Előfizetés

Szabad szemmel: fátylat a múltra, a Néppárt újra keblére öleli Orbánt

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.11.13. 07:04

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 13.
Die Presse A lap úgy tudja, hogy Edmund Stoiber, a CSU tiszteletbeli elnöke a párt békeköveteként járt Orbán Viktornál, amikor a múlt pénteken magas kitüntetést vett át Budapesten. Az elismerés alkalmából jelentette be, hogy hamarosan párbeszéd kezdődik a két párt vezetője között. Immár majdnem egy éve szokatlanul fagyos a keresztény szociálisok és a Fidesz viszonya, mert a magyar kormányfő segített megtorpedózni Weber bizottsági elnöki álmait. Azon kívül igyekszik jobbra tolni az európai kereszténydemokráciát, a bajor pártvezér, Söder azonban inkább a politikai közepet célozza meg. Stoiber úgy nyilatkozott, hogy utódja igen fontosnak tartja a Magyarországhoz fűződő jó viszonyt. Ezért úgy gondolja, hogy fátylat kell borítani a múltra, de Weber is kész együttműködni Orbánnal. Azaz a jelek szerint az EPP-ben is helyreáll a béke. És bár még meg kell várni a három bölcs jelentését, úgy néz ki, hogy lekerült a napirendről a magyar párt kizárása. Hírek szerint a konzervatívok három feltételt támasztottak: a miniszterelnök szüntesse be az ellenséges retorikát, vonja vissza a közigazgatási bíróságok tervét és ne akarja jobbra vinni a pártcsaládot, mert az szakadáshoz vezetne a csoporton belül, hiszen a tagok közül sokan liberálisok. Stoiber több mint 3 órán át tárgyalt négyszemközt Orbánnal. Így arról, hogy a magyar vezető is hasonlóképpen gondolkodik, mint Macron, vagyis hogy az EU vagy világpolitikai tényezőként jelenik meg, vagy pedig eltűnik a színről. A vendég fontosnak tartja a szoros együttműködést a visegrádiakkal, annál is inkább, mert azok Németország számára többet számítanak, mint a franciák, az amerikaiak vagy a kínaiak. A német belpolitikáról szólva azt fejtegette, hogy az AfD neonáci, nem szabad vele összedolgozni. Ezért az uniópártoknak otthont kell kínálniuk mindazoknak, akik kedvezően vélekednek a nemzetről, ám érzelmileg nem sokat tudnak kezdeni Európával.  
New York Times/Yahoo/Reuters A magyar kormány elfogadta, hogy büntetést fizessen, amiért jogellenesen használt fel uniós alapokat – az összeg meghaladhatja akár a félmilliárd forintot is. Ez abból a dokumentumból derül ki, amelyet az egyik biztos készített az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tegnapelőtti ülésére, és amelyet a tanácskozás után közzétettek a Bizottság honlapján. Eszerint Magyarország beleegyezett, hogy a jövőben a kifogásolt összegek 10 százalékával kevesebb kapjon Brüsszeltől, ami a GDP 2 százalékának felel meg. Tavaly az EU 30 támogatási programjából nyolcszor kellett korrekciót alkalmazni a magyarok esetében. A Bizottság egy közbeszerzési elemzésre hivatkozva azt közölte, hogy a tagállamok közül a magyar kormány bizonyult a leggyengébbnek, amikor az alapok felhasználásáról, illetve annak ellenőrzéséről van szó. A jobboldali Orbán Viktor időről időre összecsap uniós intézményekkel és más tagállamokkal a jogállam lebontása és a brüsszeli támogatások miatt. Ám tagadja, hogy lebontaná a fékeket és ellensúlyokat, ugyanakkor gúnyolódik azon, hogy a pénzek folyósítását a demokratikus elvek betartásához kötnék. Jelen esetben a kormány megtehette volna, hogy nem fogadja el a másik fél álláspontját és minden egyes ügyben külön vizsgálatot kér, ám ehelyett belement a 10 százalékos büntetésbe. Ugyanakkor nem válaszolt a Reuters kérésére, hogy értékelje a fejleményt.  
Guardian Bernie Sanders arra hívja fel a figyelmet, hogy az antiszemitizmus elleni harc a központi elem az elnyomás elleni baloldali küzdelemben. A vermonti szenátor, aki lengyel bevándorló apja révén maga is érintett a kérdésben, és aki jövőre a demokraták elnökjelöltje szeretne lenni, rámutat, hogy ezek az erők nem egyszerűen a zsidókat gyűlölik, hanem a többfajú demokráciát és a politikai egyenlőséget. Úgy értékeli, hogy Trump kijelentései hozzájárultak nem egészen egy hónapja Amerika legsúlyosabb antiszemita támadásához, amikor is egy fehér nacionalista bombája 11 ember halálát okozta a pittsburghi Életfa zsinagógában. A tettes azt gondolta, hogy a zsidók is benne vannak az állítólagos alattomos összeesküvésben, mármint hogy a délről érkező migránsinvázió megváltoztassa az USA etnikai összetételét. A politikus családjának nagy részét a nácik pusztították el, éppen ezért pontosan tudja, hová vezet a fehér felsőbbrendűség eszméje, illetve amikor az emberek nem szállnak szembe vele. Márpedig az Egyesült Államokban erősödik az antiszemitizmus. Követői megvetik a bevándorlókat, a színes bőrűeket, a melegeket, a nőket és mindenkit, aki útjában áll a csakis-fehérek-Amerikájának. A jobboldal ezúttal is azon van, hogy megossza a lakosságot, de ugyanez vezérli a rasszizmus és a melegellenes gyűlölet esetében is. Ugyanakkor nem zsidóellenes az, aki bírálja az izraeli politikát. Ezt a szenátor pontosan tudja olyasvalakiként, aki csaknem 60 éve egy kibucban dolgozott. Azt hangsúlyozza, hogy nagy-nagy szükség van a szolidaritásra, mert a világon mindenütt jönnek fel a megosztó és romboló politikai erők, Oroszországban, Indiában, Brazíliában, Magyarországon, Izraelben és másutt. Intoleráns, tekintélyelvű vezetők támadják a demokratikus társadalmak alapjait. Az aggodalmak felerősítésével kiaknázzák a félelmeket. Türelmetlenséget gerjesztenek, gyűlöletek keltenek az etnikai és vallási kisebbségekkel, a demokratikus normákkal, a szabad sajtóval szemben. Paranoid elméleteket terjesztenek idegen összeesküvésekről. Amerikában ez a legfelső szinten folyik. A zsidók a történelmi tapasztalatok folytán pontosan érzékelik a veszélyt. De azt is látják, hogy az antiszemitizmus elleni harc szorosan összefonódik az elnyomott emberek felszabadításáért folyó küzdelemmel.  
Washington Post Kelet-Európában 30 éve kezdett összeomlani a kommunista rendszer, de az egykori nézetek még ma is kihatnak a régióban a politikai nézetekre – állítja a kommentár, amelynek egyik szerzője a Princtoni Egyetem professzora. Mint nemrégiben megjelent könyvük alapján rámutatnak, 3 évtizede zajlik a páratlan kísérlet, hogy tisztességesen újjászervezzék a társadalmi, politikai és gazdasági életet a térség egy sor országában. Az örökség azonban rávetül a folyamatra, mert a régió polgárai kevésbé pártolják a demokráciát, ők inkább tartják a markukat az állam nyújtotta jólétért. És hajlanak a balos-tekintélyelvű magatartásminta felé. Ez a három tényező segít megérteni, a magyar és a lengyel illiberalizmus megerősödését. A kutatás kiderítette, hogy minél tovább élt valaki a szocializmusban, általában annál inkább elvárja az állami gondoskodást, illetve lesz balos-autoriter, és annál kevésbé tartja fontosnak a jogállamot. És ebben valóban a kommunista múlt a döntő. Igaz, ennek a tételnek ellentmond, hogy a Fidesz és a PiS jobboldali-populista, erős antikommunista retorikával. A magyarázat erre az, hogy a két párt hiába hangoztat jobbos nézeteket társadalmi kérdésekről és a nacionalizmusról, valójában a gazdaságpolitikában balra állnak hazai ellenzéküktől. De az is lényeges, hogy a baloldali-tekintélyelvűség elfogadása az idősebb nemzedékekre jellemző, a fiatalabbak esetében már fontosabb a demokráciaellenes örökség, mint a továbbélő balos ideológiai szemlélet és ez jól jön a jobboldali demagógoknak.     
Die Welt Kelet-Európában az emberek jobban tudják, hogy mit is jelent Európa, mert megszenvedtek érte, miközben a Nyugat azt gondolja, hogy e tekintetben mindenkinek példát mutat, ám ez egyáltalán nem így van. Ez a véleménye Köhler volt német államfő korábbi irodavezetőjének, aki szeptemberben felmondta állását, a lakását és 300 ezer lakosú Temesvárra, az ország 3.legnagyobb városába költözött, hogy a város polgármestere legyen. És EU-barát programjával nem is rosszak az esélyei, mert a mostani közigazgatás egy tragédia. Az ottani alkalmazottak jelentős részénél nincs meg a kellő hozzáértés, mivel a protekciónak köszönheti állását. A 35 éves Dominic Samuel Fritz akkor ismerkedett meg Romániával, amikor az érettségi után önkéntesként egy ottani árvaházban dolgozott. A 3 éve alakult ellenzéki tömörülés, a Mentsétek meg Romániát Szövetség listáján indul, miután harcot hirdetett a korrupció, a régi politikai hálózatok ellen, a jogállamért. Ez nagyon is egybevág a közhangulattal, főleg a polgári középen. Ennek eredménye volt, hogy a párt egy másik kis szövetségessel összefogva a szavazatok 23 %-át hozta el a májusi EP-választáson. És az elnökválasztás első fordulójának eredménye is azt igazolta, hogy a románok nagy változások előtt állnak. Fritz azt mondja, hiába echte német, még odahaza sem érezte magát annyira otthon, mint Temesváron. Pár éve már lakása is van ott. Azt reméli, ha győz, az segít megváltoztatni a világban a Romániáról alkotott képet a világban. Szerepvállalását úgy tekinti, hogy európaiként élni kell a felelősséggel, függetlenül attól, hogy hol született valaki. Feltétlen átláthatóságot ígér, ugyanakkor nulla toleranciát hirdet a korrupcióval szemben.

Megérkezett Mexikóba Evo Morales

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.12. 19:35

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
A volt bolíviai elnököt a mexikói külügyminiszter fogadta a repülőtéren.
Megérkezett kedden Mexikóba Evo Morales volt bolíviai elnök, aki Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter korábbi tájékoztatása szerint menedéket kapott az országban. Morales helyi idő szerint körülbelül kora délelőtt érkezett meg a mexikói légierő egyik repülőgépén, amely hétfő este indult el Bolíviából, és rövid kitérőt tett Paraguayban. A volt bolíviai elnököt Ebrard fogadta a repülőtéren. A mexikói külügyminiszter helyi idő szerint hétfő éjjel tudatta, hogy Morales elhagyta Bolíviát, és egy mexikói kormányzati repülőgép fedélzetén Mexikóba tart.
„Evo Morales immár a mexikói kormány gépén ül, amelyet azért küldtünk, hogy garantáljuk a biztonságos útját országunkba”

– írta a Twitteren Marcelo Ebrard, és egy fotót is közzétett a gépen ülő Moralesről, akinek egy mexikói zászló látható az ölében.

Ebrard pár órával korábban jelentette be, hogy Morales politikai menedéket kért és kapott Mexikóban, mert úgy ítélték meg, hogy élete és testi épsége veszélyben van. Bolíviában közben a rendőrség a hadsereg beavatkozását kérte az erőszak megfékezése érdekében, mert éjszaka több helyen elszabadult az erőszak a fővárosban, és több településen rendőrőrsöket fosztottak ki és gyújtottak fel, miközben Evo Morales támogatóinak több száz fős, feldühödött csoportja indult a közeli El Altóból a fővárosba. Az andoki őslakosok zászlaját, a wiphalát lengető tömeg azt kiabálta, hogy „most itt a polgárháború”. A baloldali Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról, miután az országon a választásokat követően három hétig véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről, mert az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokat és potenciális csalást észlelt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Ő volt az ország első őslakos államfője.

Utcán a lengyel szélsőjobb

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.11.12. 18:13
Ünneplő tömeg a lengyel függetlenség napján
Fotó: Artur Widak / Artur Widak/NurPhoto
A hétfői lengyel Függetlenség menete is jelezte, Kaczynski pártjának komoly gondokat okozhat, ha nem határolódik el egyértelműen nacionalistáktól.
Tizedik alkalommal rendezték meg hétfőn a lengyel fővárosban a Függetlenség menetét. November 11.-e az 1918-ban visszanyert lengyel függetlenség és államiság nemzeti ünnepe, amelyet az utóbbi időben egyre látványosabban sajátít ki az erősödő szélsőjobb. A menetet rendszerint szélsőjobboldali csoportok szervezik, nem volt ez másképpen idén sem. Ennek ellenére tömegeket, családokat vonz, akik egyszerűen ünnepelni akarnak, de rendszerint ellentüntetőket is mozgósít. Tavaly, a száz éves évfordulón 200 ezer ember vett részt a meneten, köztük a PiS kormány prominensei és Andrzej Duda államfő, idén viszont már külön ünnepséget tartott az októberben újra hatalomra juttatott kormánypárt. És nem véletlenül. A tavalyi, centenáriumi ünnepségen feltűnő neonáci csoportok, szimbólumok és jelszavak, az, hogy mindettől nem határolódott el a lengyel kormányzat, a világsajtó érdeklődésének középpontjába került, miközben az Európai Bizottság már elindította a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen. Idén a szervezők szerint 150 ezren, a varsói hatóságok szerint 47 ezren vettek részt. Az ünnepséget azonban ezúttal is sikerült kisajátítania a szélsőjobbnak. A rendezvény szimbóluma egy rózsafüzért tartó magasba emelt ököl volt, amely a szervezők szerint a római-katolikus ellenállás szimbóluma a keresztény Lengyelországot és Európát fenyegető mindenféle veszéllyel szemben. Márpedig, amint a megszólalók és a jelszavak hirdették, igen sok veszély fenyegeti az általuk védelmezett értékeket – a melegjogokért harcoló aktivisták, a multikulturalizmus, a migráció, az iszlám, az abortusz, és maga az Európai Unió is. A Deutche Wellenek nyilatkozó Robert Bakiewicz, a felvonulás egyik szervezője arról beszélt, hogy a lengyeleknek vissza kell térniük keresztény gyökereikhez, mert különben „meg fognak halni, mint a nyugat-európai nemzetek”. A különböző szélsőjobb és nacionalista szervezetek hívei elsősorban az olyan „külső veszélyek elhárításáért” szálltak síkra, mint a tömeges migráció, az iszlám terjeszkedése, vagy a „cionizmus”, a belső veszélyforrások között a liberális sajtó, a kommunisták és a „kulturális marxisták” tűntek fel.  Az al-Dzsazírának nyilatkozó Rafal Pankowski szociológus és politológus, a Soha Többé  antirasszista szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a Függetlenség Menete mára megszűnt a lengyel nacionalizmus ünnepének lenni, ehelyett a világ szélsőjobb csoportosulásainak gyülekező helyévé vált. A Deutche Welle emlékeztet, a tavalyi kormányzati részvételt úgy értelmezték széles körben, hogy Kaczynskiék megpróbálják kifogni a szelet a szélsőjobb vitorlájából, megakadályozni, hogy saját pártot alapítsanak. Ez a taktika azonban csődöt mondott, az októberi választáson 6,8 százalékkal parlamentbe jutott a szélsőjobboldali Konföderáció. Ez az új párt már gátlások nélkül mondja ki mindazt, amit Kaczynskiék mindig csak sejtettek – a nyugatellenességet és az EU-ellenességet. Migrációellenes és antiszemita, a német AfD-vel ápol jó viszonyt a lengyel szélsőjobb pártja.