Román elnökválasztás: a magyarlakta térségekben elmarad a részvétel az országos átlagtól

Publikálás dátuma
2019.11.10. 11:16
Klaus Iohannis voksol
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak urnákhoz vasárnap a magyarlakta megyék választópolgárai a romániai elnökválasztás első fordulójában.
Délelőtt tíz óráig a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 6,89 százaléka adta le voksát. Az átlagnál nagyobb részvételt a fővárost körülvevő Ilfov megyében és az ország déli, Duna menti megyéiben jegyezték fel, a legkisebbet pedig a Székelyföldön, Szatmár és Máramaros térségében. A legkevesebben Kovászna megyében szavaztak, ott a részvétel alig haladta meg a 4,5 százalékot. Szatmár megye volt hátulról a második 4,8 százalékos, Hargita megye pedig hátulról a harmadik 5,1 százalékos részvétellel a reggeli órákban. Országos szinten a legmagasabb, 9,4 százalékos részvételt a Duna-menti Teleorman megyében és a főváros metropoliszövezetének számító Ilfov megyében regisztráltak délelőtt 10 órakor. Az elnöki tisztségre pályázó 14 jelölt többsége már reggel leadta szavazatát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe. Az újabb mandátumra pályázó Klaus Iohannis államfő azt mondta, egy normális Romániára szavazott, és úgy vélekedett: a szavazás napja a legfontosabb nap a demokrácia hívei számára. Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő elmondása szerint a biztonságos és méltóságteljes Romániára szavazott, a "nyugdíj- és fizetéscsökkentések, megszorítások ellen" voksolt. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje azt mondta: arra szavazott, hogy a következő évtizedekben legyen nagyobb tisztelet az állam részéről a polgár iránt, legyen nagyobb tisztelet a magyarok és a románok között. "Azért szavaztam ma, hogy egy erős közösségnek az erejét felmutassuk. A mai választás nemcsak a jelöltekről szól, hanem a közösségről is. Magas lesz a részvétel. Ezért arra biztatok mindenkit, hogy ne üljön otthon, és menjen szavazni. Minden egyes szavazat számít ahhoz, hogy a következő években is az érdekeinket tudjuk képviselni" - figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörben, hanem az ország bármelyik településén leadhatják voksukat. A szavazás helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ér véget.

Kelemen Hunor támogatására hív fel az MSZP

Ahogy minden korábbi választáson, úgy a mai romániai elnökválasztás mai első fordulójában is fontos, hogy a romániai magyarság hallassa hangját - írja közleményében Molnár Zsolt, a Nemzeti összetartozás bizottságának MSZP-s alelnöke. Ez nemcsak megmutatja a romániai magyar nemzeti közösség erejét, de azt is, hogy vannak magyar ügyek és az ezeket megoldani akaró magyar jelölt. Ez a választás is a magyarság és az RMDSZ számára egy lehetőség, esély arra, hogy megmutassa erejét, azt, hogy számolni kell vele Romániában. A közlemény szerint arra biztatják a romániai magyar választókat, hogy vegyenek részt a mai elnökválasztáson és szavazzanak a magyar jelöltre, Kelemen Hunorra. 

Frissítve: 2019.11.10. 11:59

Két év után szabadon engedték a kambodzsai ellenzék legnagyobb, betiltott pártjának egykori vezetőjét

Publikálás dátuma
2019.11.10. 10:50
Kem Sokha 2017-ben, az azóta betiltott CNRP tagjaival körülvéve
Fotó: KHEM SOVANNARA / AFP
A döntés hátterében részben az állhat, hogy a rezsim meg kíván felelni az EU-nak, mely elvárja a demokratikusság látszatát üzleti partnereitől.
Két év után szabadult házi őrizetéből Kem Sokha, az egykor a legnagyobb kambodzsai ellenzéki pártot vezető politikus, írja a Reuters. 2017-ben árulás vádjával vették őrizetbe - a vád alól továbbra sem mentik fel, továbbra sem hagyhatja el az ország területét és a politizálástól való eltiltása is érvényben marad.
Kem Sokha a Nemzeti megmentési Párt (CNRP) elnöke volt, mielőtt vád alá helyezték a tavalyi választás közeledtével. Bűne, hogy – állítólag – meg akarta dönteni a fennálló hatalmat. Három hónappal később az egész pártot betiltotta a rezsim.
A 16 milliós Kambodzsát három évtizede, 1985 óta Hun Sen, a 3 millió ember haláláért felelős Vörös Khmer egykori tagja tartja hatalmában. Orbán Viktor miniszterelnök idén nyáron látta őt vendégül, Áder János köztársasági elnök októberben látogatta őt meg, de Magyarországon is találkoztak, amikor Hun Sen az Áder-féle Víz Világnapján mondhatott beszédet. Szijjártó Péter a megelőző években többször is járt az országban Magyarország kormányát képviselve.
A Reuters úgy spekulál, a kambodzsai rezsim enyhülése az ellenzéki politikussal szemben részben annak tudható be, hogy meg kívánnak felelni az Európai Uniónak, mely elvárja a demokratikusság látszatát üzleti partnereitől. A kambodzsai export - főleg ruhák, cipők és biciklik - egyharmad részben az unióba irányul. Másik indokként egy emigráns kambodzsai politikus, a betiltott CNRP egy alapítótagjának hazatérését feltételezik, Sam Rainsy ugyanis egy nappal korábban jelentette be, hogy Hun Sen ellenzékének élére állna. Kem Shokha visszatérése a közéletbe megoszthatja ugyanis az ellenzéki szavazókat.
Szerző
Témák
Kambodzsa Hun Sen

Nem hozott békét a leomló vasfüggöny

Publikálás dátuma
2019.11.10. 09:12

Fotó: Kerem Kocalar / AFP/Anadolu Agency
A XX. század a háborúk évszázada volt, a két pusztító világháború legalább 80 millió életet követelt. Aztán következett a hidegháború, a fegyverkezési verseny, mely a teljes pusztulással fenyegetett. Végül a vasfüggöny 1989-es leomlása felcsillantotta a reményt, hogy új, békésebb korszak kezdődik. De vajon mi valósult meg ebből? – tette fel a kérdést a berlini fal leomlásának 30. évfordulójára időzítve a Deutsche Welle német közszolgálati csatorna. Sajnos nem sok. Európában a ’90-es években Jugoszlávia tagköztársaságainak függetlenségi törekvése miatt kirobbant a délszláv háború. Afrikában a Sierra Leone-i polgárháború több mint tíz éves tombolása legalább 50 ezer áldozatot követelt. A rettenetes ruandai népirtást pedig követte a két kongói háború, melyek olyan pusztítóak és sok szereplősek voltak, hogy csak „az afrikai világháborúként” váltak ismertté. Ázsiában alig ért véget a véres iraki-iráni háború, máris kitört az I. öbölháború, s a Közel-Kelet térségébe azóta sem tért vissza tartósan a nyugalom. A sort még nagyon hosszan lehetne folytatni, a Wikipedia például 60-nál is több konfliktust sorol fel az évtizedben. Az új évezred sem hozta el a békét, sőt a fegyveres konfliktusok száma tovább nőtt. A svéd Uppsalai Egyetem kutatása csak az elmúlt tíz évben 23 háborút és 162 „kisebb konfliktust” (utóbbiak egy év alatt 100-nál kevesebb áldozattal járnak) számolt össze. Ráadásul ezek általában jóval összetettebbek, sokszereplősek lettek: míg az ezredfordulóig általában 2-3 fél állt szemben egymással, a következő években inkább 4-5. Vannak egészen szélsőséges esetek is: az afganisztáni tálibok ellen a különféle szervezeteket is beleértve majd félszázan sorakoztak fel. Hasonlóan Szíriában is bőven tíz fölötti a résztvevők száma. A SIPRI számításai szerint a világ az utóbbi években egyre többet költ a hadseregre, 2018-ban például 1822 milliárd dollárt. Ez nagyjából a világ GDP-jének 2 százaléka, ami arányaiban kevesebb, folyamatos csökkenést mutatva.   
Szerző
Frissítve: 2019.11.11. 09:25