Még novemberben hatályba lép a Szingapúrral kötött uniós kereskedelmi egyezmény

Publikálás dátuma
2019.11.08. 15:03
Cecilia Malmström és Lim Hng Kiang, szingapúri kereskedelmi miniszter
Fotó: NICHOLAS YEO / AFP or licensors
A megállapodással együtt 16 uniós kereskedelmi megállapodás jött létre az elmúlt öt évben.
Az EU tagállamai jóváhagyták a délkelet-ázsiai országok közül elsőként Szingapúrral megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodást, melynek értelmében Szingapúr el fogja törölni az uniós termékekre vonatkozó valamennyi még meglévő vámot a november 21-i hatályba lépést követően - közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken. A kereskedelmi megállapodás további lehetőségeket biztosít az uniós szolgáltatók számára, többek között olyan ágazatokban, mint a távközlési, a környezetvédelmi és a mérnöki szolgáltatások, az informatika, valamint a tengeri szállítás. A megállapodás lehetővé teszi majd azt is, hogy jogvédelmet élvezhessen 190 földrajzi árujelzővel ellátott európai élelmiszer- és italtermék.
Szingapúr beleegyezett, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban a vámok mellett kereskedelmi akadályokat is elhárít, például a személygépkocsikra és számos elektronikus készülékre vonatkozó uniós biztonsági vizsgálatok elismerése, valamint az uniós vállalkozások textilekhez használt címkéinek elfogadása révén.

Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos azt mondta, a megállapodás előnyös lesz a munkavállalók, a gazdálkodók, valamint mérettől függetlenül a vállalkozások számára, Európában és Szingapúrban egyaránt. Szigorú rendelkezéseket tartalmaz az emberi jogok, a munkavállalói jogok és a környezet védelméről. Tájékoztatása szerint ezzel a megállapodással együtt 16 uniós kereskedelmi megállapodás jött létre az elmúlt öt évben. Így összesen 73 partnerországra kiterjedő 42 kereskedelmi megállapodás van érvényben, melyek az EU teljes kereskedelmének egyharmadát teszik ki.
Az EU és Szingapúr beruházásvédelemi megállapodást is kötött, amely azt követően léphet majd hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam saját nemzeti eljárásának megfelelően megerősítette.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a délkelet-ázsiai régióban Szingapúr az EU messze legjelentősebb kereskedelmi partnere: a teljes kétoldalú árukereskedelem értéke több mint 53 milliárd eurót, a szolgáltatáskereskedelem értéke pedig 51 milliárd eurót tesz ki. Több mint 10 ezer uniós vállalkozás telepedett le Szingapúrban és használja központként az országot az egész csendes-óceáni térség kiszolgálására. Ezenkívül Szingapúr az Ázsiába irányuló európai beruházások első számú célpontja; az EU és Szingapúr közötti beruházások az elmúlt években gyorsan növekedtek: 2017-ben a kombinált kétoldalú beruházások volumene 344 milliárd eurót ért el.

A hivatalos infláció 3 százalék alatt, de egyre gyorsabban drágulnak az élelmiszerek

Publikálás dátuma
2019.11.08. 10:25

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbiaknál, szeptemberhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
A maginfláció a szeptemberi 3,9 százalékosról 4,0 százalékra emelkedett ugyanúgy 0,1 százalékponttal, mint az átfogó mutató. A maginfláció májusban volt legutóbb ilyen magas, amikor idei tetőpontján, 3,9 százalékon állt a fogyasztói árindex. Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek áremelkedése a szeptemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra fokozódott. Ezen belül gyorsult 15,5 százalékosra a sertéshús drágulása, a párizsi és kolbászféléké 10,8 százalékosra, a cukoré 8,1 százalékosra. A kenyér ára 6,7, a liszté 5,8 százalékkal volt magasabb a tavaly októberinél. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) drágulása az előző havi 6,5 százalékról 5,3 százalékra szelídült. A zöldségek már 3,2 százalékkal olcsóbbak lettek, mint tavaly októberben, a gyümölcsök viszont 5,4 százalékkal drágábbak és a burgonyáért még mindig 14,7 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára a szeptemberi 4,6 százalék után októberben is 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy éve. A szolgáltatások tarifái az előző havi 3,4 százalék után októberben 3,3 százalékkal emelkedtek. A lakbérek 10,9 százalékkal emelkedtek egy év alatt, a belföldi üdülések 5,9, a külföldiek 1,1 százalékkal drágultak. A telefon és internet tarifák 2,6, a postai szolgáltatások díja 4 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal, a szeszes italok ára átlagosan 4,8 százalékkal emelkedett, úgy, hogy az égetett szeszes italok 8,9 százalékkal drágultak, a bor viszont olcsóbb lett, mint tavaly volt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,0 százalékkal, a szén 6,7 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 1,5 százalékkal maradt el a tavaly októberitől, a használt autók azonban továbbra is csaknem 8 százalékkal, a számítástechnikai cikkek és telefonok pedig 5,2 százalékkal olcsóbbak. Január-októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Szerző
Témák
infláció

Sokkal többet tankoltunk

Publikálás dátuma
2019.11.08. 08:15

Fotó: Shutterstock
Miközben az év első kilenc havában megugrott a benzin iránti kereslet, a termék értékesítése a nem nyilvános kutakon szinte megszűnt. A márkás töltőállomásokon inkább a dízelesek hozták az újabb rekordot.
Az év első kilenc havában 3,3 százalékkal 4,8 milliárd literre nőtt a hazai üzemanyagok összforgalma a tavalyi év hasonló időszakához képest – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nemrég frissített adatsorból. Az értékbe a kutakon kívüli értékesítés, vagyis az úgynevezett teljes szabadforgalom is beleszámít. Ez, amiként az elmúlt négy év során, lapunk kimutatása szerint ismét csúcsérték. A bővülés mértéke ugyanakkor inkább átlagos, vagy ha úgy vesszük, az elmúlt hét év harmadik leggyengébb adata. Ezen belül benzinből 1,48 milliárd, gázolajból pedig 3,35 milliárd liter fogyott. Előbbi változatlanul nem döntötte meg a 2007-es rekordot. 1,9 százalékos bővülése a válság 2013-as lecsengése óta nem látott mértékű, alacsony szint. A gázolajeladások - tekintve, hogy ez a termék alkotja a teljes üzemanyagforgalom kétharmadát – értelemszerűen szintén rekordot értek el, ami ez esetben az elmúlt hat év során is zsinórban teljesült. A gázolaj 3,9 százalékos bővülést mutat, ami az elmúlt hét év adatai között szintén átlagosnak mondható. A NAV ezen belül számon tartja a nyilvános töltőállomásokon zajló forgalmat, ami pedig összevethető a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) által frissített, az összes hazai kút körülbelül felét kitevő márkás egységek adataival. Az adóhatóság kimutatása szerint az összes, körülbelül kétezer hazai kúton az év első háromnegyedében 4,2 milliárd liter üzemanyag kelt el. Ez a teljes hazai forgalom bővülésénél nagyobb, 4,7 százalékos emelkedés. Vagyis a kutak népszerűsége élénkebben nőtt a többi egységhez képest. A rekord itt is megdőlt, amiként az elmúlt öt év során folyamatosan. Az 1,47 milliárd literes benzinforgalom, bár szintén nem dönt csúcsot, meglepően nagy, 4,9 százalékos ugrás, amit csak a 2016-os adat előz meg. Gázolajból az időszakban 2,7 milliárd liter fogyott, ami szintén hatodik éve rekord, 4,6 százalékos emelkedése pedig nyolc év távlatában közepes. A teljes, illetve a csak a kutakra vonatkozó NAV-adatsor összevetéséből az is kitűnik, hogy míg a benzin értékesítése a nyilvános kutakon kívül szinte teljesen megszűnt, addig a – például a szállítmányozáshoz és a mezőgazdasághoz használt – gázolaj mintegy harmadát változatlanul zárt töltőállomásokon tankolják. A MÁSZ – lapunkban már idézett – első háromnegyedévi kimutatása szerint a márkás kutakon 2,9 milliárd liter üzemanyag fogyott, ami 5,6 százalékos bővülés. Előbbi újfent, ez esetben négyéves hagyományt követő rekord, utóbbi pedig szintén átlagba simuló érték. Ebből tehát az a következtetés vonható le, hogy bár az összes hazai nyilvános kútnak csak körülbelül fele számít „márkásnak”, az üzemanyag több mint kétharmada rajtuk keresztül jut el a fogyasztókhoz. Igaz, ha ehhez hozzászámítjuk a zárt értékesítést is - különösképp a gázolaj miatt –, arányuk már 60 százalékra csökken. Míg a dízel esetében a márkás kutakon az összesítésnél nagyobb, 6,1 százalékos bővülést mértek, addig a benzin 4,8 százaléka szinte megegyezik az összes kútéval. Vagyis az ismert, megbízhatóbbnak, de kicsit drágábbnak tartott márkás láncok népszerűsége elsősorban a dízelt használók körében nőtt. A MÁSZ-kimutatás alapján ennek egyik oka lehet a prémium üzemanyagok növekvő népszerűsége.

Emelkedő ár ellenére bővült a dízelkereslet

Számításaink szerint az első háromnegyed évben a benzin 380 forintos átlagára egy forinttal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakához képest. A gázolaj 397 forintos középarányos díja viszont ugyane összevetésben nyolc forinttal magasabb. Az, hogy a dízel iránti igények ennek ellenére változatlanul jóval magasabbak, illetve nagyobb ütemben is nőnek a benzinhez képest, megerősíti azt az - amúgy nehezen elfogadható - tételt, miszerint az üzemanyagkereslet nem az ár, hanem vevő gazdasági helyzetének függvénye.

Szerző