Kibertámadás érte a brit Munkáspárt informatikai rendszerét

Publikálás dátuma
2019.11.12. 13:28
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Orosz és brazil címekről indított túlterheléses támadás történhetett kedden, a célpont az aktivistáknak fejlesztett netes felület lehetett.
Kibertámadás érte a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt informatikai rendszerét, egy hónappal a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választások előtt. A Labour szóvivője keddi beszámolójában fejlett módszerekkel végrehajtott nagyszabású támadásnak minősítette az incidenst. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a támadás kudarcba fulladt, és valószínűsíthető, hogy az adatok biztonsága nem sérült.
A szóvivő nem részletezte, hogy a párt mely online felületeit érte támadás, és arra sem tett utalást, hogy ki állhatott az incidens mögött, csak annyit mondott: a biztonsági eljárások alkalmazásának idejére egyes kampánytevékenységek lelassultak, de a kampány ismét "teljes sebességgel zajlik". Ugyanakkor a BBC televíziónak a Labour név nélkül nyilatkozó illetékese úgy fogalmazott, hogy
"több tízmillió" elemből álló, jórészt Oroszországból és Brazíliából induló támadást észleltek.

A megfogalmazás túlterheléses támadást (DDoS) sejtet - ennek nem adatlopás a célja, hanem egy adott felületet elérhetetlenné tenni. Valószínűleg a párt által kifejlesztett, "Labour Connects" nevű online alkalmazást érte a támadás, amelynek használatával a kampányaktivisták választási anyagokat állíthatnak össze és nyomtathatnak ki: ez kedden nem működött, az online felületen olvasható kiírás szerint "karbantartás miatt". A párt Twitter- és Facebook-oldala ugyanakkor elérhető volt és frissült, keddi keltezésű tartalmak is láthatók voltak a portálokon.
A Munkáspárt az incidensről értesítette a brit Országos Kiberbiztonsági Központot (National Cyber Security Centre NCSC). 
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője az északnyugat-angliai Blackpoolban tartott keddi kampányrendezvényén nem tett említést a kibertámadásról, felszólalásának középpontjában a Labour oktatási tervei álltak. Corbyn megerősítette, hogy ha a Munkáspárt kormányra kerül a december 12-ei választások után, ingyenessé teszi a felsőoktatást és a már munkában álló alkalmazottak átképzési programjait, annak érdekében, hogy mindenki korszerű szakképesítéshez juthasson. A Labour vezetője kijelentette, hogy a párt 3 milliárd fontot (1170 milliárd forintot) szán a szakképzési programra. Corbyn szavai szerint "nem lehet egy 21. századi gazdaságot 20. századi szakképesítésekkel működtetni".

Szabad szemmel: Európában újjáéled a 30-as évek, sajnos Magyarország az egyik legjobb példa erre

Publikálás dátuma
2019.11.12. 11:20

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 12 .
Spiegel Karácsony Gergely kirakatdemokráciának tekinti azt, ami jelenleg Magyarországon van. Vagyis látszatra érvényesül a jogállam, ám igazából már nem lehetséges a politikai verseny. Az új főpolgármester a lapnak adott interjúban kifejtette: azért tudott nyerni, mert az ellenzéki pártok összefogtak és az előválasztásokkal meggyőzték az embereket, hogy azoknak igenis van beleszólásuk a dolgokba. De nem csak Budapesten, hanem a lengyeleknél, a cseheknél és a szlovákoknál is ellenmozgalom formálódik a demokratikus normáktól egyre inkább eltávolodó nacionalista kormányok, a szabályszerű vezérkultusz ellen. Idesorolja Isztambult is. A lényeg, hogy a hatalom elfoglalta a kulcsintézményeket, ezért a vele szemben álló erőknek ellenmérget kellett kifejleszteniük. Európában egyetlen nagy párt sem sodródott annyira jobbra, mint a Fidesz – emelte ki Karácsony. Ezért nem érti, miként tűrheti meg még mindig a soraiban az Európai Néppárt, benne a CDU-val. Arra is kitért, hogy a budapestiek a kormánypolitika veszteseinek számítanak, de a maga részéről nem gondolja, hogy Orbán keresztezni tudná a terveit, mert azzal a saját híveinek is kárt okozna. A kormánypárt gyengéjét ott látja, hogy támadni lehet az önkény miatt. Egy csomó presztízsberuházásba vágott bele, ám elhanyagolt olyan területeket, amelyek nagyon fontosak az átlagemberek számára. Hogy a korrupciós ügyek nem kavarnak nagy vihart, annak okát abban látja, hogy az ilyen ügyek régi hagyománynak számítanak. Magas a toleranciaküszöb, ráadásul a kormányközeli sajtó agyonhallgatja ezeket a botrányokat. De azért a mutyik aláássák a hatalmat. 
Washington Post A szerkesztőségi állásfoglalás megállapítja, hogy Kelet-Európában még mindig divatban van a 30-as évek politikája. A berlini fal leomlása után nem sokkal újra megjelentek a régi irányzatok, mintha csak hosszú álom után ébredtek volna. Magyarország ismét felfedezte a háború előtti nacionalizmust, amikor ellentétei támadtak Romániával. És most ugyanott tartunk. A lengyeleknél tekintélyelvű, jobboldali kormány az úr, szoros szövetségben a reakciós katolikus egyházzal. A magyaroknál a jobbos, autoriter Horthy-rezsim után a büszkén illiberális Orbán tartja kézben a dolgokat. Próbálja rehabilitálni az egykori erős ember kormányzót. Ezek a pártok túlhaladták a 20. századi elődöket, tekintélyelvűek és szociálisan reakciósok, de jelen van bennük a régi irredentizmus és antiszemitizmus is. Erről elég megkérdezni Soros Györgyöt. Emellett meglepő, milyen mértékben marad fenn a kommunista idők politikája. Ennek oka alighanem az, hogy ezek az elemek nagyon is összeférnek az erősödő illiberalizmussal. Ilyen pl. hogy pártcélokra használják a köztévét. Orbán már ott tart, hogy állami forrásokból, illetve baráti üzletemberek segítségével jóformán felszámolta a független sajtót. További áthúzódó hagyomány az állami szintű korrupció, ma is igen sokan igyekeznek törvénytelenül meggazdagodni a rendszerből. Lásd a lap közelmúltban megjelent oknyomozó írását arról, miként tömik tele a zsebüket a magyar miniszterelnök rokonai és régi barátai az uniós agrárszubvenciókból. De a legalávalóbb kommunista hagyaték alighanem az, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják a történelmet. A lengyelek törvénnyel büntetik, ha bárki megvádolná őket a holokauszt kapcsán. Persze a térség egy csomó mindenben jobban áll, mint 30 éve. De alighanem alábecsültük a szovjet rezsim által teremtett kultúra tartósságát és annak a veszélyét, hogy visszatér a történelem.  
Washington Post Kelet-Európa demográfiai válság felé tart, úgy hogy most már az a kérdés, vajon nem a vég felé közelít-e a térség - mutat rá a szerkesztőségi véleménycikk. Elismeri, hogy ez persze túlzás, de azért van benne igazság, hiszen ha azt nézzük, hogy mely országokban fogy leggyorsabban a népesség, akkor közülük 15 egykori szocialista ország, beleértve több szovjet utódköztársaságot. A régió a populizmus melegágya, Magyarországot az illiberális demokrácia önmaga által felkent bajnoka, Orbán Viktor irányítja, de a lakosság száma minden évben negyed százalékkal csökken. Nem véletlen azonban az összefüggés a szélsőséges politika és aközött, hányan élnek az adott rendszerben. Ám ennek erős hatása lesz mint a földrész, mind pedig az USA politikai jövőjére nézve. A rendszerváltás után milliók vándoroltak nyugatra dolgozni, amit csak tetézett az alacsony születésszám. Ezért egy sor faluban már csak a nyugdíjasok maradtak, miközben a gazdaságnak egyre több munkaerőre lenne szüksége. Az pedig biztonsági bajt jelent, hogy nem lehet hatékony NATO-szövetséges az az állam, ahol mind kevesebb a hadra fogható ember. Emellett lélektanilag visszaveti például Magyarországot és Lengyelországot, amely többször élt át megszállást, illetve darabolódott fel külső erők hatására. Ily módon sokan az új rendszer áldozatának tekintik magukat, és ennél semmi sem jobban gerjeszti jobban a populizmust. Ehhez járul még a kölcsönhatás az elszegényedő vidéki lakosság és a város jóléte között. Ezt különben már a Brexitnél is meg lehetett figyelni, de igaz arra is, hogy Trumpot alig lakott körzetekben pártolják a legtöbben. A demográfiai hanyatlást igen nehéz megfordítani. A bevándorlás megfelelő eszköz volna, de az is erőt ad a demagógiának, legalábbis a jobboldali változatnak. Hiszen hivatkozhat a lakosságcserére. Így Európában a kettő a jelek szerint még sokáig megmarad, mint 1989 hosszú, macskajajos öröksége.  
Bloomberg A hírügynökség azt kérdi, miért is kell az uniónak alig 125 ezer gazda részére milliárdokat adnia, amikor egyértelmű, hogy a közös agrárpolitika reformra szorul. Évente összesen 58 milliárd euróról van szó, és az ügy már jó ideje homokzsákként szolgál az euroszkeptikusok számára. A brit kilépés nagy lyukat üt a közös költségvetésen és a németeknek nincs kedvük állni a számlát a mezőgazdaság esetében. Mások, főként a franciák, a szubvenciók legnagyobb kedvezményezettjeiként ellenállnak minden változtatási kísérletnek, sőt többet szeretnének kapni. Ráadásul roppant igazságtalan az elosztás: a gazdák 20 százaléka kapja a segítség 80százalékát. A New York Times nemrégiben leplezte le, hogy mekkora pénzeket markolnak fel ezekből a forrásokból az olyanok, mint Orbán a haveroknak átjátszott állami földek révén. Ennek alapja az, hogy a tulajdon után fizetik ki a pénzeket, ezért a beavatottak és a patronáltak jeleskednek a termőterületek felvásárlásában. Nagyobb elszámoltatásra és átláthatóságra volna szükség, mint ahogy az is sokat segítene, ha a támogatásokat a jogállam és a demokrácia tiszteletben tartásához kötnék. De a tagállamoknak megvan az a rossz szokásuk, hogy felvizezik a javaslatokat, ha azok nem kedveznek nekik. És az EU ugyan fel tudja tárni a csalások útját, de bűnüldöző kapacitása véges.
Wall Street Journal A vezércikk azt a következtetést vonja le a spanyol választások eredményéből, hogy Dél-Európa továbbra is instabil. Azaz a lakosság sok helyen megosztott és nincs egyértelmű többség a nyugati demokráciák oldalán. A lázadó pártok sorsa vegyesen alakul a földrészen. A Fidesz és a PiS legutóbb kudarcot könyvelhetett el az urnáknál, Salvini kikerült a kormányból. Az első pillantásra Spanyolország is ebbe az irányzatba illik bele, hiszen egyik nagy hagyományos párt sem tudja egyszerűen megszerezni a hatalmat. A legtöbb oka az örömre a konzervatív, de szélsőjobbosnak is mondott Voxnak van, amely csak még nagyobb támogatásra számíthat keményen migrációellenes álláspontjával, ha Erdogan netán kirobbant egy újabb válságot. A katalánok szakadár politikája is a kezére játszott. Akárcsak annyian mások Európában, a spanyolok kettészakadtak, mert a baloldal jólétet akar, amit azonban az ország nem képes nyújtani. A jobboldal viszont maga is megosztott, mert nem tudja, mennyire erőltetheti a nacionalizmust, illetve a szabadpiaci reformokat. Szóval további zavarok várhatóak, amíg csak nem alakul egy új vezetés és egy új program a térségben.
Der Standard A magyar kormány által kifejtett jogi és politikai nyomás következtében immár Bécsben működik a Közép-Európai Egyetem jó része, és ezt Paul Lendvai nagyon is jelképesnek tartja. Egyben azonban áldás az osztrák főváros számára, hiszen a Soros György által alapított intézmény legendás és a világ legjobb felsőfokú iskolái közé tartozik. Érthető ezek után, hogy a bécsi polgármester magas kitüntetést adott át a 89 éves üzletembernek, a földkerekség egyik legjelentősebb emberbarátjának. Az FPÖ korábbi elnöke viszont, aki az Ibizagate következtében már eltűnt a süllyesztőben, korábban erőteljesen odaállt az Orbán vezérelte kampány mellé a „tömeges bevándorlás finanszírozója és szervezője” ellen. Hogy miért lett Soros Orbán számára az első számú közellenség és miért tartja veszedelmes figurának Putyin, Trump, Netanjahu és Salvini is, amikor idáig 32 milliárd dollárt fordított a nyílt társadalom támogatására a világban? Azért, mert alapítványai, illetve a segélyezett emberi jogi szervezetek a szólásszabadság, a jogállam, az átláthatóság és az egyenjogúság mellett állnak ki. A magyar politikus zavaró tényezőnek tekinti mindezeket az intézményeket, beleértbe a CEU-t is. Viszont hogy Ausztria befogadta az egyetemet, azzal igazolja, hogy kitart azon értékek mellett, amelyeket Soros hosszú évtizedek óta képvisel.  
Szerző

Hét méteres hullámok és szakadó eső - vörös riasztást adtak ki az időjárás miatt Olaszországban

Publikálás dátuma
2019.11.12. 11:14
Illusztráció
Fotó: TIZIANA FABI / AFP
Majdnem az egész országban készültséget rendeltek el a rossz időjárás miatt.
A legmagasabb fokozatú, vörös színű riasztás lépett életbe kedden a dél-olaszországi Basilicata, Calabria és Szicília tartomány területén a nagy mennyiségű csapadék, viharok miatt, de
majdnem egész Olaszországban készültséget rendeltek el a rossz időjárás miatt.

Közepes szintű riasztás van érvényben az olasz csizma sarkában Puglia térségében. Ennél alacsonyabb, sárga színű készültség lépett életbe Emilia Romagna, Lazio, Umbria, Friuli Venezia Giulia, Marche, Campania, Lombardia, Veneto, Toscana tartományban és Szardínia szigetén.
Friuli Venezia Giuliában a heves esőzések, havazás és a nagy erejű hullámverések okozhatnak nehézségeket. A déli Calabriában hétméteres hullámokat várnak. Több városban, köztük a pugliai Leccében és Tarantóban, valamint Nápolyban és Velencében is bezártak az óvodák, iskolák és más oktatási intézmények a rossz idő miatt.
Velencében a tenger tetőzését várják: a víz magassága reggel nyolc órakor elérte a megszokott tengerszinttől számított egy métert. A délelőtt folyamán 140 centiméteres vízmagasságot várnak, ami azt jelenti, hogy a város történelmi központjának hatvan százaléka víz alá kerül.
A szélsőséges időjárás miatt a hónap elején is rendkívüli helyzet alakult ki Olaszországban, de a hatóságoknak október végén is ki kellett adnia a legmagasabb fokú riasztást. Az ilyen és ehhez hasonló események a klímaváltozásnak tudhatóak be: a globális felmelegedés felborítja a bolygó klímarendszerét. A közeljövőben egyre több területen, egyre gyakoribb lesz az ilyen.