Előfizetés

Lövöldözés és robbantás Malmőben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.10. 18:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy forgalmas utcán nyitott tüzet egy pizzázóra egy biciklis, pár perccel azután, hogy bomba robbant egy közeli autó alatt. Szervezett bűnözői csoportok lehetnek a felelősök.
Egy 15 éves fiú meghalt, amikor lövöldözés tört ki a svédországi Malmöben szombat éjjel, írja az Euronews. A kerékpárral érkező támadók egy pizzériára lőttek rá, megsebesítve egy másik fiatalt is, de ő túlélte a lövéseket. 
Néhány perccel korábban egy közeli autó alatt robbant bomba. A svéd thelocal.se azt írja, a rendőrség vizsgálja, volt-e összefüggés a két eset között, valamint szemtanúkat hallgatnak ki és a térfigyelők felvételeit elemzik. A történteknek sok tanúja volt, a támadás helyszíne egy forgalmas utca.
A svéd portál felidézi, hogy idén novemberig három embert lőttek agyon Malmőben - tavaly 13 halálos kimenetelű lövöldözés történt, 2017-ben pedig 6. Az utóbbi időkben a robbantások száma is emelkedett: csak idén eddig 29 ilyen történt. Bűnözői csoportokat tesznek felelőssé az erőszakért.

Hajthatatlan a jordániai király: lejárt a békeszerződés, visszaveszi az ország a földjeit Izraeltől

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.10. 16:16
Felvonják a jordániai zászlót
Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Állva tapsolt a kabinet, amikor II. Abdalláh bejelentette, hogy nem újítja meg a 25 éves szerződést két földterület használatának átengedéséről.
Nem rendeztek hivatalos ünnepségeket és megemlékezéseket, csend övezte Izraelben az arabai határátkelőhelyen Jordániával 1994. október 26-án aláírt békeegyezmény 25. évfordulóját, írta akkor az MTI. Nem véletlenül maradt el az ünneplés: a két ország a kilencvenes években még kiváló kapcsolatait az utóbbi években több válság övezte: 2017-ben a Jordániában működő izraeli külképviselet egyik biztonsági őre vitatott körülmények között lelőtt két jordániait, ezután Jeruzsálemben a legmagasabb szinten hősként fogadták, ami Ammánban közfelháborodást váltott ki.
Izrael '94-ben Egyiptom után második szomszédjával rendezte diplomáciai kapcsolatait negyvenhét éves ellenségeskedés után. Az egyezmény alapján Izrael átadott Jordániának mintegy háromszáz négyzetkilométernyi területet,de azzal a kitétellel, hogy a földek izraeliek magántulajdonában maradnak, izraeliek művelik őket, valamint biztosított oda a szabad beutazásuk lehetősége. Ám II. Abdalláh jordániai király már egy éve bejelentette, hogy nem tervezi megújítani az átadott területek használati jogát, és ezt ismét megerősítette:
a király vasárnap kormánya előtt úgy nyilatkozott, hogy országa a kérdéses földek "minden egyes hüvelykére" kiterjeszti fennhatóságát.

A kabinet részéről álló ováció fogadta a bejelentését, írja a Times of Israel. Várhatóan az izraeli turistáknak búcsúznia kell a Naharáim nevű részektől; a jordániai állami televízió élőben közvetítette az ország zászlajának felvonását. Ugyanakkor név nélkül arról nyilatkozott Jordánia külügyminiszterének egy tisztviselője, hogy az Arava-sivatagban található, mezőgazdasági művelésbe vont földeket továbbra is használhatják az izraeli gazdák, ha rendelkeznek beutazási engedéllyel és eleget tesznek az ország törvényi előírásainak. Az izraeli Ynet pedig arról ír: a gazdák vélhetően még hónapokig zavartalanul utazhatnak a területre.
Jordánia annak a két arab országnak az egyike, mely békemegállapodást kötött Izraellel. Ám, mint a Reuters emlékeztet, a törékeny viszonyt több tényező is gyengítette az utóbbi időkben. Ezek egyike a jordániaiak széles körű szolidaritása a palesztinokkal, akiknek az izraeli hódítások miatt tartott határ menti tüntetéseit hétről hétre éles lőszerrel veri vissza az izraeli hadsereg. Tovább rombolta a viszonyt az újraválasztásáért - sikertelenül - kampányoló jobboldali izraeli elnök, Benjamin Netanjahu, aki a Jordán-völgy annektálását ígérte szeptemberben.

Másfél éve minden héten tüntetnek

Mintegy 6000 palesztin vett részt pénteken a 2018 márciusa óta minden héten megrendezett gázai határ menti demonstráción, írja a november 9-i alkalomról a Times of Israel. Molotov-koktélt hajítottak az izraeli hadsereg (IDF) egy páncélozott járművére - nem sebesült meg senki - és a határkerítést is megpróbálták megrongálni. Az IDF fegyverrel védte a kerítés épségét: a gázai egészségügyi minisztérium szerint 69 tüntető sérült meg, közülük 29-et éles lőszerrel lőttek meg. Halálos áldozat most nem volt. Ám a +972 Magazine az egy héttel korábbi tüntetés után arról írt, összességében már 222, többségében fegyvertelen demonstrálót lőttek agyon, és nagyjából 8000 embert sebesítettek meg éles lőszerrel az elmúlt másfél évben. Összesen 11 haláleset miatt indult eljárás, és novemberig mindössze egyetlen katonát ért retorzió: közösségi munkára ítéltek egy katonát, aki egy 14 éves fiúval végzett.

Román elnökválasztás: a magyarlakta térségekben elmarad a részvétel az országos átlagtól

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.11.10. 11:16
Klaus Iohannis voksol
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak urnákhoz vasárnap a magyarlakta megyék választópolgárai a romániai elnökválasztás első fordulójában.
Délelőtt tíz óráig a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 6,89 százaléka adta le voksát. Az átlagnál nagyobb részvételt a fővárost körülvevő Ilfov megyében és az ország déli, Duna menti megyéiben jegyezték fel, a legkisebbet pedig a Székelyföldön, Szatmár és Máramaros térségében. A legkevesebben Kovászna megyében szavaztak, ott a részvétel alig haladta meg a 4,5 százalékot. Szatmár megye volt hátulról a második 4,8 százalékos, Hargita megye pedig hátulról a harmadik 5,1 százalékos részvétellel a reggeli órákban. Országos szinten a legmagasabb, 9,4 százalékos részvételt a Duna-menti Teleorman megyében és a főváros metropoliszövezetének számító Ilfov megyében regisztráltak délelőtt 10 órakor. Az elnöki tisztségre pályázó 14 jelölt többsége már reggel leadta szavazatát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe. Az újabb mandátumra pályázó Klaus Iohannis államfő azt mondta, egy normális Romániára szavazott, és úgy vélekedett: a szavazás napja a legfontosabb nap a demokrácia hívei számára. Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő elmondása szerint a biztonságos és méltóságteljes Romániára szavazott, a "nyugdíj- és fizetéscsökkentések, megszorítások ellen" voksolt. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje azt mondta: arra szavazott, hogy a következő évtizedekben legyen nagyobb tisztelet az állam részéről a polgár iránt, legyen nagyobb tisztelet a magyarok és a románok között. "Azért szavaztam ma, hogy egy erős közösségnek az erejét felmutassuk. A mai választás nemcsak a jelöltekről szól, hanem a közösségről is. Magas lesz a részvétel. Ezért arra biztatok mindenkit, hogy ne üljön otthon, és menjen szavazni. Minden egyes szavazat számít ahhoz, hogy a következő években is az érdekeinket tudjuk képviselni" - figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörben, hanem az ország bármelyik településén leadhatják voksukat. A szavazás helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ér véget.

Kelemen Hunor támogatására hív fel az MSZP

Ahogy minden korábbi választáson, úgy a mai romániai elnökválasztás mai első fordulójában is fontos, hogy a romániai magyarság hallassa hangját - írja közleményében Molnár Zsolt, a Nemzeti összetartozás bizottságának MSZP-s alelnöke. Ez nemcsak megmutatja a romániai magyar nemzeti közösség erejét, de azt is, hogy vannak magyar ügyek és az ezeket megoldani akaró magyar jelölt. Ez a választás is a magyarság és az RMDSZ számára egy lehetőség, esély arra, hogy megmutassa erejét, azt, hogy számolni kell vele Romániában. A közlemény szerint arra biztatják a romániai magyar választókat, hogy vegyenek részt a mai elnökválasztáson és szavazzanak a magyar jelöltre, Kelemen Hunorra.