Iohannisé a legtöbb voks, Dancila lehet a kihívója a román elnökválasztás második fordulójában

Publikálás dátuma
2019.11.10. 21:02

Fotó: MIHAI BARBU / Anadolu Agency
Az exit poll alapján legalábbis a hivatalban lévő államfő és a nemrég megbukott kormányfő közül lehet majd választani.
Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő 39 százalék feletti eredménnyel nyerte a romániai elnökválasztás vasárnap megrendezett első fordulóját, az urnáktól távozók válaszai alapján készült becslések pedig azt valószínűsítik, hogy Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő lehet a kihívója a második fordulóban. A 22 százalék körüli eredményre taksált Dancila 6 százalékkal előzi meg a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökét, Dan Barnát.
Az exit pollok azonban nem veszik figyelembe a többségében ellenzéki, külföldön élő román állampolgárok voksait, akik a választáson pedig részvételi rekordot döntöttek, 650 ezer szavazatot adtak le.

Az Orbán-kormány által is népszerűsített Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a 14 jelölt közül a hatodik helyen szerepel az exit pollokban 3,9-4,6 százalék körüli eredménnyel. Korábban arról számolt be az MTI: az országos átlagnál jóval alacsonyabb a szavazási hajlandóság a magyarok magyarlakta megyékben. Ez nem változott, Kovászna és Szatmár megyében a jogosultak 37 százaléka, Hargita megyében pedig 42 százaléka élt választójogával, míg
az országos részvétel 47,66 százalék volt: a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár adta le voksát.

A hazai részvétel elmaradt az öt évvel korábbi 52 százaléktól. A választási hatóság statisztikái szerint a városokban leadott szavazatok száma mintegy másfél millióval meghaladja a falusi voksokét.
Az első részeredményeket várhatóan csak hétfőn teszi közzé az országos választási bizottság.
Frissítve: 2019.11.10. 21:09

Erdogant az orosz rakéták miatt fenyegeti szankciókkal az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó

Publikálás dátuma
2019.11.10. 20:39
Illusztráció
Fotó: HANDOUT / AFP
Robert O'Brien szerint Trump is megmondja majd a török elnöknek, hogy a NATO-ban nincs helyük orosz fegyverrendszereknek.
A NATO-ban nincs helyük orosz fegyverrendszereknek, és Törökország szankciókat kockáztat vásárlásukkal - jelentette ki Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap. A CBS televíziónak adott interjújában arról is beszélt, hogy szerinte ezt majd Donald Trump amerikai elnök világosan közölni fogja Recep Tayyip Erdogan török államfővel, aki jövő héten Washington vendége lesz.
A szóban forgó orosz fegyvert, a négy rakéta alrendszerből álló Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert még az 1990-es években fejlesztettek ki. Törökország ilyenek megvásárlásáról kötött szerződést Moszkvával, és júliusban megkapta az első szállítmányt, de még nem aktiválta azt.
"A szankciókat a kongresszusban elsöprő kétpárti többséggel fogják megszavazni és Törökország megérzi a büntető intézkedések hatását"

- fogalmazott O'Brien. Egyúttal leszögezte azt is, Washington mindent megtesz azért, hogy Törökország továbbra is a szövetségese maradjon. "Törökország a NATO tagja és rendkívül fontos szerepet játszik. Elvesztése nem lenne jó sem Európának, sem az Egyesült Államoknak" - hangoztatta az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A NATO második legnagyobb hadseregéről van szó.
Washington már korábban is nehezményezte az ügyletet és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harcirepülő-programban

- vagyis a világ jelenleg legdrágább harci repülőjéből nem ad el az idén a gazdasági összeomlás szélére sodródott Törökországnak. Az F-35-ös jelenleg a világ egyik legmodernebb vadászgépe is, és az amerikai kormányzat O'Brien szerint amiatt aggódik, hogy a bombázóval kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.
Mark Esper amerikai védelmi miniszter a múlt hónapban arról beszélt, hogy Törökország "rossz irányba halad", és Ankara "egyre inkább Oroszország, semmint a Nyugat vonzáskörzetébe sodródik".

Morales nyert, de aztán megbukott, Bolívia újra választ

Publikálás dátuma
2019.11.10. 19:49

Fotó: Marcelo Perez Del Carpio / Anadolu Agency
Új voksolás kiírását jelentette be Evo Morales, miután az amerikai kontinens megfigyelői követelték az október 20-i elnökválasztás megsemmisítését.
Súlyos vereséget szenvedett Evo Morales. Miután az Amerikai Államok Szervezete élesen bírálta az októberi elnökválasztás lebonyolítását, a bolíviai államfő bejelentette, új választást ír ki. Azért is kényszerült erre, mert helyzete szinte tarthatatlanná vált hazájában.
A zavargásokba torkolló tüntetések azután törtek ki, hogy az október 20-án megrendezett elnökválasztáson negyedszerre is induló Evo Morales igen vitatható körülmények között aratott győzelmet. Az urnazárást követően ugyanis minden jel arra vallott, hogy második fordulót kell rendezni, ám a választási bizottság majdnem egy napig hallgatásba burkolózott, majd váratlanul közölte, az államfő már az első fordulóban győzedelmeskedett. Morales tagadja, hogy csalás történt volna, miközben az ellenzék már a voksolás előtt attól tartott, hogy adott esetben „kozmetikázzák” az eredményt. 
A választási bizottság, a Legfelsőbb Választási Bíróság (TSE) pénteken szintén azt állította, nem történt csalás. A grémium szerint a digitális szavazást felügyelő Ethical Hacking nevű vállalat sem talált nyomot arra, hogy bárki meg akarta változtatni a beérkezett adatokat. Ugyanakkor a céget irányító Alvaro Andrade azt közölte, hogy a szavazatok számlálásakor találtak „sebezhetőségre” utaló jeleket. 
A voksoláson második helyen végzett Carlos Mesa szerint nyilvánvaló a csalás ténye. Azon 24 óra alatt manipulálták az eredményt, amikor felfüggesztették a szavazatok számlálását - közölte. Azóta folyamatosak a tüntetések az országban, melyek során már hárman meghaltak, 300-an megsérültek. A szocialista Morales Latin-Amerika legrégebben hatalmon lévő elnöke. Hétvégén már polgárháború réme fenyegetett a dél-amerikai országban. Az államfőhöz hű kormánypárt felszólította szavazóit arra, védjék meg Moralest. Szombaton a tüntetők a fővárosban, La Pazban megrohamoztak két állami tévéállomást, amelyek megszakították adásukat. Evo Morales a Twitteren ítélte el a tüntetők fellépését. „A demokráciát védik, miközben úgy viselkednek, mintha diktatúrában lennének” – írta. Morales számára súlyos csapást jelentett, s emiatt is dönthetett az új választás kiírása mellett, hogy a fegyveres erők, illetve rendvédelmi szervek is kezdenek kihátrálni mögüle. A La Paz-i rendőrség jelezte, hogy csatlakoznak a megmozdulások résztvevőihez. A főváros főterén, a Plaza Murillón nagy tömeg ünnepelte a rendőrség visszavonulását. Később rendőrök sora jelent meg a téren, nemzeti színű lobogókkal a kezükben, ezzel is jelezve, hogy átálltak a tüntetők oldalára. „Az emberekkel vagyunk. A kormány nem kötelezhet minket arra, hogy elnyomjuk őket” – hangoztatta egy tiszt. Mint mondta, egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. Hat másik városban szintén dezertált a rendőrség, így már Santa Cruzban, Sucréban, Cochabambában, Tarijában, Oruróban és Beniben is lázadnak az elnök ellen. A drámai fejlemények hatására a védelmi miniszter azzal fenyegetett, hogy a hadsereggel veri le a rendőrök lázadását, de Williams Kaliman vezérkari főnök közölte, az alkotmány tiltja, hogy a néppel szemben lépjenek fel.
Mindezek után Morales programot hirdetett a bolíviai megbékélésért, szombati televíziós beszédében azonban azt állította, „erőszakos csoportok” akarnak „puccsot” végrehajtani és elmozdítani őt a hatalomból, ezért felszólította híveit, „védjék meg a demokráciát és a választási eredményt”. A párbeszédre vonatkozó, nem túl őszintének tűnő javaslatát azonnal elutasította több politikai párton kívül Carlos Mesa volt elnökjelölt is. Mesa videoüzenetében lemondásra szólította fel az elnököt. „Semmiről sincs okunk tárgyalni” – hangoztatta. Szakértők szerint a rendőrség lázadása után a kormánynak valamit ajánlania kell az ellenzék számára, ez azonban reménytelen vállalkozásnak ígérkezik, mert a lakosság jelentős része nem bízik sem az elnökben, sem kabinetjében.
Frissítve: 2019.11.10. 21:12