Előfizetés

Kacsaláb segíthet megmagyarázni a dinoszauruszok óriási növekedését

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.09. 10:10

Fotó: AUSLOOS Henry / hemis.fr / AFP
Csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését – fedezték fel az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói. A tudósok szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában.
A mai madarak az egyetlen olyan dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, és amelyek közt a leggyorsabb növekedésű gerinces állatok találhatóak. Azért, hogy megbízható betekintést nyerhessenek a kutatók, hogyan növekedtek és kaptak szárnyra az első madarak és Theropoda dinoszaurusz őseik, Prondvai Edina vezetésével egy nemzetközi tudósokból álló csoport az élő leszármazottakra fordította a figyelmét: kiskacsák végtagcsontjainak szöveti szerkezetét vizsgálták egyedfejlődésük különféle fázisaiban – írta az MTA közleményében.
A kacsafélék, mint például a tőkés récék, futásra és úszásra kész lábakkal kelnek ki a tojásból, míg szárnyaik aránytalanul aprók, így azokkal csak kifejlett korukra képesek repülni. „Ez az egyedfejlődési tulajdonság tökéletes kutatási alannyá teszi őket, hogy kideríthessük, a szárny- és lábcsontok szöveti felépítése hogyan tükrözi ezeket a funkcióban és növekedési ütemben látható különbségeket. Ezt követően hasonló tulajdonságok ugyanígy tanulmányozhatók a fosszilis madarakban és egyéb dinoszauruszokban is” – magyarázta Prondvai Edina, aki a kutatás ideje alatt a Genti Egyetem Biológia Tanszékén dolgozott, jelenleg pedig az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tagja.
A fejlődésben lévő végtagcsontok szövetének vizsgálata során a kutatócsoport meglepő dolgot tapasztalt: a szövet nem a végtagcsontokra jellemző általános csontszövet volt, hanem a csont- és porcszövet furcsa keveréke, amelyet chondroid csontnak neveznek. Ennek létezése nem újdonság a kutatók számára, például néhány gerincesnél ismert speciális struktúrákban, illetve a csontok patológiás elváltozásaiban is előfordul. Azonban a jelenléte ilyen nagy mennyiségben egészséges madarak végtagcsontjaiban váratlan és jelentős felfedezés – írták.
A szerzők úgy vélik, hogy ez a speciális szövet a porcszerű tulajdonságainak köszönhetően nagyon gyors növekedésre képes, így a hagyományos csontszövet növekedési üteméhez képest jelentősen felgyorsítja a végtagcsontok vastagságbeli növekedését. Ez azt sugallja, hogy a chondroid csont kulcsfontosságú szerepet játszhat a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában.
A felfedezés egyelőre azonban több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. Prondvai Edinát idézve azt írták: „nagyon is lehetséges, hogy a chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába egy olyan fontos evolúciós lépés volt, amely lehetővé tette más dinoszauruszok, mint például az ikonikus Tyrannosaurus rex rendkívül gyors növekedését”. A mai madarak és kihalt dinoszauruszok további vizsgálataival ez a hipotézis is tesztelhető lesz – olvasható az október 31-én a Journal of Anatomy című szaklapban megjelent tanulmányról szóló összegzésben.

A HIV-vírus új törzsét azonosították

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.08. 17:17

Fotó: HO / AFP
A felfedezés segíthet megismerni az AIDS-t okozó vírus evolúcióját és terjedését és közelebb vihet a védőoltás kidolgozásához.
A szerzett immunhiányos tünetegyüttest (AIDS) okozó vírus, a HIV egy újabb törzsét azonosították amerikai kutatók. Legutóbb tizenkilenc éve azonosították a rettegett vírus egy új, addig ismeretlen altípusát.
A diagnosztikai eszközök kifejlesztésén dolgozó amerikai Abbott Laboratories globális vírusfigyelő programja keretében azonosított vírus nem új mutáció, már az 1980-as években is létezett, de csak napjainkra fejlődött odáig a technológia, hogy sikerült a kimutatása - olvasható a Journal of Acquired Immune Deficiency Syndromes című szakfolyóiratban csütörtökön publikált tanulmányban.
A humán immundeficiencia-vírusnak (HIV) két típusa ismert, a világjárványt okozó HIV-1, és a kevésbé elterjedt HIV-2. A HIV-1 genetikailag négy csoportra (M, N, O és P) oszlik, az M-csoporton belül eddig kilenc altípust ismertek, és jelöltek A-tól K-ig terjedő betűkkel. Az Abbott Laboratórium Mary Rodgers vezette, a Missouri Egyetem tudósait is magába foglaló kutatócsoportja mutatta ki a tizedik, L-altípust (törzset).
A HIV-1 M-csoport L-altípus néven azonosított vírustörzset a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő három személy vérében találták. Egy 1983-as és egy 1990-es vérmintában már korábban kimutatták, de a hivatalos besoroláshoz szükséges volt egy harmadik minta is. Ezt végül egy 2001-ben levett, gyanút keltő vér szolgáltatta, de a mintában olyan kevés volt a vírus, hogy a korabeli technológiával még nem lehetett szekvenálni. Az új technológiákkal azonban már sikerült a genetikai elemzése, és bebizonyosodott, hogy azonos a két korábbi mintában talált vírustörzzsel.
A vírus tehát nem új, és a kutatók szerint valószínűleg ma is "forgalomban van" a Kongói Demokratikus Köztársaságban és talán másutt is. Bár felfedezése jelentős, szakértők szerint nem ad okot az aggodalomra, egyrészt rendkívül ritka, másrészt a jelenlegi HIV-gyógyszerek ugyanúgy hatásosak ellene, mint a többi ismert vírustörzs ellen. A tudósok szerint azonosításának jelentősége abban áll, hogy segít jobban megismerni a vírus evolúcióját és terjedését, és az összes lehetséges altípus ismeretében könnyebb lehet egy hatékony védőoltás kidolgozása.

Itthon is lehet világszínvonalon vizsgálni az anyag legmélyebb szerkezetét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.08. 12:28

Fotó: ELTE
Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának kémikusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal szakember azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik.
Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) legrangosabb, fiatal kutatóknak kiírt alapkutatási pályázatán 2019-ben támogatást nyert Mátyus Edit, az ELTE TTK Kémiai Intézete adjunktusának témája. Az ERC Starting Grant – amellyel minden évben azokat a kiváló európai kutatókat támogatják, akik már jelentős eredményeket értek el szakterületükön – másfél millió eurós támogatást jelent öt évre – olvasható az ELTE közleményében.
Mátyus Edit az ELTE Természettudományi Karán végzett, majd 2010-ben itt szerezte meg doktori fokozatát is. Az ezt követő években a világ élvonalába tartozó kutatóhelyeken ­– Princeton University, ETH Zürich, Cambridge University – dolgozott. Az itt szerzett tapasztalatokkal tért vissza Budapestre, és 2016-ban az ELTE-n saját kutatócsoportot alapított.
Mátyus Edit és kutatócsoportja a kémia és a fizika határterületén végez úttörő, egyelőre a világon is ritkának számító kutatásokat. Fő céljuk az, hogy minél pontosabban megértsék a molekuláris anyag belső szerkezetét és mozgását. Egy új elméleti keretrendszer szükséges ahhoz, hogy értelmezni lehessen napjaink részletes – nagy felbontású, lézeres színképelemzésre alapuló – kísérleti eredményeit. Ez vezethet fizikai állandók és mértékegységek definíciójának pontosításához, ami nélkülözhetetlen a jövő technológiai újításaihoz.
„A molekulák elméleti leírása érdekel bennünket, ebben szeretnénk minél pontosabb eredményeket elérni. A kísérleti eszközök rohamosan fejlődnek, ezért egyre részletesebb mérési adathalmazok állnak rendelkezésre. A probléma az, hogy jelenleg egy pont után nem értjük, hogy mit látunk. Mi ezen szeretnénk változtatni: elméleti kereteket kell kidolgozni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az adatokat, és így az eddigieknél is részletesebb képet kaphassunk az anyag legmélyebb szerkezetéről” – idézi a közlemény Mátyus Editet.
Az ERC által támogatott projekt célja tehát olyan elmélet- és módszerfejlesztés, amellyel jobban érthetővé válnak a kísérleti eredmények a molekulafizika területén. Az elnyert támogatás egy részéből olyan szuperszámítógépeket vásárolnak, amelyek felgyorsítják majd az új módszerek kipróbálását. „A mi munkánk igazi alapkutatás. Azt remélem, hogy olyan kérdéseket fogunk tudni megválaszolni, amelyekre egyelőre még senki sem tudja a választ. Van néhány olyan kérdésem, amelyeket évek óta viszek magammal” – mondta Mátyus Edit.
A közlemény szerint az ELTE fiatal kutatója azt tervezi, hogy itthon valósítja meg ERC-projektjét. Ez mindig a nyertes pályázó döntése, mert az elnyert támogatás személyhez, nem pedig intézményhez kötött, és az ERC-pályázatot nyert kutatókért versengenek a legjobb európai kutatóhelyek. „Az elméleti kémia területén versenyképes lehet egy itthoni kutatócsoport is. Az ELTE hagyományosan erős ezen a területen, illetve általában az elméleti-számításos kutatásokban és a matematikában. Az elméleti-számításos tudományterületeken elérhető eredmények ugyanis kevésbé meredeken skálázódnak az eszközpark, az infrastruktúra fejlesztésének anyagi ráfordításaival, nagyobb mértékben függnek a szellemi tőkétől. Az ilyen jellegű munkához van egy jó közeg az ELTE-n, és ezt az intellektuális potenciált érdemes lenne tovább erősíteni a jövőben” – mondta Mátyus Edit. 
„Nagyszerű dolog, hogy az európai kutatási térség tagjaként innen, Budapestről is részt vehetek a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken, és az Európai Kutatási Tanács pályázatain együtt versenyezhetek az európai topegyetemek kutatóival. Mindezt úgy, hogy közben a gyerekeim magyarul tanulnak, közel a nagyszülőkhöz és a rokonsághoz, meg persze a Balatonhoz.”
A kutató az ELTE hallgatóit is várja a csoportjába. „A kutatócsoportomban most öten vagyunk, és lenne kapacitásunk motivált, tehetséges hallgatókat is bevonni a munkánkba. Örülnék, ha a hallgatók is többet tudnának erről a kutatási területről" – tette hozzá a kémikus.