Előfizetés

Morales nyert, de aztán megbukott, Bolívia újra választ

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.11.10. 19:49

Fotó: Marcelo Perez Del Carpio / Anadolu Agency
Új voksolás kiírását jelentette be Evo Morales, miután az amerikai kontinens megfigyelői követelték az október 20-i elnökválasztás megsemmisítését.
Súlyos vereséget szenvedett Evo Morales. Miután az Amerikai Államok Szervezete élesen bírálta az októberi elnökválasztás lebonyolítását, a bolíviai államfő bejelentette, új választást ír ki. Azért is kényszerült erre, mert helyzete szinte tarthatatlanná vált hazájában.
A zavargásokba torkolló tüntetések azután törtek ki, hogy az október 20-án megrendezett elnökválasztáson negyedszerre is induló Evo Morales igen vitatható körülmények között aratott győzelmet. Az urnazárást követően ugyanis minden jel arra vallott, hogy második fordulót kell rendezni, ám a választási bizottság majdnem egy napig hallgatásba burkolózott, majd váratlanul közölte, az államfő már az első fordulóban győzedelmeskedett. Morales tagadja, hogy csalás történt volna, miközben az ellenzék már a voksolás előtt attól tartott, hogy adott esetben „kozmetikázzák” az eredményt. 
A választási bizottság, a Legfelsőbb Választási Bíróság (TSE) pénteken szintén azt állította, nem történt csalás. A grémium szerint a digitális szavazást felügyelő Ethical Hacking nevű vállalat sem talált nyomot arra, hogy bárki meg akarta változtatni a beérkezett adatokat. Ugyanakkor a céget irányító Alvaro Andrade azt közölte, hogy a szavazatok számlálásakor találtak „sebezhetőségre” utaló jeleket. 
A voksoláson második helyen végzett Carlos Mesa szerint nyilvánvaló a csalás ténye. Azon 24 óra alatt manipulálták az eredményt, amikor felfüggesztették a szavazatok számlálását - közölte. Azóta folyamatosak a tüntetések az országban, melyek során már hárman meghaltak, 300-an megsérültek. A szocialista Morales Latin-Amerika legrégebben hatalmon lévő elnöke. Hétvégén már polgárháború réme fenyegetett a dél-amerikai országban. Az államfőhöz hű kormánypárt felszólította szavazóit arra, védjék meg Moralest. Szombaton a tüntetők a fővárosban, La Pazban megrohamoztak két állami tévéállomást, amelyek megszakították adásukat. Evo Morales a Twitteren ítélte el a tüntetők fellépését. „A demokráciát védik, miközben úgy viselkednek, mintha diktatúrában lennének” – írta. Morales számára súlyos csapást jelentett, s emiatt is dönthetett az új választás kiírása mellett, hogy a fegyveres erők, illetve rendvédelmi szervek is kezdenek kihátrálni mögüle. A La Paz-i rendőrség jelezte, hogy csatlakoznak a megmozdulások résztvevőihez. A főváros főterén, a Plaza Murillón nagy tömeg ünnepelte a rendőrség visszavonulását. Később rendőrök sora jelent meg a téren, nemzeti színű lobogókkal a kezükben, ezzel is jelezve, hogy átálltak a tüntetők oldalára. „Az emberekkel vagyunk. A kormány nem kötelezhet minket arra, hogy elnyomjuk őket” – hangoztatta egy tiszt. Mint mondta, egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. Hat másik városban szintén dezertált a rendőrség, így már Santa Cruzban, Sucréban, Cochabambában, Tarijában, Oruróban és Beniben is lázadnak az elnök ellen. A drámai fejlemények hatására a védelmi miniszter azzal fenyegetett, hogy a hadsereggel veri le a rendőrök lázadását, de Williams Kaliman vezérkari főnök közölte, az alkotmány tiltja, hogy a néppel szemben lépjenek fel.
Mindezek után Morales programot hirdetett a bolíviai megbékélésért, szombati televíziós beszédében azonban azt állította, „erőszakos csoportok” akarnak „puccsot” végrehajtani és elmozdítani őt a hatalomból, ezért felszólította híveit, „védjék meg a demokráciát és a választási eredményt”. A párbeszédre vonatkozó, nem túl őszintének tűnő javaslatát azonnal elutasította több politikai párton kívül Carlos Mesa volt elnökjelölt is. Mesa videoüzenetében lemondásra szólította fel az elnököt. „Semmiről sincs okunk tárgyalni” – hangoztatta. Szakértők szerint a rendőrség lázadása után a kormánynak valamit ajánlania kell az ellenzék számára, ez azonban reménytelen vállalkozásnak ígérkezik, mert a lakosság jelentős része nem bízik sem az elnökben, sem kabinetjében.

Lövöldözés és robbantás Malmőben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.10. 18:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy forgalmas utcán nyitott tüzet egy pizzázóra egy biciklis, pár perccel azután, hogy bomba robbant egy közeli autó alatt. Szervezett bűnözői csoportok lehetnek a felelősök.
Egy 15 éves fiú meghalt, amikor lövöldözés tört ki a svédországi Malmöben szombat éjjel, írja az Euronews. A kerékpárral érkező támadók egy pizzériára lőttek rá, megsebesítve egy másik fiatalt is, de ő túlélte a lövéseket. 
Néhány perccel korábban egy közeli autó alatt robbant bomba. A svéd thelocal.se azt írja, a rendőrség vizsgálja, volt-e összefüggés a két eset között, valamint szemtanúkat hallgatnak ki és a térfigyelők felvételeit elemzik. A történteknek sok tanúja volt, a támadás helyszíne egy forgalmas utca.
A svéd portál felidézi, hogy idén novemberig három embert lőttek agyon Malmőben - tavaly 13 halálos kimenetelű lövöldözés történt, 2017-ben pedig 6. Az utóbbi időkben a robbantások száma is emelkedett: csak idén eddig 29 ilyen történt. Bűnözői csoportokat tesznek felelőssé az erőszakért.

Hajthatatlan a jordániai király: lejárt a békeszerződés, visszaveszi az ország a földjeit Izraeltől

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.10. 16:16
Felvonják a jordániai zászlót
Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Állva tapsolt a kabinet, amikor II. Abdalláh bejelentette, hogy nem újítja meg a 25 éves szerződést két földterület használatának átengedéséről.
Nem rendeztek hivatalos ünnepségeket és megemlékezéseket, csend övezte Izraelben az arabai határátkelőhelyen Jordániával 1994. október 26-án aláírt békeegyezmény 25. évfordulóját, írta akkor az MTI. Nem véletlenül maradt el az ünneplés: a két ország a kilencvenes években még kiváló kapcsolatait az utóbbi években több válság övezte: 2017-ben a Jordániában működő izraeli külképviselet egyik biztonsági őre vitatott körülmények között lelőtt két jordániait, ezután Jeruzsálemben a legmagasabb szinten hősként fogadták, ami Ammánban közfelháborodást váltott ki.
Izrael '94-ben Egyiptom után második szomszédjával rendezte diplomáciai kapcsolatait negyvenhét éves ellenségeskedés után. Az egyezmény alapján Izrael átadott Jordániának mintegy háromszáz négyzetkilométernyi területet,de azzal a kitétellel, hogy a földek izraeliek magántulajdonában maradnak, izraeliek művelik őket, valamint biztosított oda a szabad beutazásuk lehetősége. Ám II. Abdalláh jordániai király már egy éve bejelentette, hogy nem tervezi megújítani az átadott területek használati jogát, és ezt ismét megerősítette:
a király vasárnap kormánya előtt úgy nyilatkozott, hogy országa a kérdéses földek "minden egyes hüvelykére" kiterjeszti fennhatóságát.

A kabinet részéről álló ováció fogadta a bejelentését, írja a Times of Israel. Várhatóan az izraeli turistáknak búcsúznia kell a Naharáim nevű részektől; a jordániai állami televízió élőben közvetítette az ország zászlajának felvonását. Ugyanakkor név nélkül arról nyilatkozott Jordánia külügyminiszterének egy tisztviselője, hogy az Arava-sivatagban található, mezőgazdasági művelésbe vont földeket továbbra is használhatják az izraeli gazdák, ha rendelkeznek beutazási engedéllyel és eleget tesznek az ország törvényi előírásainak. Az izraeli Ynet pedig arról ír: a gazdák vélhetően még hónapokig zavartalanul utazhatnak a területre.
Jordánia annak a két arab országnak az egyike, mely békemegállapodást kötött Izraellel. Ám, mint a Reuters emlékeztet, a törékeny viszonyt több tényező is gyengítette az utóbbi időkben. Ezek egyike a jordániaiak széles körű szolidaritása a palesztinokkal, akiknek az izraeli hódítások miatt tartott határ menti tüntetéseit hétről hétre éles lőszerrel veri vissza az izraeli hadsereg. Tovább rombolta a viszonyt az újraválasztásáért - sikertelenül - kampányoló jobboldali izraeli elnök, Benjamin Netanjahu, aki a Jordán-völgy annektálását ígérte szeptemberben.

Másfél éve minden héten tüntetnek

Mintegy 6000 palesztin vett részt pénteken a 2018 márciusa óta minden héten megrendezett gázai határ menti demonstráción, írja a november 9-i alkalomról a Times of Israel. Molotov-koktélt hajítottak az izraeli hadsereg (IDF) egy páncélozott járművére - nem sebesült meg senki - és a határkerítést is megpróbálták megrongálni. Az IDF fegyverrel védte a kerítés épségét: a gázai egészségügyi minisztérium szerint 69 tüntető sérült meg, közülük 29-et éles lőszerrel lőttek meg. Halálos áldozat most nem volt. Ám a +972 Magazine az egy héttel korábbi tüntetés után arról írt, összességében már 222, többségében fegyvertelen demonstrálót lőttek agyon, és nagyjából 8000 embert sebesítettek meg éles lőszerrel az elmúlt másfél évben. Összesen 11 haláleset miatt indult eljárás, és novemberig mindössze egyetlen katonát ért retorzió: közösségi munkára ítéltek egy katonát, aki egy 14 éves fiúval végzett.