332,60 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.08. 08:08

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel: az euróval és a dollárral szemben erősödött, míg a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült.
Az euró 332,60 forinton forgott hét órakor, 13 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 332,73 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 301,36 forintról 300,93 forintra gyengült, míg a svájci franké 302,23 forintról 302,55 forintra erősödött.
A jent 2,7544 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,7536 forinttal.
Az euró 1,1054 dolláron forgott péntek reggel, 0,04 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött az euró, 1,0996 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9947 frankot kértek, 0,01 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,02 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 109,25 jent ért.
Szerző

Béremelésre áremelés a válasz - a cégek jelentős része nem bírja a minimálbér-emelést

Publikálás dátuma
2019.11.08. 06:45

Fotó: Shutterstock
Januártól további nyolc százalékkal emelkedik a minimálbér, pedig már az idei emelést is csak nehezen tudták kigazdálkodni a kkv-k.
Komoly gondok vannak a magyar cégek versenyképességével - ezt jelzik az idei minimálbér-emelésre adott válaszok. A legkisebb adható bér idén bruttó 149 ezer forint, ami alig nettó 99 ezer forint, ám még ennek a bérnek a kigazdálkodása is komoly gondot okozott a cégek jelentős részének – ez derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) vállalati felméréséből. A kétéves megállapodás szerint januártól a bruttó minimálbér újabb nyolc százalékkal 161 ezer forintra nő, a nettó majdnem eléri a 107 ezer forintot. A kamara kutatóintézetének tegnap publikált felmérése szerint a a minimáljövedelemhez szükséges források kitermelése miatt a cégek 38 százaléka emelte az árait, 32 százalékuk elhalasztotta a tervezett létszámfelvételeket, míg negyedük a beruházások halasztásával reagált az új helyzetre. A bérfeszültségek elkerülése végett a cégek 30 százaléka döntött úgy, hogy a minimum felett kereső munkavallók bérét is emeli - derül ki a felmérésből. Mint látható az emelkedő bérköltségeket a cégek beruházási költségeik csökkentésével ellensúlyozták, ennek viszont később meglehet a növekedési áldozata. Emellett cégek kisebb mértékben – mintegy 12-15 százalékban – éltek a mozgóbérek, a cafeteria csökkentésével, de minden tizedik cégnél egyes munkavállalókat részmunkaidősként foglalkoztatták tovább. Sor került egyes helyeken már elbocsátásokra is, ám erre csak a cégek öt százalékánál volt példa. A kutatóintézet megjegyzi, hogy ezek a reakciók leginkább az 50 főnél kisebb, kis- és mikrovállalkozások (kkv) körében fordult elő – amelyekről előre sejthető volt, hogy nagyobb gondot okoz számukra a béremelés. Ezzel szemben nagyobb létszámú, jellemzően exportra termelő cégek könnyebben kigazdálkodták a növekvő terheket, már csak azért is, mert jóval kisebb mértékben jellemző rájuk a minimálbéren való foglalkoztatás. A felmérés eredményeit árnyalja, hogy az adatfelvétel még áprilisban történt, viszont több mint 2800 céget kérdeztek meg, ami jelentős merítés. A válaszokból kitűnik, hogy a cégek több mint felének (54 százalékuknak) a bérmegállapodás nyomán módosítaniuk kellett az üzleti tervüket. Ez annyiban meglepő, hogy számítani lehetett a legkisebb bér ilyen mértékű emelésére, tudván, hogy az a kormány keresletnövelő gazdaságpolitikájának szerves része. Ennek ellenére úgy tűnik, a kkv-k jelentős részét meglepetésként érte a 2018 utolsó napjaiban megkötött megállapodás. Az ágazatokat vizsgálva a legnagyobb gond a kereskedelemben volt, a leginkább ezeknél a cégeknél maradtak el a tervezett létszámfejlesztések és a beruházások, míg az áremelésekkel leginkább az építőipari cégek tudtak élni, ami meg is jelent az ingatlanárakban. 

A cégek többsége megtartja a cafeteriát

A kormány még adós a jövő évi adószabály-módosításokkal - ha tervez ilyet -, a cégek többsége azonban már tervezi, hogy  2020-ban milyen keretek között működteti a béren kívüli juttatásokat, vagyis a cafeteriát – írta Fata László cafeteria-szakértő 327 magyar cég körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett cégek 4,6 százaléka tervezi megszüntetni a béren kívül adott juttatásait, míg a válaszadók 2,5 százalékánál csökken majd a tervek szerint a juttatási keret. A visszavágás átlagos mértéke – ha figyelembe vesszük az egyes válaszadóknál dolgozó munkavállalók létszámát – 27,5 százalék lehet – olvasható a közleményben A nagy többség nem változtatna a béren felül adott elemek mértékén. Így nyilatkozott a kutatásban résztvevő cégek 82 százaléka, amelyek az érintett létszám 87,3 százalékát foglalkoztatják. A válaszadók 7,6 százaléka (ahol az érintett munkavállalók 8 százaléka dolgozik) növelheti 2020-ra a juttatásokra szánt keretét. A tervezett átlagos növekedés a munkavállalók számával súlyozott mértéke majdnem 7 százalék.      

Szerző
Frissítve: 2019.11.08. 06:54

131 milliárdnál is több nyereséget ért el az OTP egyetlen negyedévben

Publikálás dátuma
2019.11.08. 06:22

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az OTP az idei harmadik negyedévben 131,6 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményt ért el, ami 53 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak, és 25 százalékkal az idei második negyedév nyereségét - derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett tájékoztatóból. A negyedéves eredmény jóval magasabb az elemzők által várt mintegy 105 milliárd forintnál. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapján készült jelentés szerint az idei első kilenc hónapban a bankcsoport majdnem 310 milliárd forint adózott eredményt ért el, 29 százalékkal magasabbat, mint a tavalyi hasonló időszakban. 
Szerző
Témák
OTP