Keserédes megemlékezés Berlinben

Publikálás dátuma
2019.11.10. 06:25

Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
A fővárosban és más németországi városokban megemlékezéseket tartottak a fal leomlásának harmincadik évfordulóján. Sokan aggódtak az akkori vívmányok miatt.
Ünnepi hangulat jellemezte a Berlini Fal leomlására emlékező, a német fővárosban tartott ünnepségeket, de számos figyelmeztetés is elhangzott. A Brandenburgi kapunál tartott szombat esti megemlékezésen több tízezren vettek részt. Számos olyan zenész lépett fel, akik az egykori NDK-ban nemkívánatosnak számítottak. De koncertet adtak a berlini filharmonikusok is a világhírű karmester, Daniel Barenboim vezetésével. A zene mellett számos beszédet is hallhattak a jelenlévők, amelyekben a felszólalók rámutattak, hiába kísérte eufória a falomlást, manapság sokan úgy érzik, az új világ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ez pedig a politikai élet átalakulását eredményezi, a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) párt megerősödésével. Frank-Walter Steinmeier német államfő rámutatott, hogy a társadalomban új falak jöttek létre, a frusztráció, a düh, a gyűlölet, az elidegenítés láthatatlan falai, amelyek megosztják az embereket. „Olyan falak ezek, amelyek megakadályozzák, hogy azt érezzük: összetartozunk” – emelte ki a német elnök. Steinmeier felszólított arra, hogy a társadalom ne nézze ölbe tett kézzel ezeket a folyamatokat és szabaduljon meg ezektől a láthatatlan falaktól. Az elnök külön kiemelte Magyarországnak a falomlásban játszott szerepét. A magyarok, illetve lengyelek, csehek és szlovákok bátorsága is kellett ahhoz, hogy megszűnjék Európa megosztottsága – mutatott rá. Köszönetet mondott Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkárnak, aki politikájával hozzájárult az enyhüléshez. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban kijelentette, a jövőben is olyan amerikai partnerre lenne szükség, amely fellép a kölcsönös tiszteletért, a nemzeti egoizmus ellen. E kijelentését különösen nagy taps fogadta. Az egykori keletnémet emberi jogi aktivista, Marianne Birthler azon emberek sorsát idézte fel, akik életét az NDK állampártja lehetetlenítette el. Arra kérte a jelenlévőket, néhány pillanat erejéig emlékezzenek mindazokra, akiket igazságtalanság ért. Hozzátette, csak azoknak van erkölcsi joguk 1989 békés őszi forradalmára hivatkozni, akik ma is fellépnek a nyíltságért és a szabadságért. „Aki azonban utat enged a gyűlöletnek, másokat fenyeget, nem jobb a keletnémet állambiztonságnál, a Stasinál, amely emberi életeket tett tönkre” – hangoztatta Birthler. A Brandenburgi kapunál tartott ünnepség előtt a német vezetők vettek részt a központi megemlékezésen. Angela Merkel kancellár rámutatott, „november 9. arra int minket, hogy határozottan szembe kell szállnunk a gyűlölettel, a rasszizmussal és az antiszemitizmussal”. Beszédében emlékeztetett az 1938. novemberi kristályéjszakára, a nácik zsidókkal szembeni pogromjára, majd az azt követő holokausztra. megjegyezte, „egyetlen, az embereket kirekesztő, a szabadságot eltorlaszoló fal sem lehet olyan magas, vagy széles, hogy ne lehetne áttörni”. A Bernauer utcában tartott ünnepségen Steinmeier elnök, Merkel kancellár és más magasrangú politikusok, valamint Michael Müller berlini polgármester virágot helyeztek el a fal megmaradt szakaszán a terror áldozataira emlékezve. A német fővároson kívül is több helyütt tartottak megemlékezéseket. Az egykor megosztott településen, Mödlareuthban Trabantokkal „törték át” szimbolikusan a hungarocellből épült határfalat. Szász-Anhalt és Alsó-Szászország tartomány közösen ünnepelt az egykori NDK-t és NSZK-t elválasztó határátkelőnél, Marienbornban. Több ezren keresték fel az itt található emlékhelyet. Más tartományokban is megemlékeztek az eseményről. Üzenetet küldött az ünneplőknek Donald Trump. Az amerikai elnök szerint a fal leomlása „tanulságul kell, hogy szolgáljon az elnyomó rezsimek számára”. Emmanuel Macron francia elnök a Twittren támutatott, hogy több ezer, a szabadság után áhítozó ember bátorsága kellett a fal leomlásához.

Magyar politikusok Berlinben

Magyar politikusok is részt vettek a berlini megemlékezéseken. A hivatalos ünnepségen Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét péntek délután fogadta a szociáldemokrata Michael Müller, berlini polgármester. Karácsony egyúttal Varsó, Isztambul és Prága polgármestereivel is találkozott. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke a Kulturális Diplomáciai Tanulmányok berlini főiskoláján mondott beszéfet. Gyurcsány hangsúlyozta, „Európa a szabadság földje marad. Akik pedig, mint az Orbán és a Salvini-félék ezzel szemben játszanak Európa történelmével, azok elkerülhetetlenül vereséget szenvednek”.

bubi Új falak Frank-Walter Steinmeier A német államfő szerint mára a frusztráció, a düh, a gyűlölet, az elidegenítés új láthatatlan falakat épített

Frissítve: 2019.11.10. 21:25

Steinmeier: Új falak épülnek Németországban, amelyeket le kell dönteni

Publikálás dátuma
2019.11.09. 20:42

Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / AFP / dpa Picture-Alliance
Vissza kellene szerezni legalább egy részét annak a bátorságnak, jövőbe vetett bizalomnak és öntudatosságnak, amellyel az emberek 1989-ben ledöntötték a berlini, „embertelen építményt” és kiharcolták az egységet, a szabadságot és a demokráciát – mondta a német államfő.
Új falak választják el az embereket egymástól Németországban, láthatatlan falak, amelyek csalódottságból, dühből, gyűlöletből, szótlanságból és elidegenedésből állnak, ezeket a németek építették saját maguknak, és ledönteni is csak ők tudják őket – mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő szombaton Berlinben a Brandenburgi kapunál több százezer ember előtt a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat legnagyobb szabású, záró eseményén. A szövetségi elnök sürgette Németország lakóit, hogy ne tétlenül szemléljék a társadalmukat megosztó új falakat és ne csupán panaszkodjanak miattuk, hanem kezdjenek hozzá lebontásukhoz. Mint mondta, az oly sok áldozatot követelő „embertelen építmény”, a berlini fal ledöntése után külső kényszer nélkül emelt új, láthatatlan falak az összetartás útjában állnak, de „az összetartást nem lehet felülről elrendelni, csak azok tartanak össze, akik összefognak”. Vissza kellene szerezni legalább egy részét annak a bátorságnak, jövőbe vetett bizalomnak és öntudatosságnak, amellyel az emberek 1989-ben ledöntötték a berlini falat és kiharcolták az egységet, a szabadságot és a demokráciát. Ez nagyszerű és büszkeséggel eltöltő örökség, „kezdjünk hát vele valamit” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier.
A legtekintélyesebb egykori keletnémet ellenzéki emberi jogi aktivista, Marianne Birthler, az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériumi (Stasi) iratait kezelő hivatal volt vezetője beszédében az 1989-es békés forradalom örökségéről elmondta, hogy csak annak van erkölcsi joga 1989-re hivatkozni, aki ma is kiáll a nyitottságért és a szabadságért. Aki viszont gyűlölködik és mások életét tettekkel és szavakkal fenyegeti, nem jobb az embereket gyötrő és életüket tönkretevő Stasinál, aki pedig azt hiszi, hogy származása vagy bőrszíne miatt előbbre való másoknál, elárulja a forradalom eszméit és Németország alaptörvényét. Berlinben a hét eleje óta ünneplik a fal ledöntésének évfordulóját egy több mint 200 eseményből – kiállítások, koncertek, pódiumbeszélgetések sorából álló – rendezvénysorozattal. A záró eseményen a beszédek után a német a berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) zenekara, a Staatskapelle Berlin tartott hangversenyt Daniel Barenboim vezényletével. Az együttes Ludwig van Beethoven 5. – Sors – szimfóniájának egyes tételeit adta elő a Németország megosztottságának és újraegyesítésének témája köré szervezett műsorban, amelyben különböző zenés és táncos betétek kaptak helyet.
Szerző

Több ember meghalt az iraki tüntetéseken

Publikálás dátuma
2019.11.09. 20:24

Fotó: AFP
Legkevesebb négy tüntető vesztette életét az iraki fővárosban szombaton a biztonsági erőkkel történt összecsapásokban.
A biztonságiak könnygázzal, villanógránátokkal és éles lőszerrel szorították vissza a tüntetőket Bagdad belvárosában a fővárost átszelő Tigris-folyó hídjairól. A kormányzati negyedet a keleti lakó- és üzleti kerültekkel összekötő három központi híd felett a rendőrség visszaszerezte az ellenőrzést. Az oszlatásban a halottak mellett egészségügyi források szerint legalább 108-an megsebesültek. Nevük elhallgatását kérő biztonsági és egészségügyi tisztségviselők szerint
három tüntető lőtt sebbe halt bele, egy negyedik pedig abba, hogy egy könnygáz-gránát találta el a fején.

Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnök reformokat jelentett be a válság rendezése érdekében. Szombaton a kormányfő a változást sürgető tüntetések jogossága mellett elismerte, hogy a politikai pártok hibákat vétettek az ország vezetésében. A többi között választójogi reformot is tartalmazó csomagot már szombat este tárgyalnák az iraki parlamentben.
„A politikai erők és pártok fontos elemei bármely demokratikus rendszernek, s bár nagy áldozatokat vállaltak, hibákat is elkövettek”

– mondta Mahdi békülékenyebb hangvételű üzenetében.

Hozzátette: a tüntetések a politikai változás legális motorjai. A kormányfő ugyanakkor felszólította a megmozdulások résztvevőit, hogy nem zavarják meg az ország „mindennapi életét”. Kijelentette: a hatóságok be fogják tiltani a tüntetők halálával gyanúsított nem állami fegyveres csoportok fegyverviselési jogát. Mahdi egyben vizsgálatot jelentett be a tüntetők halála ügyében. Ali asz-Szisztáni ajatollah, Irak legmagasabb rangú síita imámja pénteken békés megoldásra sürgette a politikai elitet, a biztonsági erőket pedig felszólította, kerüljék a további erőszakot.
A dél-iraki Umm-Kaszr kikötővárosban szombaton tíz nap ülősztrájkot követően helyreállt a rend. A helyi hatóságok szerint az élelmiszerimportra ráutalt Irak kikötője ismét fogad gabona, cukor és étolaj szállítmányokat. Napokig tartó megbeszéléseket követően az egymással torzsalkodó iraki politikai erők megállapodtak abban, hogy kiállnak a tüntetéssorozat miatt erős nyomás alá került miniszterelnök mellett. Magas rangú politikusok szerint egyezség született a reformok végrehajtásában, s abban is, hogy le kell állítani a tiltakozási hullámot. A dpa német hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy Kászim Szolejmáni, az iráni Forradalmi Gárda kötelékébe tartozó, külföldi hadműveletekre szakosodott al-Kudsz brigád parancsnoka az iraki Nadzsaf városában folytatott tárgyalásokon két fontos támogatót nyert meg Mahdi kormányának: a befolyásos Moktada az-Szadr síita vallási vezetőt és Szisztáni ajatollah fiát, Mohammed Reda Szisztánit. Az értesülés szerint a kormányt támogató politikai erők ezzel szabad kezet kaptak, hogy „minden eszközzel” véget vessenek a tüntetéseknek. Irakban október eleje óta folynak a tiltakozások, amelyekben már több mint 270-en vesztették életüket, a sebesültek száma pedig meghaladta a 11 ezret. A rohamrendőrök és a biztonsági erők más alakulatai a demonstrációk feloszlatására a többi közt könnygázt és éles lőszert is bevetnek. A tüntetők a mindent átható korrupció és a munkanélküliség ellen tiltakoznak, a kormány lemondását követelik, az utóbbi napokban pedig a szomszédos Irán ellen fordultak, tiltakozva a teheráni rezsim beavatkozása ellen az iraki belpolitikába és a Teheránhoz köthető nagyhatalmú síita milíciák tevékenysége ellen. Szakértők szerint ez a legkomolyabb társadalmi felzúdulás Irakban Szaddám Huszein egykori diktátor 2003-as bukása óta.
Szerző
Témák
Irak tüntetés