Orbán a Soros-tervvel magyarázta az Erdogan elleni tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.11.08. 09:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A miniszterelnök szerint a bevándorláspárti erők akarják megbuktatni a török elnököt, nekünk pedig az a jó, ha Szíriába küldik a menekülteket.
Törökország nélkül nem lehet megállítani a Magyarország és Európa felé tartó milliós migránsáradatot, ezt azonban az ellenzék nem tudja felfogni, nem akarja megérteni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, miután előző nap Budapesten tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Leporolta a régi szlogent

Az MTI beszámolója alapján Orbán a beszélgetés során bevetette a rég nem használt Soros-terv sablonját is: mint mondta, a bevándorláspárti erőknek érdekük, hogy eltávolítsák Erdogan elnököt a székéből, mert ha Törökországban nincs erő, egyensúly, biztonság, kiszámíthatóság, rend, akkor nem fogják megállítani a migránsokat, és megvalósul „a bevándorláspárti erők álma”, milliós tömegben érkeznek majd migránsok Európába. Soros György ezt meg is írta a „híres tervében”, amely szerint évi egymillió migránsra van szüksége Európának - tette hozzá.  

Nem stimmel a házszám

Amíg azonban Erdogan Törökország elnöke, és Európa meg tud vele egyezni, ő pedig így nem Európa, hanem Szíria felé nyitja a kapukat a migránsok előtt, addig "mi biztonságban vagyunk" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Ismét bevetette kedvelt fordulatát, hogy egy ország nem tudja megváltoztatni házszámát, Magyarország pedig egyensúlyra törekszik Berlinnel (nyugattal), Moszkvával (kelettel) és Isztambullal (déllel). 
ami a házszámot illeti, Ankara és Budapest között légvonalban is 1380 kilométer a távolság, a térképen pedig minimum két ország választja el őket egymástól.

Ha valaki joggal panaszkodhatna erre, az, közvetlen szomszédként a menekültáradattal első vonalban küzdő Görögország vagy Szíria, melynek határmenti területeit önkényesen rohanta le a török hadsereg.
A miniszterelnök köszönetet mondott a budapestieknek, hogy elfogadták, de legalábbis tudomásul vették Erdogan érkezését; igaz, más választásuk nem is volt a rendőri erővel koordinált területlezárások láttán.
Orbán a Momentumról is szólt - a HVG szerint talán most először  néven nevezve a pártot - és  SZDSZ-es tempónak titulálta, hogy a párt elnöke, Fekete-Győr András nem a magyar jelöltet, hanem  Dan Barnát, az USR elnökét és államfőjelöltjét támogatta a romániai elnökválasztáson. Ami az ellenzéket illeti, a miniszterelnök már mérvadó tényezőként említette politikai ellenfeleit – és azt is elismerte, hogy „a kormánypártok jelentős veszteségeket szenvedtek” a választáson. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerinte méltó módon viselkedett hivatalba lépése után; a Liget-projekt fővárosi elutasítását fájó pontnak nevezte, ám szerinte nem dőlt el a kérdés, ahogy a fővárosi atlétikai központ építésének ügye sem veszett el végleg.
Szerző

Volner úgy számol, hogy havi 6-10 millióból tud pártot alapítani

Publikálás dátuma
2019.11.08. 07:30

Fotó: Soós Lajos / MTI
„Szigorúan oligarchák nélkül, kizárólag mikroadományokból” gyűjti a pénzt Volner János a pártalapításhoz.
Volner János parlamenti képviselő úgy számol, hogy havi 6-10 millió forint támogatásra van szükség az általa elképzelt új párt anyagi hátterének megteremtéséhez és felfuttatásához. A pártalapítás gondolatával kacérkodik Pálinkás József, az első Orbán-kormány miniszterere, volt MTA-elnök is. Ceglédi Zoltán politikai elemző nem fűz vérmes reményeket a most formálódó kezdeményezésekhez. A volt jobbikos Volner János a közelmúltban kilépett a Toroczkai László-féle Mi Hazánk parlamenti képviselői csoportjából is, és „agytrösztként” létrehozta az Európa Öröksége Intézetet. A köztévében nemrég arról beszélt, hogy százötven értelmiségivel összefogva egy „szalonképes, mérsékelt, jobbközép” párt alapításán dolgozik: a folyamat az anyagi lehetőségek felmérésénél tart. A Népszavának nyilatkozva Volner János közölte, hogy – mivel szerinte „független média Magyarországon gyakorlatilag nincs” – az egyetlen bármikor hozzáférhető, hatékony kommunikációs csatornát a közösségi média jelenti. Az elmúlt időszakban a Facebook és a Google is a jelentős havi hirdetési büdzsével rendelkező ügyfelek számára kedvezően módosította az algoritmusait. Kalkulációja szerint egy kellő ismétlésszámú, hatékony kampányhoz és annak humán hátteréhez „a képviselői kereteimen felül havi legalább 6-10 millió forint szükséges. Szigorúan oligarchák nélkül, kizárólag mikroadományokból”. Ennyiből – állította Volner – a mai politikai környezetben már fél év alatt fel lehet húzni egy szalonképes anti-establishment pártot 7-8 százalékra. Gyakorlatilag ennyin múlik, hogy marad-e az „Orbán vagy Gyurcsány” dilemma mindörökké. Viszonyításképpen hozzátette: a tavaly szeptemberben bejegyzett Mi Hazánkat októbertől kezdte el külsősként segíteni egy erőteljes kampánnyal, február első napjaiban pedig már 3 százalékra mérték. A politikus úgy látja, egy rendszerkritikus, erős értelmiségi bázissal rendelkező, szalonképes pártra most még nagyobb az igény. Nagyon sokan gondolják azt, hogy sem a Fidesz, sem a baloldal nem kormányozta megfelelően az országot, számukra „valósággal megváltás lenne egy jó szívvel választható, normális alternatíva”. Az idei év valószínűleg döntő lesz – válaszolta Volner arra a kérdésünkre, mikor dől el, hogy létrejön-e az új párt. Egyelőre a párt nevéről korai lenne beszélni, „legyen elég annyi, hogy a domaineket már lefoglaltam”. Az általa életre hívott Európa Öröksége Intézet civil társaságként működik, munkatársa és székhelye nincs, a Parlamentet, a képviselői irodaházat használják, vagy egy-egy különtermet, amikor szükséges. Az intézet – állapította meg – alapvetően a benne közreműködő értelmiségiek önkéntes munkájára épül: „a törvény adta kereteken belül természetesen támogatom a céljainkat a képviselői kereteimből is”. Volner János, amikor a Pálinkás József nevével fémjelzett kezdeményezésről kérdeztük, kijelentette: „több akadémikus barátom is aktívan érdeklődik egy ilyen párt iránt, különösen most, hogy a Fidesz alaposan felbolydította az akadémiai közeget. Pálinkás József mindig egy olyan koponya volt, akire érdemes odafigyelni. Rövidesen meg fogom ismerni a pártalapításra vonatkozó elképzeléseit, aztán meglátjuk, mit tartogat a jövő”. Pálinkás József – aki a Felelős Értelmiség nevezetű társaság vezetője – több interjúban is hangsúlyozta, szerinte szükség van egy „polgári, szabadelvű-konzervatív politikai formációra.” A VálaszOnline.hu-nak például elmondta: két jelentős választói csoportot lát. Az egyik befogta az orrát és leszavazott az úgynevezett összefogásra, mert elege volt a Fideszből. A másik befogta az orrát és leszavazott a Fideszre – mert amazokra azért mégsem. A lényeg, hogy mindkét oldal szavazói között sokan vannak a befogott orrúak, akiknek az elkötelezettsége nem erős, inkább a másik oldal elutasítása miatt szavaznak, jobb híján. És a harmadik csoportról se feledkezzünk meg: akik nem mentek el szavazni. Pálinkás megkeresésünkre most csak annyit mondott, „egyelőre kivár.” Ceglédi Zoltán politikai elemző lapunknak hangsúlyozta, hogy olyan piaci rés biztos nincs Magyarországon, ahol a visszatérő, múltbéli jobboldal váltja le, „növi ki” Orbán Viktor – általa szélsőjobboldalinak minősített – kormányzását. A „kiábrándult fideszes szavazó” önfelmentő mítosza helyett szerinte a kiábrándult ellenzéki szavazóval kell foglalkozni. Még a Fideszre sincs szükség ahhoz, hogy egy ilyen formáció hamar légüres térbe találja magát – állította. Amennyiben ugyanis létrejön egy külön induló, önálló konzervatív párt, akkor azt az agresszív ellenzéki nyilvánosság „eszi meg”, mondván, ezeket „biztos a Fidesz fizeti”, azért nem mennek be a választási pártba, közös listába. Ha meg úgy alakul meg, hogy rögtön deklarálja, maga nem is indul a választáson, csak valami más listába integrálódva, akkor saját szavazói nem lesznek. Hiszen melyik kiábrándult fideszest izgatná a lehetőség, hogy „egy nullkilométeres párt megkéri, szavazzon az MSZP-s listára, mert ott valami volt jobbikost vagy huszonnyolc évvel ezelőtti MDF-es minisztert is beraktak a kilencedik helyre”. Az ellenzék a saját szempontjait és a választási törvényt valóban megértve akkor jár el helyesen – magyarázta az elemző –, ha 2022-ben a koordinált egyéni jelöltállítás mellett kettő, esetleg három országos lista állítására törekszik. Ceglédi szerint egyrészt egy hagyományos, lomhább, balos-összefogós anyahajó, másodiknak egy progresszív-liberális gyorsnaszád, „és lehet egy konzervatív, politúros mentőcsónak a sétapálcás öreguraknak, ha és amennyiben üzembiztosan küszöb fölött vannak addigra.”
Frissítve: 2019.11.08. 09:02

Mégis bevezetnék a nulladik évfolyamot az általános iskolákban

Publikálás dátuma
2019.11.08. 06:00

Fotó: Shutterstock
Korábban úgy tűnt, a kormány elvetette az ötletet, mégis bekerülhetnek az új Nemzeti alaptantervbe az óvoda-iskola átmeneteként szolgáló felkészítő osztályok.
A korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem mondott le a kilenc osztályos általános iskola tervéről, a készülő új Nemzeti alaptantervben (Nat) mégis helyet kap a „nulladik” évfolyamokról szóló rész – értesült lapunk. Ezek olyan felkészítő osztályok lesznek, amelyeket az óvoda és az általános iskola közé illesztenek be, és elsősorban azok a gyerekek kerülnek ide, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy első osztályba lépjenek. Úgy tudjuk, a nulladik évfolyam bevezetéséről a november 5-7. között megtartott hajdúszoboszlói Országos Közoktatási Szakértői Konferencián is szó esett. A közoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem erősítette meg, de nem is cáfolta a híreket. Lapunk megkeresésére azt írták: amíg az új Nat előkészítés alatt van és nincs róla döntés, addig a tartalmáról nem tudnak tájékoztatást adni. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a Natban külön fejezetet kapnak majd az óvodák, egész pontosan az óvoda-iskola átmenet – az Emmi ezt sem cáfolta.

A felkészítő évfolyamokról az új alaptanterv első, tavaly nyár végén megjelent verziójában is olvasni lehetett: e szerint a nulladik osztály nem lett volna kötelező, a szülőkre bízták volna a döntést, gyermeküknek szüksége van-e arra, hogy egy teljes tanéven keresztül még erősítsék az általános iskola megkezdéséhez szükséges készségeit. Majd mintegy két hónappal a NAT-tervezet megjelenése után az Emmi levélben közölte a Civil Közoktatási Platformmal (CKP): a szakmai szervezet által „teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott” félkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból. A CKP szerint a nulladik évfolyam abban a formában, ahogy a kormány bevezetné, a szegregáció melegágya lehet, és megbélyegezné az oda kerülőket. A Pedagógusok Szakszervezete azt kifogásolta, nem látszik az intézkedés pénzügyi fedezete, nem tudni, kiknek kellene foglalkozniuk a gyerekekkel (az adott általános iskola tanárinak, óvodapedagógusoknak vagy más szakembereknek), őket hogyan és mennyi idő alatt fogják felkészíteni az új feladatra. Nem készült felmérés arról, lesz-e elég tanterem a „nulladikosok” fogadásához. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület pedig arra hívta fel a figyelmet, a gyerekeknek nem tenne jót, ha a megszokott környezetükből, vagyis az óvodából kiszakítva próbálnák meg őket felkészíteni az iskolára. Az intézkedés ráadásul az óvodák, óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi, hiszen a plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége eddig is adott volt azoknak a gyerekeknek, akikről a szülők és az óvodapedagógusok közösen úgy döntöttek, még nem iskolaérettek. A mögött, hogy az oktatásirányítás mégis bevezetné a felkészítő évfolyamokat, a köznevelési törvény idei módosítása állhat: annak a kisgyermeknek, aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, már kötelezően iskolába kell mennie. Az iskolaérettség megállapításának protokollja is változott: a szülők és az óvoda helyett az állam dönt a gyerekek sorsáról, az Oktatási Hivatalnak (OH) kell halasztási kérelmet küldeni. Ha az OH úgy dönt, jogos a kérelem, és a fentebb leírtak beigazolódnak, a gyerekek az óvoda helyett a nulladik osztályokban kaphatnak felkészítést.

Roham a szakszolgálatoknál

Teljes káosz alakult ki a pedagógiai szakszolgálatoknál az iskolaérettségi vizsgálatok eljárásrendjének megváltoztatása miatt. A jövőben az Oktatási Hivatalhoz kell kérelmet benyújtania annak a szülőnek, aki egy évig még visszatartaná hatéves gyermekét az iskolától, de az erről szóló végrehajtási rendeletet még nem tette közzé a kormány, ezért a pontos részletek sem ismertek. Az érintett családok közül sokan nem akarják megvárni, amíg életbe lép az új rendszer, ezért „dömpingszerű” előrehozott iskolaérettségi vizsgálatok kezdődtek több szakszolgálatnál. Fehér Tibor pszichológus lapunknak azt mondta: „rohamban” kell a vizsgálatokat elvégezniük, ezért szinte minden más tevékenységüket – például pszichoterápiákat – fel kellett függeszteniük. Fehér Tibor és kollégája, Magyar Emma nemrég nyílt levélben kérték a kormány képviselőit, vessenek véget a bizonytalanságnak. A szakembereket hétfőn fogadta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, aki azt mondta: a kormányrendelet elkészült, de közlésére még egy hónapig várni kell.

Nem lesz kötelező nyelvvizsga

Eláll a kormány a felsőfokú felvételihez kötelező nyelvvizsgától – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Egy korábbi kormánydöntés értelmében 2020-tól csak középfokú nyelvvizsga birtokában lehetett volna egyetemre menni, ami ellen számos szakmai szervezet tiltakozott, mert több tízezer hallgatót zárt volna ki a felsőoktatásból.

Szerző
Frissítve: 2019.11.08. 09:02