Előfizetés

Volt amerikai ENSZ-nagykövet: Trump hatalmát két közeli munkatársa is megpróbálta aláásni

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.11.11. 12:12
Nikki Haley és Donald Trump
Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP
„Azt mondták, az ő döntésük és nem az elnöké, hogy mi a legjobb az amerikaiaknak, és az elnök nem is tudja, mit csinál” – fogalmazott Nikki Haley.
Donald Trump amerikai elnök hatalmát két közeli munkatársa, Rex Tillerson volt külügyminiszter és John Kelly volt kabinetfőnök is megpróbálta aláásni – állítja kedden piacra kerülő emlékirataiban Nikki Haley, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete. A With all due respect (Minden tiszteletem) című memoár egyes részleteiből a The Washington Post című lap vasárnap hozott nyilvánosságra részleteket. A könyvből kiderül, hogy Rex Tillerson és John Kelly megpróbálta Haleyt a maga oldalára állítani és Trump-ellenes állásfoglalásokra rábírni.
„Tillerson bizalmasan elmondta nekem, hogy amikor ők ketten (Kellyvel) ellenálltak az elnöknek, ezt nem engedetlenségből tették, hanem azért, hogy megpróbálják megmenteni az országot”

– fogalmazott Haley.

John Kelly (balra), Mike Pence és Rex Tillerson (jobbra)
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A volt külügyminisztert fárasztó és dölyfös embernek írta le, John Kellyről pedig azt tartotta, hogy gyanakvással viseltetett iránta, mert szabad bejárása volt az elnökhöz. A két volt kormánytag nézeteiről Nikki Haley megállapította:
„azt mondták, az ő döntésük és nem az elnöké, hogy mi a legjobb az amerikaiaknak, és az elnök nem is tudja, mit csinál”.

Nikki Haley szerint
Tillerson azt is fejtegette neki, hogy „ha Trump munkáját nem hekkelik meg, akkor emberek halnak majd meg”.

A The Washington Post megkereste a két volt politikust. Tillerson nem reagált, Kelly pedig csak annyit mondott:
„ha a döntéshozatalhoz szükséges legjobb és legnyitottabb jogi és etikai tanácsok Trump-ellenes tevékenységet jelentenek, akkor bűnös vagyok a felhozott vádakban”.

Haley a könyvben kitért arra is, hogy az elnök számos külpolitikai döntésével egyetértett, de néhány kérdésben nem osztotta az álláspontját. Egyetértett például a kilépéssel a párizsi klímaegyezményből, az iráni atomalku felmondásával vagy az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe helyezésével. Nem értett egyet viszont azzal, hogy Donald Trump szerinte átengedte a kezdeményezést, illetve az irányítást Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Helsinkiben tartott csúcstalálkozón 2018-ban. A volt nagykövet, aki korábban Dél-Karolina államkormányzója volt, nem helyeselte azt sem, ahogyan az elnök a charlottesville-i zavargásokra reagált 2017 nyarán, amikor az amerikai polgárháború (1861-1865) déli csapatait vezető Robert Lee tábornok szobrának áthelyezése miatt véres zavargások robbantak ki a virginiai városban.
„Egy vezető szavai igenis számítanak ezekben a helyzetekben. És az elnök szavai bántóak és veszélyesek voltak”

– fogalmazott a könyvben Haley.

Azt is megírta, hogy még a zavargások kitörésének napján felemelte a telefont, és beszélt az elnökkel. A könyv megjelenése kapcsán a volt nagykövetnő vasárnap interjút adott a The Washington Post riporterének. Az interjúban kitért az elnök alkotmányos felmentését célzó eljárás (impeachment) előtti vizsgálatokra és meghallgatásokra is. Elutasította a képviselőház demokrata párti törvényhozóinak politikáját. Mint fogalmazott: nem ért egyet Donald Trump azon erőfeszítéseivel, hogy külföldi segítséget kérjen politikai vizsgálódásokhoz az ukrán elnöktől, de szerinte ez önmagában nem ok arra, hogy alkotmányos vádeljárást indítsanak ellene.
„Nem kérte nyomatékosan, hogy történjék valami. Ezért nem is nagyon értem, hogyan alakult ki ez a helyzet, miért méltatlankodik mindenki valami miatt, ami nem is történt meg”

– hangsúlyozta a lapnak Nikki Haley.

18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.

Morales lemondott, és máris rendőri üldözéstől tart

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.11. 07:37

Fotó: ENZO DE LUCA /
Bejelentette vasárnap távozását Evo Morales bolíviai elnök, nem sokkal azután, hogy választási csalások miatt kirobbant, több hetes tüntetéssorozat hatására a rendőrség és a hadsereg is felszólította, hogy mondjon le az államfői posztról.
„Lemondok elnöki megbízatásomról” - jelentette be élőben sugárzott televíziós beszédében az MTI összefoglalója Morales. "A puccs beteljesült" - tette hozzá a mellette ülő Álvaro García Linera alelnök, aki szintén lemondott hivataláról. "Az a leghőbb vágyunk, hogy visszatérjen a társadalmi béke" - húzta alá Morales.

A rendőröktől tart, és a jogállamért aggódik

A bolíviai elnök egyúttal azt is közölte a Twitteren, hogy "törvénytelen" elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig "erőszakos csoportok" támadták meg. „Egy rendőr nyilvánosan bejelentette, arra utasították, hogy hajtsa végre az ellenem kiadott törvénytelen elfogatóparancsot” - írta Morales – „Elpusztítják a jogállamot azok, akik a puccsért felelősek.” Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője pár perccel korábban szintén arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. Nem sokkal később ugyanakkor a bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, s közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen. Pár órával korábban a mexikói külügyminiszter tudatta, hogy 20 bolíviai tisztségviselő és képviselő kereste fel a mexikói nagykövet La Paz-i rezidenciáját, és Mexikó kész menedéket adni Moralesnek, ha kéri.  

Egyértelmű volt a csalás

Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek. Morales vasárnap este jelentette be lemondását, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is - a döntést szabályos népünnepély követte a bolíviai főváros, Bogota utcáin.

Az alkotmánybíróság egyengette Morales útját

Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője. A napokban történteket több, baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette.