Biztos a befutó Romániában

Publikálás dátuma
2019.11.09. 11:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Senki sem kérdőjelezi meg, hogy a Cotroceni palota lakója az elkövetkező öt évben is Klaus Johannis marad. Bár Romániában gyakran történnek meglepetések. 2014 végén Victor Ponta számított toronymagas esélyesnek még az első forduló után is.
Államfőt választ vasárnap Románia, de az ország nem ég választási lázban. Október 12-én ugyan megkezdődött a hivatalos kampány, de ez szinte semmi változást nem hozott az évek óta politikai válságban, állandó kormányváltások, az államfő és a kormány-kormányfő közötti harc okozta permanens politikai agitációhoz képest. A tegnap zárult elnökválasztási kampányban is sokkal nagyobb figyelmet és teret kapott a Viorica Dancila vezette szociáldemokrata kormány megbuktatása és Ludovic Orban jobbközép, liberálisnak mondott konzervatív kormányának megalakulása, mint a 14 államfőjelölt versenyfutása. Különösebb izgalomra nem is volt ok, hiszen a hivatalban lévő államfő, Klaus Johannis évek óta toronymagasan vezeti a romániai politikusok népszerűségi listáját, támogatottsága az elnökjelöltek versenyében is mindvégig több mint kétszerese az őt követő jelöltének. Mégis, minden bizonnyal második fordulóra kerül sor, hiszen Romániában hosszú évek óta áll fenn az az abnormális helyzet, hogy a teljes lakosság és választói névjegyzék között alig van különbség, így eleve esély sincs arra, hogy első fordulóból meglegyen a győzelemhez szükséges fele plusz egy szavazat. Az állandó szavazói névjegyzékben 18963792 személy szerepel, ebből 700694 külföldi, 18263098 pedig állandó romániai lakcímmel rendelkező személy. Az ország összlakossága tavaly nyári hivatalos adatok szerint is 19, 53 millió, ami becslések szerint még mindig túlzás, valójában ennél kevesebben laknak ténylegesen a rendszerváltás előtt még 23 milliós Romániában. A választó kedélyeket nem ez az anomália, vagy a szavazati joggal járó kettős állampolgárság borzolja, - ez utóbbi soha nem okozott felháborodást -, hanem a külföldön élő és dolgozó több mint 5 millió román szavazási nehézségei. Öt évvel ezelőtt az elnökválasztás első fordulójában a voksukat leadni képtelen nyugaton élők miatt fordult meg a közhangulat, és az első fordulót 10 százalékkal megnyerő akkor hivatalban lévő miniszterelnök Victor Ponta ennek köszönhetően veszített mégis tíz százalékkal Johannis ellenében a második fordulóban. A nyugati külképviseletek előtt azóta is minden választáskor kígyózó óriási sorokat annak tulajdonítja a média és a közvélemény is, hogy a nyugaton élők hagyományosan a jobboldalra szavaznak, a hivatalban lévő baloldali PSD kormányok ezért lehetetlenítik el szándékosan szavazataik leadását. Ezen az elnökválasztáson azonban ilyen gond vélhetően nem lesz, hiszen a román parlament nyári vakációról visszajőve módosította a választási törvényt a külföldi szavazás megkönnyítése érdekében. Az új szabályozás az elnökválasztásra is kiterjesztette a levél voksolást, amelyet 2016-ban a parlamenti választások alkalmával vezettek be. Ezt kötelező regisztrációhoz kötik, de nemcsak a kettős állampolgárságú határon túli románok, hanem minden külföldön élő és dolgozó román állampolgár számára elérhető. Emellett háromnaposra növelték a voksok leadásának lehetőségét, ezt viszont nem kötötték kötelező regisztrációhoz, de erre is biztosítanak lehetőséget. A román külképviseletek  835-re emelték a külföldi szavazókörök számát. A 2014-es elnökválasztásra még csak 294, az idei EP-választásra pedig 441 szavazókört rendeztek be külföldön. A vasárnapi voksolás tétje az, hogy ki lesz Klaus Johannis második fordulós ellenfele. A hivatalban lévő államfő támogatottságát a kampány elején és végén egyaránt általában 45 százalék körül mérték. Ő maga szinte nem is kampányolt, számára az volt a prioritás, hogy a Dancila-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt benyújtó egykori pártja, a PNL (Nemzeti Liberális Párt) kormányt alakíthasson a jelenlegi pártelnök, Ludovic Orban vezényletével. Nem volt elnökjelölti tévé vita, azt csak a kicsik igényelték, Johannis egyetlen kihívójával sem ült le vitázni, programja ismertetésével sem törte magát. A második helyért folyó verseny viszont nyitott, minden felmérés szoros eredményt jelez Viorica Dancila PSD, Dan Barna, a magyar médiában román Momentumként emlegetett USR és a Tariceanu vezette ALDE és Victor Ponta Pro Romania-ja által támogatott független jelölt, a színész-politikus Mircea Diaconu között. Érdekes módon Dancila kormánya bukása ellenére tudta növelni támogatottságát, amelyet most 15 százalék körül mérnek, Dan Barna USDR elnök viszont, - aki mellett egy kampányrendezvényen megjelent a Momentum elnök Fekete Győr András is, ami miatt nem csak szélsőjobb fórumok, hanem a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter is le románügynöközte - sokat gyengült, többek között egy kamunak tűnő, egyelőre semmiképpen nem bizonyított, a kampányban bedobott korrupciós botrány következtében. A legutóbbi felmérések a két balliberális párt által támogatott független Diaconut hozták ki másodiknak 16,7 százalékkal, ám Barnanak, akinek pártja az EP –választáson is nagyon jól szerepelt, több esélye van külföldi voksokat gyűjteni. Az RMDSZ saját jelöltet indított Kelemen Hunor pártelnök személyében, az ő támogatottságát 2,9 és 3,9 százalék között mérik. Hiába folytatott profi, az ifjúságot is megcélzó, a közösségi médiára kiemelt figyelmet szentelő kampányt a magyar szövetség, a romániai magyarok jó része már megunta az eleve esélytelen nemzetiségi jelöltre adni a voksát, és egyre többen már első fordulóból valamely esélyesnek tartott román jelöltet támogatják. Öt éve a német nemzetiségű Johannis volt a legnépszerűbb nem magyar elnökjelölt, azóta az USR és Dan Barna magyar támogatói tábora lett jelentősebb.

Magyar elnökjelöltek eredméynei

Az RMDSZ első alkalommal 1996-ban állított saját elnökjelöltet. Frunda György szenátort  kiváló politikusnak tartotta a román nagyközönség is, ennek ellenére nem tudott román szavazatokat szerezni egy magyar párt színeiben. (Klaus Johannis sem lenne államfő, ha nem egy román párt, hanem a Német Demokrata Fórum színeiben indult volna.) Frunda azonban még hozta a magyarság részarányával megegyező szavazatarányt, a későbbiekben azonban sem Markó Béla, sem Kelemen Hunor nem tudta ezt megismételni, mert a magyarok egyre kevésbé szívesen szavaztak már eleve vesztes jelöltre.
1996- Frunda György - 6,02 százalék
2000- Frunda György - 6,22 százalék
2004 - Markó Béla - 5,42 százalék
2009- Kelemen Hunor (ekkor még nem pártelnökként) - 3,83 százalék
2014- Kelemen Hunor -3,47 százalék

Szerző

Egy rab szerint letöltötte életfogytiglanját, mert egyszer leállt a szíve, tehát meghalt

Publikálás dátuma
2019.11.09. 10:04
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az iowai gyilkos érdekes érvvel állt elő büntetésének lerövidítésére. De nem ő találta fel a spanyol viaszt.
A tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt, ma 66 éves Benjamin Schreibert egy 1996-ban elkövetett halálos késelésért ítélték el, négy évvel ezelőtt azonban a férfi egy vesekő miatt szepszist kapott és leállt a szíve - írja az MTI. De mivel azonnal kórházba szállították, sikerült az újraélesztése. Ügyvédje bírósághoz fordult, s azzal érvelt védence szabadon bocsátása mellett, hogy mivel Schreiber a klinikai halál állapotában volt, meghalt, következésképpen le is töltötte az életfogytig tartó börtönbüntetését. "Bebörtönzése tehát jogellenes, és azonnal szabadlábra kell helyezni" - fogalmazott beadványában az ügyvéd. Egy alsóbb fokú bíróság már elutasította a kérvényt. Az iowai fellebbviteli bíróság ezt a döntést hagyta helyben pénteken. A háromtagú bíróság "eredetinek" tartotta az elítélt és ügyvédje beadványát, de - mint a végzés fogalmazott - "nem bizonyult meggyőzőnek". Amanda Potterfield bírónő azzal érvelt: Schreiber "vagy életben van, és akkor börtönben kell maradnia, vagy halott, de akkor a beadvány nem valódi". Hiszen Benjamin Schreiber nem lehet halott, ha képes volt aláírni a beadvány jogi dokumentumait - magyarázta a bírónő. A The New York Times című lap megjegyezte: Schreiber esete különös, de nem egyedi. A két New York-i rendőr meggyilkolásáért életfogytiglanra ítélt Jerry Rosenberg 1988-ban szintén azzal az érveléssel próbált szabadulni az életfogytig tartó börtönbüntetésből, hogy beteg volt, és egyszer leállt a szíve. A bíróság akkor is elutasító döntést hozott, mondván: Rosenberg "jogilag nem halt meg, erről tanúskodik jelenléte a tárgyalóteremben".
Szerző
Frissítve: 2019.11.09. 10:05

Marad a bizonytalanság Madridban

Publikálás dátuma
2019.11.09. 10:00

Fotó: JOSE JORDAN / AFP
Négy éven belül a negyedik parlamenti voksolást rendezik meg vasárnap Spanyolországban, de a legvalószínűbb az, hogy a mostani sem eredményez majd tiszta politikai viszonyokat.
Az áprilisi választás után hiába szerzett többséget Pedro Sánchez ügyvezető miniszterelnök szocialista pártja, az általa áhított centrista kormány nem jött létre, mert a liberális Ciuadadanos nem volt hajlandó koalícióra lépni vele. Sánchez a baloldali Podemosszal létrehozhatott volna egy új kormányt, ettől azonban elzárkózott, nem kívánt fontos miniszteri tárcát adni a baloldali radikálisoknak. Ezért inkább az újabb előrehozott választást választotta kiútként. A felmérések azonban azt mutatják, hogy a voksolás után Sánchez szempontjából rosszabb viszonyok alakulnak ki, mint áprilisban. A szocialista PSOE ugyan minden bizonnyal az élen végez, de jó esetben is csak hét százalékos előnnyel a jobboldali konzervatív Néppárt (PP) előtt. Összességében pedig a jobboldali pártok, a PP-n kívül a Ciudadanos és a jobboldali radikális Vox, több mandátumot szereznek, mint a két baloldali párt együttvéve. Ha az Albert Rivera által irányított liberálisok ezúttal meggondolnák magukat, és mégiscsak hajlandóak lennének egy centrista koalícióra a PSOE-val, a két párt együttesen messze nem szerezne abszolút többséget. A Ciudadanos ugyanis a korábbi szárnyalása után egyértelműen lefelé szálló ágba került, a felmérések szerint mindössze 7-8 százalékra számíthat. A választók amiatt büntetik a pártot, mert inkább szövetkeztek a szélsőjobbal, mint a szocialistákkal. A Ciudadanos elvesztette identitását Rivera makacssága miatt. Már most kijelenthető, a voksolás egyetlen igazi nyertese a Vox lesz. Az utóbbi hónapok korábbinál is nagyobb politikai bizonytalansága, illetve a kaotikus katalóniai helyzet a szélsőségeseknek kedvezett. A pártot több közvélemény-kutató 15 százalék felett méri, így a harmadik helyre futhat be a Podemos előtt. A Vox igazi populista politikai erő, annyiban tér el például a francia Nemzeti Tömörüléstől, Marine Le Pen alakulatától, hogy az Európai Unióból való kilépést nem tűzte zászlajára. Leginkább az Alternatíva Németországért (AfD) párthoz hasonlítható, a spanyol identitás erősítéséért száll síkra, elítéli a multikulturalizmust. A Vox választóinak nagy része korábban a Néppártot támogatta. Szavazóiak többsége idősebb férfi. Igaz, az utóbbi időben a párt a fiatalok körében is népszerűbbé vált. Felettébb aggasztó fejlemény lenne az Európai Unió jövője szempontjából is, ha a Vox kerülne a királycsináló szerepébe a választást követően.