Előfizetés

Mexikó befogadná a bolíviai elnököt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.11.11. 17:38
Tüntetők ünneplik Evo Morales lemondását La Pazban
Fotó: JORGE BERNAL / AFP
Radikális változás előtt áll Bolívia, miután vasárnap este a fegyveres erők lemondásra kényszerítették a latin-amerikai államot autoriter módon irányító Evo Moralest, aki 13 éve áll az ország élén és októberben felettébb gyanús körülmények között nyerte meg az október 20-án megrendezett elnökválasztást.
Távozásának bejelentése után ünneplő tömeg lepte el a főváros, La Paz és más városok utcáit. Ugyanakkor több helyről fosztogatásokat jelentettek, kaotikus helyzet kezdett kialakulni a hatalmi vákuum nyomán. Több tüntető megszállta Venezuela bolíviai nagykövetségét. Morales azon utolsó dél-amerikai vezetők közé tartozott, aki jó viszonyban volt a latin-amerikai ország diktátorával, Nicolás Maduróval. Morales távozását óriási lemondási hullám követte. Bejelentette visszalépését Álvaro García Linera alelnök is, több miniszter és a választási bíróság elnöke, María Choque Quispe is. Vélekedések szerint utóbbi vezényelte le a feltételezett októberi választási csalást. Az ügyészség egyúttal vizsgálatot indított a választási grémium tagjai ellen, hogy feltárja a szavazatok összeszámlálása során elkövetett szabálytalanságokat. Miután az Amerikai Államok Szervezete (OAS) vasárnap közölte, meg kell semmisíteni a voksolás eredményét, Morales bejelentette, új választást ír ki. Ezzel azonban nem nyugtatta meg a kedélyeket, s néhány órával később Williams Kaliman vezérkari főnök, valamint a rendőrséget irányító Vladimir Calderon Mariscal egymástól függetlenül követelték Morales távozását „a megbékélés érdekében”.
Luís Fernando Camacho
Fotó: DANIEL WALKER / AFP
Egyelőre átláthatatlan a helyzet az országban. Morales bejelentésének idején Luís Fernando Camacho ellenzéki vezető irányításával nagy tömeg gyűlt össze a La Paz-i elnöki palotánál, olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint felgyújtották a távozott államfő lánytestvérének házát. Maga Morales, aki Bolívia első indián elnöke volt, a Twitteren azt állította, hogy a rendőrség „törvénytelen” letartóztatási parancsot adott ki ellene és „erőszakos csoportok” támadták meg a házát. A bolíviai rendőrfőnök televíziós fellépése alkalmával azonban cáfolta, hogy le akarnák tartóztatni a volt elnököt. Közben Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter bejelentette, hazája menedéket nyújtana Moralesnek. Mexikó La Paz-i külképviselete már mintegy húsz volt minisztert és parlamenti képviselőt fogadott be. Morales távozását illetően azt írta, hogy Mexikó elutasítja az országban zajló „katonai hadműveletet”. Puccsról beszélt, csakúgy, mint Venezuela és Kuba. Alberto fernández, Argentína következő elnöke szintén úgy foglalt állást, hogy hazájának el kell határolódnia a puccstól. Morales egyébként úgy vett részt az október 20-i választáson, hogy az ország alkotmánya csak két mandátumot engedélyez egy államfő számára. Nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az új választáson részt vesz-e, bár a legújabb fejlemények után erre meglehetősen kicsi az esély.
Evo Morales Andres Manuel Lopez Obrador, mexikói elnökkel és feleségével, Beatriz Gutierrez Mullerrel
Fotó: DANIEL AGUILAR

Románia nem Szlovákia – Elmaradt a nagy áttörés az új pártok számára

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.11.11. 14:14
Viorica Dancila
Fotó: MIHAI BARBU / AFP
A bukott kormányfő lesz Klaus Johannis második fordulós ellenfele. A magyar szavazatok egyre jobban megoszlanak.
Hivatalos részeredmények szerint, közel 96 százalékos feldolgozottság mellett a román közvéleménykutatók igen pontosan becsülték meg az elnökjelöltek eredményeit. Klaus Johannis hivatalban lévő államfő, a korábban általa vezetett, jelenleg kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje fölényesen, 36,91 százalékkal nyerte meg az első fordulót. Noha a második helyért folyó küzdelem mindvégig szoros volt, az új román párt, a civil mozgalomból kinőtt USR és Plus szövetség jelöltje, Dan Barna tűnt esélyesebbnek, mint az októberben megbukott szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök. Viorica Dancila mégis jelentős előnnyel, 23,45 százalékkal jutott be a második fordulóba, míg Barna 14,19 százalékot ért el. Eredménye annál inkább meglepetés, hogy az USR koalícióban indult a volt technokrata miniszterelnök, Dacian Ciolos idén létrejött pártjával, a PLUS-al. Ciolos jelenleg az Európai Parlament liberális frakciójának, az ALDE-ból lett Renew Europe frakcióvezetője. Ez a szövetség a májusi EP-választáson még 22,36 százalékot gyűjtött, 2040765 ember szavazatát nyerte el, azóta pedig 800 ezer szavazót veszített. A román politika újoncának nem sikerült a szlovák Zuzana Caputova elnökválasztási bravúrja. Igaz, az USR-PLUS újnak új, de nem is annyira liberális, nem is annyira zöld és civil már, mint a szlovák PS-SPOLU szövetség, és bár próbálkozott nyitni a nemzeti kisebbségek irányba is, azt nem merte felvállalni, mint szlovák párttársa, hogy magyar platformot hozzon létre. Egy sikert mégis magáénak tudhat Barna és az USR – megnyerte Bukarestet. Klaus Johannis 28 megyében végzett az élen, Viorica Dancila 10, kizárólag Kárpátokon túli, ókirályságbeli megyékben, míg Kelemen Hunor RMDSZ jelölt a két székely megyét, Hargitát és Kovásznát húzta be. Vagyis, azon túlmenően, hogy az új erő a fővárosban élre tört és a rendszerváltás óta mindig, még választási vereség esetén is jelentős erőt képviselő, a PSD által megjelenített baloldal egykori ereje megtört a bebörtönzött Liviu Dragnea és Viorica Dancila ámokfutásának köszönhetően, a lényeg nem változott. Románia változatlanul földrajzi régiók mentén mélyen megosztott. A konzervatív jobboldaltól az új, modernebb, hitelesebben európai erő sem tudta elhódítani Erdélyt, az ókirályságban pedig tartja magát a hagyományos baloldal. A Victor Ponta vezette új szociáldemokrata párt, a Pro Romania és Calin Popescu Tariceanu balliberálisai (ALDE) sehol sem tudtak kitörni, az általuk támogatott független színész jelölt, Mircea Diaconu 9,17 százaléka és a rá leadott 785557 voks a negyedik helyre volt elég. Magyar szempontból sincs lényegi változás. A harmadik alkalommal induló Kelemen Hunor bár valamivel jobban teljesített, mint 2014-ben, 2010-es eredményét nem tudta felülmúlni, és nem tudta megközelíteni sem Frunda György, sem Markó Béla teljesítményét. Ám kétségtelen, hogy azt ma már Frunda vagy Markó sem tudná megismételni, hiszen a magyar szavazók egyre passzívabbak a számukra tét nélkülinek érzett elnökválasztásokon, az új pártok vagy az esélyesnek tartott román jelölt egyre több magyar szavazatot kap, attól függetlenül, hogy kit indít az RMDSZ. Kelemen Hunor 6 helyen végzett, 353 578-an szavaztak rá, ami a voksok 4,13 százalékának felel meg. Kelemen ezúttal is kapott Kárpátokon túli voksokat, ezúttal 18636-t.  A választási részvétel 47,77 százalékos volt, 8704144 személy élt állampolgári jogával. A külföldön élő román állampolgárok a háromnaposra bővített, levélszavazatot is megengedő új keretek között soha nem látott mértékben aktivizálódtak, 675348-an voksoltak. Érdekes módon kevesen, alig több mint 25 ezren éltek a levélben szavazás lehetőségével. Noha ez a magas külföldi részvétel szoros eredmény esetén akár királycsináló lehetett volna, ez esetben a nagy különbség miatt nem változtatott az erőviszonyokon. Johannis a külföldi románok körében is tarolt. Barna ugyan itt második lett, de ez sem volt elég számára az otthoni eredmény megfordításához Dancilaval szemben.

Magyar elnökjelöltekre leadott voksok alakulása

1996 Frunda György 761411 2000 Frunda György 696989 2004 Markó Béla 533446
2009 Kelemen Hunor 372764
2014 Kelemen Hunor 329727 2019 Kelemen Hunor 353000

„Nem vagyunk szálloda” – Törökország elkezdte kitoloncolni az Iszlám Állam külföldi harcosait

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.11. 12:20
Szeptemberben török rendőrök vették őrizetbe Muhammed Ramadant Izmirben, aki az Iszlám Állam egyik feltételezett hóhéra
Fotó: EVREN ATALAY / AFP/Anadolu Agency
Süleyman Soylu belügyminiszter közölte: jelenleg a terrorszervezet mintegy 1200 külföldi szélsőségesét tartják fogva.
Törökország a szükséges jogi eljárást követően hétfő reggel visszaküldte az Egyesült Államokba az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet egyik amerikai állampolgárságú harcosát, s ezzel megkezdte a területén fogva tartott külföldi dzsihadisták kitoloncolását – közölte Ismail Catakli török belügyminiszter-helyettes, a belügyi tárca szóvivője. Az Anadolu állami hírügynökségnek nyilatkozó szóvivő hozzátette: a hétfői nap folyamán még egy német és egy dán terroristát is visszatoloncolnak. Catakli egyúttal arról számolt be, hogy a török hatóságok előkészítették további hét német származású dzsihadista utaztatási tervét, őket november 14-én, csütörtökön küldik majd haza. Süleyman Soylu belügyminiszter november 2-án jelentette be, hogy Ankara vissza fogja küldeni származási országukba az Iszlám Állam elfogott külföldi katonáit.
„Nem vagyunk szálloda senki dzsihadistái számára”

– fogalmazott Soylu.

Süleyman Soylu belügyminiszter
Fotó: VOLKAN FURUNCU / AFP/Anadolu Agency
Egyben felelőtlenségnek minősítette, hogy számos európai ország megtagadta a terrorizmussal gyanúsítottak visszafogadását, megfosztva őket állampolgárságuktól. A török belügyminiszter később leszögezte: a hontalanná vált dzsihadistákat is visszaküldik származási országukba. Soylu elmondása szerint jelenleg az Iszlám Állam mintegy 1200 külföldi szélsőségesét tartják fogva Törökországban. A török hadsereg október 9-én hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az Ankara által terrorszervezetként kezelt kurd erők ellen. Az offenzíva során a török erők elfogtak 287 korábbi dzsihadistát, valamint hozzátartozóikat és támogatóikat, akik a harcokat kihasználva szöktek meg a kurdok által felügyelt börtönökből. Catakli hétfőn jelezte: Szíriában elfogott két ír állampolgárt hamarosan, két németet pedig még a hét folyamán kitoloncolnak Törökországból. Szintén Szíriában elfogott 11 francia állampolgár hazaküldésével kapcsolatban ugyancsak tart a procedúra – tette hozzá a török belügyminiszter-helyettes, aki hangsúlyozta, hogy az érintett országokkal felvették a kapcsolatot, és eltökélten folytatják a külföldi terroristák hazatelepítését.