Irán újrakezdte az urándúsítást a fordói létesítményben

Publikálás dátuma
2019.11.09. 12:06

Fotó: AFP
A NAÜ ellenőrei jelen vannak a helyszínen, és felügyelik a folyamatot – közölte az Iráni Atomenergia-szervezet szóvivője.
Irán több mint négy év után újrakezdte az urándúsítást a fordói atomlétesítményben – közölte az Iráni Atomenergia-szervezet szóvivője szombaton. Behrusz Kamálvandi elmondta, hogy a létesítményben 4,5 százalékos dúsítású uránt fognak előállítani. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) tájékoztatták minden lépésről, ellenőrei jelen vannak a helyszínen, és felügyelik a folyamatot – tette hozzá a szóvivő. Irán a napokban jelentette be, hogy újrakezdi az urándúsítást a fordói atomlétesítményben, és megkezdte az 1044 centrifuga feltöltését uránium-hexafluoriddal. A 2015-ös többhatalmi atomalku legfeljebb 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét. A NAÜ már augusztus végén arról számolt be, hogy Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát. Ebből azonban még mindig lehetetlen atomfegyvert előállítani, ahhoz szinte vegytiszta, 90 százalékosan dúsított urániumra lenne szükség. Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban felmondta a megállapodást arra hivatkozva, hogy Teherán nem tartja be kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államok a korábban felfüggesztett szankciókat is újra életbe léptette. Egy évvel később az iszlám köztársaság bejelentette, hogy fokozatosan újraindítja az atomalku korlátozta nukleáris tevékenységeit, ha a nemzetközi szerződés többi részese nem ellensúlyozza az amerikai szankciók negatív hatásait.
Szerző

Újabb földrengés volt Székelyföld közelében

Publikálás dátuma
2019.11.09. 11:18
Képünk illusztráció
Fotó: Muhammad Fauzy / AFP
A földmozgás 131 kilométeres mélységben következett be, Ploieşti-től 53, Brassótól 62, Bukaresttől 106 kilométerre.
A Richter-skála szerinti 3,2-es erősségű földrengést mértek pénteken 23 óra 38 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – írja a maszol.ro a földfizikai intézet (INFP) tájékoztatása alapján. A cikk szerint a földrengés 131 kilométeres mélységben következett be, Ploieşti-től 53, Brassótól 62, Bukaresttől 106 kilométerre. November eleje óta hét földmozgást észleltek Romániában, ezek a Richter-skála szerinti 2,5 és 3,6 közötti erősségűek voltak. Az idei év legerősebb földrengése május 18-án történt Suceava megyében, és 4,7-es erősségű volt. Tavaly október 28-án Buzău megyében egy 5,8-as erősségű földmozgást észleltek, amelyet Székelyföldön is érezni lehetett.
Szerző

Biztos a befutó Romániában

Publikálás dátuma
2019.11.09. 11:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Senki sem kérdőjelezi meg, hogy a Cotroceni palota lakója az elkövetkező öt évben is Klaus Johannis marad. Bár Romániában gyakran történnek meglepetések. 2014 végén Victor Ponta számított toronymagas esélyesnek még az első forduló után is.
Államfőt választ vasárnap Románia, de az ország nem ég választási lázban. Október 12-én ugyan megkezdődött a hivatalos kampány, de ez szinte semmi változást nem hozott az évek óta politikai válságban, állandó kormányváltások, az államfő és a kormány-kormányfő közötti harc okozta permanens politikai agitációhoz képest. A tegnap zárult elnökválasztási kampányban is sokkal nagyobb figyelmet és teret kapott a Viorica Dancila vezette szociáldemokrata kormány megbuktatása és Ludovic Orban jobbközép, liberálisnak mondott konzervatív kormányának megalakulása, mint a 14 államfőjelölt versenyfutása. Különösebb izgalomra nem is volt ok, hiszen a hivatalban lévő államfő, Klaus Johannis évek óta toronymagasan vezeti a romániai politikusok népszerűségi listáját, támogatottsága az elnökjelöltek versenyében is mindvégig több mint kétszerese az őt követő jelöltének. Mégis, minden bizonnyal második fordulóra kerül sor, hiszen Romániában hosszú évek óta áll fenn az az abnormális helyzet, hogy a teljes lakosság és választói névjegyzék között alig van különbség, így eleve esély sincs arra, hogy első fordulóból meglegyen a győzelemhez szükséges fele plusz egy szavazat. Az állandó szavazói névjegyzékben 18963792 személy szerepel, ebből 700694 külföldi, 18263098 pedig állandó romániai lakcímmel rendelkező személy. Az ország összlakossága tavaly nyári hivatalos adatok szerint is 19, 53 millió, ami becslések szerint még mindig túlzás, valójában ennél kevesebben laknak ténylegesen a rendszerváltás előtt még 23 milliós Romániában. A választó kedélyeket nem ez az anomália, vagy a szavazati joggal járó kettős állampolgárság borzolja, - ez utóbbi soha nem okozott felháborodást -, hanem a külföldön élő és dolgozó több mint 5 millió román szavazási nehézségei. Öt évvel ezelőtt az elnökválasztás első fordulójában a voksukat leadni képtelen nyugaton élők miatt fordult meg a közhangulat, és az első fordulót 10 százalékkal megnyerő akkor hivatalban lévő miniszterelnök Victor Ponta ennek köszönhetően veszített mégis tíz százalékkal Johannis ellenében a második fordulóban. A nyugati külképviseletek előtt azóta is minden választáskor kígyózó óriási sorokat annak tulajdonítja a média és a közvélemény is, hogy a nyugaton élők hagyományosan a jobboldalra szavaznak, a hivatalban lévő baloldali PSD kormányok ezért lehetetlenítik el szándékosan szavazataik leadását. Ezen az elnökválasztáson azonban ilyen gond vélhetően nem lesz, hiszen a román parlament nyári vakációról visszajőve módosította a választási törvényt a külföldi szavazás megkönnyítése érdekében. Az új szabályozás az elnökválasztásra is kiterjesztette a levél voksolást, amelyet 2016-ban a parlamenti választások alkalmával vezettek be. Ezt kötelező regisztrációhoz kötik, de nemcsak a kettős állampolgárságú határon túli románok, hanem minden külföldön élő és dolgozó román állampolgár számára elérhető. Emellett háromnaposra növelték a voksok leadásának lehetőségét, ezt viszont nem kötötték kötelező regisztrációhoz, de erre is biztosítanak lehetőséget. A román külképviseletek  835-re emelték a külföldi szavazókörök számát. A 2014-es elnökválasztásra még csak 294, az idei EP-választásra pedig 441 szavazókört rendeztek be külföldön. A vasárnapi voksolás tétje az, hogy ki lesz Klaus Johannis második fordulós ellenfele. A hivatalban lévő államfő támogatottságát a kampány elején és végén egyaránt általában 45 százalék körül mérték. Ő maga szinte nem is kampányolt, számára az volt a prioritás, hogy a Dancila-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt benyújtó egykori pártja, a PNL (Nemzeti Liberális Párt) kormányt alakíthasson a jelenlegi pártelnök, Ludovic Orban vezényletével. Nem volt elnökjelölti tévé vita, azt csak a kicsik igényelték, Johannis egyetlen kihívójával sem ült le vitázni, programja ismertetésével sem törte magát. A második helyért folyó verseny viszont nyitott, minden felmérés szoros eredményt jelez Viorica Dancila PSD, Dan Barna, a magyar médiában román Momentumként emlegetett USR és a Tariceanu vezette ALDE és Victor Ponta Pro Romania-ja által támogatott független jelölt, a színész-politikus Mircea Diaconu között. Érdekes módon Dancila kormánya bukása ellenére tudta növelni támogatottságát, amelyet most 15 százalék körül mérnek, Dan Barna USDR elnök viszont, - aki mellett egy kampányrendezvényen megjelent a Momentum elnök Fekete Győr András is, ami miatt nem csak szélsőjobb fórumok, hanem a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter is le románügynöközte - sokat gyengült, többek között egy kamunak tűnő, egyelőre semmiképpen nem bizonyított, a kampányban bedobott korrupciós botrány következtében. A legutóbbi felmérések a két balliberális párt által támogatott független Diaconut hozták ki másodiknak 16,7 százalékkal, ám Barnanak, akinek pártja az EP –választáson is nagyon jól szerepelt, több esélye van külföldi voksokat gyűjteni. Az RMDSZ saját jelöltet indított Kelemen Hunor pártelnök személyében, az ő támogatottságát 2,9 és 3,9 százalék között mérik. Hiába folytatott profi, az ifjúságot is megcélzó, a közösségi médiára kiemelt figyelmet szentelő kampányt a magyar szövetség, a romániai magyarok jó része már megunta az eleve esélytelen nemzetiségi jelöltre adni a voksát, és egyre többen már első fordulóból valamely esélyesnek tartott román jelöltet támogatják. Öt éve a német nemzetiségű Johannis volt a legnépszerűbb nem magyar elnökjelölt, azóta az USR és Dan Barna magyar támogatói tábora lett jelentősebb.

Magyar elnökjelöltek eredméynei

Az RMDSZ első alkalommal 1996-ban állított saját elnökjelöltet. Frunda György szenátort  kiváló politikusnak tartotta a román nagyközönség is, ennek ellenére nem tudott román szavazatokat szerezni egy magyar párt színeiben. (Klaus Johannis sem lenne államfő, ha nem egy román párt, hanem a Német Demokrata Fórum színeiben indult volna.) Frunda azonban még hozta a magyarság részarányával megegyező szavazatarányt, a későbbiekben azonban sem Markó Béla, sem Kelemen Hunor nem tudta ezt megismételni, mert a magyarok egyre kevésbé szívesen szavaztak már eleve vesztes jelöltre.
1996- Frunda György - 6,02 százalék
2000- Frunda György - 6,22 százalék
2004 - Markó Béla - 5,42 százalék
2009- Kelemen Hunor (ekkor még nem pártelnökként) - 3,83 százalék
2014- Kelemen Hunor -3,47 százalék

Szerző