú határozatig. A gyorsított vagy normál eljárások esetében az interjúk időpontját jelenleg 2021-re, illetve 2023-ra tűzik ki. Olaszország jelenleg elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen megbirkózni az érkezők jelentősen fogyatkozó számával és a menedékjog iránti kérelmekkel, de a nagyszámú fellebbezést nem tudja időben elbírálni. Átlagosan több mint négy évbe telik, hogy egy 2015-ben benyújtott kérvény eljusson a fellebbezés utolsó stádiumába. A Számvevőszék megállapítja, hogy a két országból, de az EU egészéből is sokkal kevesebb illegálisan érkezett migráns tér vissza a küldő országba, mint ahány visszatérési határozat születik. Ennek több oka is van: a hosszadalmas menekültügyi eljárások éppúgy hozzájárulnak, mint a visszatérési határozatok kölcsönös elismerésének vagy nyilvántartásának a hiánya, a fogvatartási központok elégtelen kapacitása, a bevándorlók származási országával folytatott nehézkes együttműködés és a migránsok eltűnése.

Sokaknak nem tetszik, hogy Bécs ad otthont a szaúdi szervezetnek

Publikálás dátuma
2019.11.13. 09:30

Fotó: A KAICIID FACEBOOK-OLDALA
Kemény bírálatot kapott a volt osztrák államfő, miután előadást tartott az Abdullah Király Nemzetközi Vallási és Kulturális Centrumban.
A gyűlöletbeszéd ártalmairól tartott előadást a minap Heinz Fischer volt osztrák államfő a bécsi székhelyű Abdullah Király Nemzetközi Vallási és Kulturális Centrumban (KAICIID). Fellépéséért kemény bírálatot kapott a Profil című politikai hetilaptól. A KAICIID-et 2012-ben nyitották meg, azzal a feladattal, hogy a vallások és a kultúrák közötti párbeszédnek legyen ösztönzője. Nemzetközi szervezetről van szó, alapítói között Szaúd-Arábiával, Spanyolországgal, Ausztriával, megfigyelői státuszban negyedikként a Vatikánnal.  Sokan azonban úgy gondolják, hogy valójában a szaúdiak kirakat intézményéről van szó, ahol a diktatórikus királyság reformkezdeményezéseit próbálják bemutatni a világnak. Hogy erre szükség lenne, azt az időközben elhunyt Abdullah király találta ki, miután hosszas beszélgetést folytatott Ratzinger pápával a Vatikánban. A dúsgazdag király nem sokat teketóriázott, 2011-ben megvette a Ring egyik elegáns palotáját 13,4 millió euróért, s ebbe költöztette bérlőként a központot. Élére a mindmáig a szervezet főtitkáraként dolgozó volt szaúdi oktatási miniszterhelyettest, királyi főtanácsadót, Fejszál Bin Abdulrahman Bin Muammart ültette. A főtisztviselő az öt világvallás képviselőiből alakított igazgatóságot, a nemzetközi konferenciákat, tanulmányokat szervező intézménynek ma 62 munkatársa van 28 országból. Ausztria figyelmességének köszönhetően fizetésük adómentes. Egyedül az osztrák állam által kinevezett főtitkárhelyettes, Claudia Bandion-Ortner kiválasztása volt szerencsétlen. A luxusállásával elégedett volt osztrák igazságügyminiszter annyira védeni akarta intézményét, hogy egy interjúban Rijádból hazatérve úgy próbálta az iszlám országot rokonszenvesnek beállítani, hogy megjegyezte: „na azért ott sincs minden pénteken lefejezés!” Bandion-Ortnert 2015. áprilisában visszahelyezték az osztrák igazságszolgáltatásba, utóda egy spanyol diplomata lett. A központ nem sokat hallatott magáról az elkövetkező esztendőkben, bírálói szerint túl ritkán szervezett emberjogi, vallásközi rendezvényeket, s csendben maradt akkor is, amikor valamilyen jogsértésről szivárgott ki hír Szaúd-Arábiából. Így volt ez például akkor, amikor Raif Badavi emberjogi aktivistát megkorbácsolták és börtönbe zárták a királyságban. A bécsi felháborodás olyan nagy volt, hogy az akkori kancellár, a szociáldemokrata Werner Faymann a demokratikus Ausztria számára kínosnak nevezte az intézményt, s bezárásával fenyegetőzött. A feszültséget enyhítendő interjút adott a szaúdi külügyminiszter, és azt hangoztatta, hogy a KAICIID nem emberjogi szervezet, Szaúd-Arábia pedig nem játszik ideológiai vezető szerepet a terrorizmus vonzására. Világszerte irtózatos felháborodást okozott 2018. októberében, amikor kiderült, hogy brutális módon meggyilkolták Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán Dzsamál Hasogdzsi  59 éves ellenzéki újságírót, a Washington Post munkatársát. Karin Kneissl akkori osztrák külügyminiszter a jéghegy csúcsának nevezte a gaztettet, amivel Rijád bécsi követét is szembesítette. Idén nyáron – Ausztriát már átmeneti kormány irányította – annak is híre kelt, hogy kivégzés fenyeget egy 18 éves szaúdi fiút, aki 10 évesen vett részt egy kormányellenes tüntetésen, és 13 éves kora óta börtönben ült (végül nem sújtották halálbüntetéssel). A képviselők felháborodása akkora volt, hogy többségük megszavazta, Ausztria lépjen ki a kínossá vált szervezetből. A külügyminiszter, Alexander Schallenberg ígéretet tett a határozat teljesítésére, amely azonban egyáltalán nem látszik egyszerű feladatnak. Ausztria elhagyhatja ugyan az Abdullah-központot, de az alapító okirat szerint ezzel elveszíti beleszólási jogát, a szervezet viszont csak akkor települ át más országba, ha Spanyolország, a Vatikán és Szaud-Arábia erre rábólint. A körúti palota mindenképpen a szaúdi királyság tulajdonában marad. A kőolajexportáló országok bécsi székhelyű szervezete, az OPEC bejelentette, hogy ha a KAICIID megy, akkor költözik ő is. De így tesz az OPEC egyik társszervezete, az OFID is, ahol még több szaúdi pénz parkol. Bécs jó negyven éve fáradozik azon, hogy nemzetközi szervezetek, többek között ENSZ-intézmények színhelye legyen, ez politikai tekintélye és anyagi bevételei számára egyaránt nagyon fontos. Ausztria törököt fogott a szaúdi központtal, amelytől nem tud szabadulni? A kompromisszumok királyának tartott Heinz Fischer szerint az nem megy, hogy Ausztria üzletelni akar Szaúd-Arábiával, dialógusra azonban nem hajlandó. 

Két halálos áldozata is van a velencei rekordárvíznek

Publikálás dátuma
2019.11.13. 09:21

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
187 centis víz borítja a várost, ez a 2. legmagasabb 1200 óta.
Két idős ember életét vesztette az olaszországi Velence városában, amelyet szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán. Velencében továbbra is esik az eső, az erős szél miatt a tengervíz beáramlik a városba, a víz elárasztotta a híres Szent Márk teret is. A Szent Márk-székesegyházban a vízszint az éjszaka meghaladta az egyméteres magasságot. Az olasz kulturális miniszter válságstábot küldött Velencébe. Az óvodák, iskolák szerdán is zárva tartanak. Szerda reggelre a vízszint 120 centiméterre süllyedt, de újabb tetőzést várnak a délelőtti órákban 145 centiméteres árszinttel. Az ár érkezését jelző szirénák folyamatosan jelzik a víz emelkedését. Az egy méter fölötti vízszint azt jelenti, hogy több ponton a térdig érő gumicsizma sem elegendő a közlekedéshez.
A város kedd óta víz alatt van, az éjszakai órákban a víz elérte a 187 centiméteres magasságot, ami rekordnak számít: a történelmi feljegyzések szerint ilyen magas vizet 1200 óta csak hat alkalommal mértek eddig. Ez a második legmagasabb az 1966-os után, amikor a Szent Márk téren 194 centimétert mértek. A tengerár teljesen elöntötte Pellestrina szigetét, ahol két idős ember életét veszítette. Egyiküket áramcsapás következtében, akkor érte a halál, amikor lakóházában a szivattyúkat próbálta meg elindítani. A szigeten legutóbb ekkora ár az 1966-os nagy áradáskor volt.
A velencei Ca'Foscari palotában tűz ütött ki a víz okozta rövidzárlat miatt. Több velencei szállodát is víz öntött el az alsóbb szinteken. Az üzletek is víz alatt vannak, a gondolákat a szél elsodorta. A szél egy motoros csónakot is a szigetek rakpartjára vetett ki. A tűzoltók egész éjszaka dolgoztak. A város polgármestere szerdára a legmagasabb fokozatú készültséget rendelte el.
Szerző
Témák
Velence árvíz
Frissítve: 2019.11.13. 12:21