Előfizetés

Morales lemondott, és máris rendőri üldözéstől tart

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.11. 07:37

Fotó: ENZO DE LUCA /
Bejelentette vasárnap távozását Evo Morales bolíviai elnök, nem sokkal azután, hogy választási csalások miatt kirobbant, több hetes tüntetéssorozat hatására a rendőrség és a hadsereg is felszólította, hogy mondjon le az államfői posztról.
„Lemondok elnöki megbízatásomról” - jelentette be élőben sugárzott televíziós beszédében az MTI összefoglalója Morales. "A puccs beteljesült" - tette hozzá a mellette ülő Álvaro García Linera alelnök, aki szintén lemondott hivataláról. "Az a leghőbb vágyunk, hogy visszatérjen a társadalmi béke" - húzta alá Morales.

A rendőröktől tart, és a jogállamért aggódik

A bolíviai elnök egyúttal azt is közölte a Twitteren, hogy "törvénytelen" elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig "erőszakos csoportok" támadták meg. „Egy rendőr nyilvánosan bejelentette, arra utasították, hogy hajtsa végre az ellenem kiadott törvénytelen elfogatóparancsot” - írta Morales – „Elpusztítják a jogállamot azok, akik a puccsért felelősek.” Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője pár perccel korábban szintén arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. Nem sokkal később ugyanakkor a bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, s közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen. Pár órával korábban a mexikói külügyminiszter tudatta, hogy 20 bolíviai tisztségviselő és képviselő kereste fel a mexikói nagykövet La Paz-i rezidenciáját, és Mexikó kész menedéket adni Moralesnek, ha kéri.  

Egyértelmű volt a csalás

Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek. Morales vasárnap este jelentette be lemondását, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is - a döntést szabályos népünnepély követte a bolíviai főváros, Bogota utcáin.

Az alkotmánybíróság egyengette Morales útját

Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője. A napokban történteket több, baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette.

Szabad szemmel: az Orbán által dicsért egység csupán megtévesztő homlokzat

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.11.11. 06:55

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 11.
Wall Street Journal A Vasfüggöny már rég eltűnt, ám Európa ismét megosztott, mert a Kelet politikailag egyre távolabbra sodródik a Nyugattól. Az értékek harca az egész nyugati szövetségben, illetve az EU-ban is fenyegeti az összefogást. A nagy nyugati pártok ragaszkodnak a liberális normákhoz, a jogállamhoz, az alapvető emberi jogokhoz, valamint a bevált intézményekhez. Keleten ezzel szemben a nacionalista erők a tekintélyelvűbb irányítást forszírozzák, elutasítják a bevándorlást, az etnikai és vallási sokszínűséget, a melegjogokat és a nők egyenjogúságáért vívott küzdelmet, mert mindebben gyengeséget, illetve erkölcsi dekadenciát látnak. A magyarokat, a lengyeleket és a cseheket olyan kormányok vezetik, amelyek élesen elvetnek bizonyos liberális nyugati értékeket. De pl. a migráció és az iszlám kérdésében hasonló véleményen vannak velük egyes olasz, francia és osztrák pártok is. Ugyanakkor a magyar és a lengyel helyhatósági választásokon jó pár liberális polgármesterjelölt futott be. A cseh külügyminiszter szerint a hagyományos politikai erők képtelenek megoldani az emberek gondjait és lehet, hogy ezért tudott felemelkedni a populizmus, amit csak tetézett, hogy az EU nem volt képes mit kezdeni az euroövezet bajaival és a menekültválsággal. Ez pedig kiábrándultságot eredményezett Keleten. Kohl volt fotósa pedig azt mondja, hogy a néhai kancellár pontosan tudta, lesznek még gondok, ha főként a Nyugat és annak ipara nem működik együtt. Ám pont ez történt, hagyták, hogy a piaci erők zavartalanul kifejtsék hatásukat.
Le Monde A 89-es forradalmak évfordulója egy olyan Európában jött el, amely az euró válsága és a migrációs hullámok miatt teljes létbizonytalanságban van – állapítja meg a vezércikk. A lap 8 oldalas mellékletet jelentett meg abból az alkalomból, hogy 3 évtizede dőlt le a Berlini fal és a vezető anyag azt hangsúlyozza, hogy annak idején az egykori szovjet tömb országai azért rombolták le a Vasfüggönyt, mert nyugati mintára a demokrácia, a szabadság és a fogyasztói társadalom felé akartak irányt venni. Mostanra talán nem tört össze a tükör, de mindenképpen eltorzult. Az látszik benne, hogy Európa két fele ismét a félreértések falán keresztül tekint egymásra. A görögök számára előírt sokkterápia keleten is szedett áldozatokat, noha ott már eleve fájdalmas volt az uniós csatlakozás gazdasági hatása. A szabadságjogok létrejöttek, de rögtön megmutatkozott azok fonákja is. A nagyarányú kivándorlás ráerősített e társadalmak elöregedésére és akadályozza az új elit kialakulását. A beözönlő tömegeket ugyanakkor a Nyugat veszélyként érzékelte, ezt aknázták ki a Brexit hívei. Közben Magyarországon és Lengyelországban nyugtalanító módon visszaszorul a politikai váltógazdálkodás, a jogállammal és a szabad sajtóval egyetemben. Brüsszel pedig nem tud semmit sem tenni, mert ki gondolta volna, hogy egyes tagállamok alapértékeket kérdőjeleznek meg. A négy évvel ezelőtti menekültáradat csak még jobban kidomborította a kelet-nyugati szétválást és felhozta Orbán illiberális rezsimjét. A magyar politikus, akinek szerepe volt a Vasfüggöny lebontásában, új falakat emelt Európa szívében és a szélsőjobb csatlósa lett. Miközben azért maradhatott a Néppárt soraiban. Ráadásul a populisták kezére játszik, hogy akadozik a német-francia motor, az államok vetélkedése folytán megbénulnak az intézmények. Költségvetési okok miatt válságba kerül a növekedés és a beruházási szektor. Macron azt nyilatkozta a minap az Economistnak, hogy a földrész a szakadék szélére jutott, elvesztette történelme fonalát. Ehhez szomorú illusztráció a fal leomlásának emléke.
Le Monde Kacskaringós utat járt be az európai újraegyesítés: a bővítés kétségtelenül geopolitikai siker, még akkor is, ha a kelet-nyugati kapcsolatok elégedetlenséghez, versengéshez és félreértésekhez vezetnek. Ennek igazolására a hosszú összeállítás felidézi, hogy amikor a francia elnök és Orbán Viktor hosszú-hosszú ellenségeskedés és többszöri csörteváltás után végre együtt ebédelt az Elysée-palotában, akkor mindketten egyetértettek abban: Európában egységre van szükség. A vendég által dicsért egység azonban csupán megtévesztő homlokzat, hiszen Brüsszel már jó néhány figyelmeztetést intézett Budapesthez a jogállam megsértése miatt. Macron pedig pár héttel később megvétózta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával, ami pedig a V4-ek szívügye. A kelet-nyugati ellentétek egyik oka a nagyarányú kivándorlás az új tagállamokból, ami párosul a születések számának jelentős visszaesésével, így demográfiai gondokat okoz. Ez azután a leértékelődés érzetét kelti főként azokban, akik nem tudnak elmenni. Nyugaton viszont a populisták malmára hajtja a vizet, hiszen ők azt hajtogatják, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket. A népszavazással elsőként a britek árulták el az európai újraegyesülés szellemét. Ivan Krasztev ugyanakkor arra emlékeztet, hogy az orvosok nagyarányú elvándorlása a legjobb táptalaj keleten a szélsőjobb megerősödése számára. A gazdasági válság szintén megrendítette az összefogást. Sokat ártott a tőkés rend tekintélyének és feltárta a pénzügyi buborékok veszélyét. De a magyarok, románok és lettek már előtte nemzetközi segítségre szorultak. Orbán egyik legelső döntése viszont az lett, miután visszatért a hatalomba, hogy meg kell szabadulni az IMF és az EU támogatásától. Majd a menekülthullám csak fokozta és katalizálta a dühöt. Orbán és Kaczynski arra használta ki az ügyet, hogy azon keresztül fejezze ki eltérő véleményét az értékek és a kulturális identitás kérdésében. A magyar vezető a keresztény földrész védelmezőjének tünteti fel magát, hogy igazolja, miért nem fogad be menedékkérőket. A Nyugat a szolidaritás hiányával vádolja a keleti szomszédokat, noha neki is bőven kijut a populizmusból és az idegenellenességből. És a legújabb árok: a jogállam megsértése, amit Nyugat a keleti kormányok szemére vet, ám igazából nincsenek eszközei, hogy visszatérítse a megfelelő útra főként az illiberális Magyarországot és Lengyelországot. Azok a szuverenitásuk mögé bújnak, hogy csökkentsék az igazságszolgáltatás függetlenségét, ellenőrizzék a sajtót és megfojtsák az ellenzéket. Ebben támaszkodnak az átalakulás veszteseinek 30 éven át felhalmozódott elégedetlenségére. A kilátásba helyezett szankció, a brüsszeli támogatások megrövidítése, robbanásveszélyes a Kelet számára. A jelenlegi helyzetet Krasztev úgy foglalja össze, hogy az európai terv derűlátó emberek számára készült. Az uniónak azonban pesszimistává vált és nosztalgiázó társadalomban kell túlélnie, a kontinens mindkét részén.
Kurier Európában bezárulnak a határok, ugyanakkor mély árkok keletkeznek a Kelet és Nyugat között, mert az EU nem kerülheti meg saját történelmét. Az elemzés idézi a Nyílt Társadalom Alapítvány megbízásából készült felmérést, amely azt állapította meg, hogy a szlovákok, magyarok, vagy éppen bolgárok többsége aggódik országában a demokrácia miatt. Attól tartanak, hogy régi, tekintélyelvű rendszerek térnek vissza, mert a jogállam törékeny, a hatalmi viszonyok felborultak, a korrupció mindent eláraszt. Ilyen az általános hangulat az új tagállamokban és ez azután kellőképpen riadóztatja is a tudósokat, illetve más értelmiségieket. Hiszen a nemzeti önzés aláásta az európai gondolatot. 30 év elteltével új szakadék támadt a kontinens két része között. A visegrádi csoport sok alapkérdésben a liberális Nyugat ellenpólusának tekinti magát. Orbán és Kaczynski különvéleményt alakított ki a többi közt a migráció, a véleményszabadság, vagy a hatalmi ágak szétválasztása kapcsán és álláspontjuk figyelmen kívül hagyja a liberális demokrácia alapvető értékeit. Az új tagok brutálisan csalódtak a rendszerváltás utáni reményeikben. Jómódú, korszerű városok alakultak ki, amelyek elérték a nyugati színvonalat, ám ezekkel szemben elmaradott körzetek állnak, ahol minden hiányzik: munkahely, infrastruktúra, a jobb jövő kilátása. A politológus Ivan Krasztev szerint ehhez járul még, hogy ezek az országok keresik a saját identitásukat, mert már nem akarják másolni a Nyugatot, elegük van a kisebbségi érzésből és a függésből. A populisták pontosan ezekre az érzelmekre apellálnak.     

Soros: Trump fontosabbnak tartja a saját szempontjait, mint a nemzeti érdekeket

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.11.11. 06:54

Fotó: ERIC PIERMONT / AFP
Mivel odahaza bajban van, a Pekinggel folyó tárgyalásokon a Huawei és a többi érintett cég kapcsán alku tárgyává tette ezeket a kulcsfontosságú alkatrészeket – írta az üzletember.
Soros György arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a nacionalizmus sokkal erősebb, mint a nemzetközi együttműködés, ráadásul igen romboló hatást fejt ki, uralkodó hitvallás lett. A Berlini fal leomlásának 30. évfordulóján írt, a Project Syndicate-en megjelent cikkében rámutat: az utazási korlátok megszűnése halálos csapást mért a Szovjetunió zárt társadalmára, egyben a nyílt társadalmak nyitányát hozta. Ekkor ő maga sorra létesítette alapítványait a térségben, azok éves költségvetésének összege pár év alatt 3 millióról 300 millióra ugrott. Ám jelenleg azt látjuk, hogy a nacionalizmus kerekedik felül, holott ennek nem kellett volna így lennie. Azonban az Egyesült Államok annak idején nem élt a rá háruló felelősséggel, inkább kiélvezte a hidegháborús győzelem gyümölcseit. Nem nyújtott segédkezet a volt keleti tömb országainak. Washington azt gondolta, hogy a piacok képesek korrigálni saját túlzásaikat, de ha nem, akkor majd a jegybankok közbelépnek. Ám a pénzügyi válság megmutatta, mennyire téves volt ez a feltételezés. Véget ért az USA dominanciája és nagy lökést kapott a nacionalizmus. A hullám egyben a nyílt társadalmak ellen fordult, utóbbiak mindenütt defenzívába szorultak, amit csak súlyosbít, hogy mesterséges intelligencia segítségével az elnyomó rezsimek hatékony eszközhöz jutnak az emberek ellenőrzésére. Ám ez halálos veszély a nyílt társadalom számára. Példa erre Kína, ám annak az az Achilles-sarka, hogy az 5G-s technológiát előállító cégek nem tudnak meglenni az amerikai mikroprocesszorok nélkül. Sajnos, Trump fontosabbnak tartja a saját szempontjait, mint a nemzeti érdekeket, és mivel odahaza bajban van, a Pekinggel folyó tárgyalásokon a Huawei és a többi érintett cég kapcsán alku tárgyává tette ezeket a kulcsfontosságú alkatrészeket. Hogy mi lesz a végeredmény az megjósolhatatlan. Ám Soros rögzíti, hogy ő a maga részéről kitart meggyőződése mellett és mindenképpen támogatja a nyílt társadalmakat. Ez a különbség aközött, ha valaki egy alapítvány javára dolgozik, vagy próbál pénzt keresni a tőzsdén.