Előfizetés

Az emberi arc mindenhatósága

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2019.11.09. 10:30

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Makk Károly filmrendezőt munka közben és leghétköznapibb pillanataiban is megismerhetjük Szebeni András kameráján keresztül.
„Makk Károlyt hosszú élete során sokszor és sokan lefényképezték, de csak egyetlen egynek, a barátjának, Szebeni Andrásnak adatott meg, hogy kamerájával minden helyzetben jelen lehessen. És ha már ez így alakult, akkor megörökítette Makkot, a rendezőt, Makkot, a társasági embert, Makkot férjként, a konyhában, a szobában, a kocsmában és bárhol másutt. És lefényképezte Makkot, a töprengő, gondolkodó művészembert is” – írja Kincses Károly fotótörténész, kurátor a Makk című kiállításról, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának Kisgalériájában nyílt meg. A 2017-ben elhunyt, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró rendhagyó elevenséggel jelenik meg Szebeni András fotóin.
A Liliomfi, a Ház a sziklák alatt, a Szerelem, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka és más filmek alkotója a tőle megszokott mozdulatokkal látható a fotográfus képein: természetes környezetében, munka közben, egyedül, barátai körében, vagy feleségével. Egy összetett és izgalmakkal teli élet egyes pillanataiba leshetnek be a látogatók a fotókon keresztül. Amelyeknek köszönhetően a néző úgy érezheti, maga is ott volt a Budapesti Kamaraszínház próbáján, halhatta, amikor a rendező interjút adott Megyesi Gusztávnak, vagy épp a badacsonytördemici falunapon vacsorázott a házaspárral. A felvételeken keresztül némileg Szebeni Andráshoz is közelebb kerülhetünk: ahhoz a látásmódhoz, amellyel barátjához, mesteréhez is közelített.
S ahogy azt a rendhagyó, közös énekléssel és Makk alakjának felidézésével egybekötött megnyitón Sopsits Árpád, Balázs Béla-díjas filmrendező megjegyezte: a két szenvedélyes alkotót számos dolog összeköti. „Mindketten rendhagyóak. Rendkívül sikeresek és sokszínűek. Irigyeltek, féltek és tiszteltek. Mindketten végtelen energiájú életszeretők és életélvezők, és így-úgy a másik nem rabjai, hódítói és persze tisztelői. Imádják a munkájukat, megszállottjai, és sokoldalú, szinte kétkezi munkásai szakmájuknak. Célratörőek és olykor kíméletlenek. Néha tüneményesek, máskor elviselhetetlenek. Néha gyerekesek, máskor rendkívül sármosak. Néha kicsinyesek, de legtöbbször nagyvonalúak.” Mindez szerepel a kiállított képeken, hangsúlyozta a rendező, majd hozzátette: „Amiben végletesen egyeznek, az az ember, mint tárgy, a létezés legpontosabb letéteményese, és annak, mint olyannak, a minél pontosabb megragadására, megrajzolására és felkutatására való megalkuvásmentes törekvésük. Ez köti össze őket. És az, hogy mindketten hisznek az emberi arc titokzatos mindenhatóságában.”
Infó: A Makk – Szebeni András fotói Látogatható december 1-ig a FSZEK Központi Könyvtárában.

A Google is a 30 éve leomlott berlini falra emlékezik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.09. 08:43

Fotó: Max Guther / Google
Az ünnepi Google-logó grafikusa a szülei által mesélt történtek és családi fényképek alapján dolgozott.
Harminc éve, 1989. november 9-én omlott le a berlini fal, a második világháború utáni Európa megosztottságának jelképe. A Google ezúttal Max Guther német grafikust kérte fel, hogy ebből az alkalomból készítsen egy olyan képet, amelynek témája a berlini fal leomlása, ugyanakkor a kereső főoldalán általában látható Google felirat is bele van csempészve - írja a Hvg.hu. Érdekesség, hogy a berlini művész mindössze 27 éves, azaz három évvel később született, mint az esemény, amely előtt alkotásával ő is tiszteleg. Az illusztrátor elmondása szerint leginkább az eseményeket Berlinben, testközelből átélt szülei által mesélt történetek és az ő régi fényképeik adtak inspirációt munkájához.   Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost, és képletesen egész Európát. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán. A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.

Tutanhamon rejtélye és kincsei (képgaléria)

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.11.08. 14:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A világ egyik leghíresebb régészeti leletének, Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájának válogatott tárgyainak másolatából nyílt tárlat Budapesten.
A Tutanhamon rejtélye és kincsei című kiállítás az ókori Egyiptom titokzatos világába kalauzolja el a látogatókat. A sír fantasztikus kincseit abban a formában láthatóak, ahogyan Howard Carter brit régész egy gyertya pislákoló fényénél látta meg először a tárgyakat. A 2200 négyzetméteres tárlat az eredeti formájában, másolatokon keresztül mutatja be a sírkamra kegytárgyait. 1922. november 25-én mozdították el a munkások az első követ a Tutanhamon-sír bejáratát lezáró falból, így Howard Carter és társai számára lehetővé vált, hogy bepillanthassanak az egyetlen olyan ókori egyiptomi fáraó sírkamrájába, amelynek kincsit nem hordták el rablók, noha több kísérletet is tettek rá. Ezt követően a sírban fekvő, körülbelül 3200 évvel azelőtt mumifikált 18 éves fiatalember egy csapásra világhírűvé vált. A vele eltemetett több mint ötezer tárgyból néhány külföldi múzeumokba került, de legnagyobb részük Egyiptomban maradt. 2018-ig a Kairói Egyiptomi Múzeumban voltak kiállítva, legközelebb a jövőre a Gizában újonnan megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumban lesznek láthatók. Az eredeti darabok különböző válogatásokban a hatvanas évek eleje óta utaznak a világban, hozzánk legközelebb akkor kerültek, amikor Bécsben jártak 2008-ban. Jelenleg Londonban van az a kiállítás, amely Párizsban már rekordszámú látogatót, csaknem másfél millió embert vonzott. Ennyien időszaki tárlatot még nem néztek meg ott soha. De a kincsek értéke, mérete, sérülékenysége miatt - és mert ezek mégiscsak Egyiptomban vannak otthon -, több olyan állandó vagy utazó kiállítás is létezik a világon, amelyek csak másolatokat mutatnak be a sír kincseiből. Az első pár évvel a felfedezés után nyílt, van ilyen Kairóban is, az eredeti helyszínek tehermentesítése céljából. Nem egyszerű szemfényvesztéssel állunk tehát szemben, hiszen a nagy, körülbelül 5x3,2 méteres aranyozott fa szentély és a benne levő kisebbek, továbbá a súlyos aranyozott fakoporsók aligha fognak valaha is útra kelni otthonukból, ezeket jó, ha akár replikaként is láthatjuk. 
Része az ilyen bemutatóknak, hogy rekonstruálják a kamrákat, például az elsőt, abban a rendetlen állapotban, ahogyan Carterék találták. A valódi tárgyakkal ezt sem lehetne megtenni. A másolatokat óvni sem kell üvegfalak mögött annyira, mint az eredetieket, sokkal közelebbről is megtekinthetők, urambocsá megérinthetők. Az ilyen válogatás jóval gazdagabb lehet, most ezer tárgy látható, az eredeti leleteket utaztató kiállításokon néhány tucattal, maximum százötven körülivel lehet találkozni. Most például Londonban sincs ott a talán leghíresebb darab, az arany halotti maszk. Azt persze lehet vitatni, mennyire hitelesek maguk a másolatok, de kérdés, a világ nagy múzeumaiban őrzött, restaurált festmények valójában azt mutatják-e, ami alkotójuk szándéka volt. És mindig ott a kérdés, a bármennyire is hiteles tárgy eredeti lelőhelyéről, környezetéből kiszakítva, mondja-e ugyanazt egy múzeumban. Ilyen szempontból a budapesti Komplexben nyílt kiállítás mutat értékelhetőt: látható tehát az első kamra, a kincsestár, még ha nem is a maga teljességében. Kisebb hibáktól eltekintve informatívak a feliratok, élvezhetők a hordozható eszközben hallható információk, és látható film Carterről, valamint az ásatásokat finanszírozó Lord Carnarvonról. Aki alaposabban tanulmányozni akarja a tárgyakat, készüljön fel hosszabb kirándulásra, hiszen minden apró részlet fontos lehet, és rengeteg van belőlük. Egészen elképesztő tudású szobrászok és iparművészek voltak az ókori egyiptomi mesteremberek, mind technikai, mind művészi felkészültségük csodálatraméltó, az itt látható tárgyak egy része eredetijének értéke bármilyen más műalkotáséval felér. 
Info Tutanhamon rejtélye és kincsei tárlat 2020. március 1-ig tekinthető meg a budapesti Komplexben, a Király utca 26. szám alatt