Nem csak fenyegetésre jók az orosz „csodafegyverek”

Publikálás dátuma
2019.11.08. 10:00

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
A katonai együttműködés gyümölcseit nem csupán a hadsereg, hanem az orosz hadipar arathatja le.
Páratlanok az orosz hadipar legújabb fegyverei – büszkélkedett el ismét Vlagyimir Putyin újonnan kinevezett katonai parancsnokok előtt. Bemutattak a légvédelmi rendszereket kicselező hiperszonikus - a hangsebesség többszörösével repülő – és légi indítású rakétákat, lézereket, nukleáris meghajtású víz alatti drónokat. Az orosz elnök persze sietett leszögezni, hogy eszük ágába sincs ezeket fenyegetésre használni, éppen ellenkezőleg, mindent megtesznek a leszerelés folytatásáért, céljuk csupán biztonságuk garantálása. Ennek bizonyítására az orosz sajtó emlékeztetett rá: Putyin még Donald Trumpnak is felajánlotta, hogy az Egyesült Államok ne kezdjen saját fejlesztésekbe, inkább vásároljon orosz hiperszonikus rakétákat, és máris visszaáll az egyensúly. Orosz technológiai fölényről azért aligha lehet beszélni, de a Nyugat számára mindenképpen aggodalomra adnak okot ezek a „csodafegyverek”, melyek megváltoztathatják a szembenállás eddigi dinamikáját. Moszkva kétségtelenül jól ismerte fel, hogy a hagyományos fegyverkezési versenyt nem nyerheti meg: Oroszország védelmi költségvetése nagyjából 61,4 milliárd dollár, ami világviszonylatban a 6. helyre elég. Az Egyesült Államok 649 milliárd dollárt, azaz ennek tízszeresét szánja hadi célokra. Az orosz elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a fegyveres erők harckészültségének záloga a katonák felkészültsége, ezért az idén például negyedével több a hadgyakorlat. Ezek a nyugati médiában olykor nagy riadalmat keltenek. Két éve a Zapad (Nyugat), a „hidegháború óta rendezett legnagyobb hadgyakorlat” kapcsán egyesek már arra figyelmeztettek, hogy a művelet álcája alatt rohanják le Európát. A támadás elmaradt, de következő évben a Vosztok (Kelet) nevű hadgyakorlat alatt – melyen először kínai csapatok is részt vettek – ismét mindenki az oroszokra figyelt. Békeidőben a hadsereg dolga, hogy gyakorlatozzon, így nincs is ezekben semmi rendkívüli. Ami mégis újdonság lehet, hogy a katonai diplomáciát is felhasználva Moszkva új együttműködési formákat keres. Az idén már például Kínával, Indiával és Pakisztánnal valamint több posztszovjet állammal rendeztek nagyszabású közös manővereket. A múlt hónapban nagy port kavart, hogy a Szláv Pajzs nevű műveletben Szerbiában gyakoroltak, ráadásul ilyen célból most először szállították külföldre az SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert. Ugyancsak múlt hónapban a „Mennydörgés 2019” gyakorlaton a tengeralattjárókról indítható interkontinentális ballisztikus rakétákat tesztelték az elnök személyes felügyelete alatt. Jelenleg pedig Egyiptomban zajlik közös hadgyakorlat az oroszokkal. A katonai együttműködés gyümölcseit nem csupán a hadsereg, hanem az orosz hadipar arathatja le. India például már rendelt az SZ-400-as rendszerből, Egyiptom pedig az orosz fegyverek egyik legnagyobb felvásárlója lett: Szu-35-ös és Mig-29-es harci repülőket, helikoptereket, rakétavédelmet, tüzérséget, kézifegyvereket is beszereznek, több milliárd dollár értékben (s nukleáris erőművet is az oroszok építenek az országban). Moszkva nem titkolt célja a terjeszkedés Afrikában, a múlt havi Oroszország-Afrika csúcstalálkozón Putyin több tucat vezetőt látott vendégül, alternatívát kínálva a „gyarmatosító hatalmakkal” szemben. A „csodafegyverek” az ő meghódításukban is sokat segíthetnek.   
Szerző

Pénzszagú füst Amazónia felett

Publikálás dátuma
2019.11.08. 09:00

Fotó: JIM WATSON / AFP
A januárban hivatalba lépett, „Trópusi Tumpként” emlegetett brazil elnök a sajtóval hadakozik, és követi az amerikai elnök példáját: kitiltotta a legfontosabb brazil lapot a kormánypalotából.
Őslakosok vére tapad Bolsonaro kezéhez – jelentette ki a napokban a brazil bennszülötteket képviselő szervezet egyik képviselője. Kampánykörútján próbája győzködni az Öreg Kontinens politikusait, hogy ne írják alá az EU és a Mercosur – a Dél-amerikai Közös Piac – közötti szabadkereskedelmi egyezményt, ami további lendületet adna a farmerek erőszakos, és veszélyes terjeszkedésének. Eközben  Amazóniában most is terjeng a füst, amelynek erőteljes pénzszaga van. Hiába a világ józanabbik részének szava, a fákat védő őslakosokat sem hallják azok, akik felperzselik szándékosan az erdőket, hogy az addig szűz területeken legeltetni tudják marháikat. Brazíliában a 200 milliós állatállomány kedvéért az utóbbi évtizedben, a Yale egyetem kutatóinak felmérése szerint, csaknem 174 000 millió négyzetméternyi erdőt gyújtottak fel szándékosan, és a helyzet csak rosszabbodott az idén január óta. A jobboldali populista Jair Bolsonaro nem igazán aggódik a környezetért, a farmerek nem ok nélkül érezhetik, hogy zöld lámpát kaptak a rövid távon talán hasznot hajtó, de távlatokban katasztrófát okozó tevékenységhez. Igaz a három legnagyobb brazil húsfeldolgozó elkötelezte magát, hogy nem vásárol olyan gazdaságból, amelyik illegálisan felégetett területen neveli állatait, de meg van a módja az állományfehérítésnek, az érintettek ugyanis lánckereskedést folytatnak, és a "piszkos" földön felnevelt állat egy "tiszta" gazdaságban landol, megfelelve a nemzetközi elvárásoknak, így a finnyás feldolgozók igényeinek is. Az erőszak azonban egyre jobban elhatalmasodik, és ez az elnök gyűlöletkeltő megnyilvánulásának egyenes következménye. ”Az állam magára hagyja a végzet felé sodródó bennszülött társadalmat”- szól az egyre hangosabb tiltakozás, amelyet a napokban még felerősített, hogy megöltek egy fiatal bennszülöttet, aki egy szervezett védelmi csoport vezetője volt. A 209 milliós országban 305 etnikum él, az őslakosok száma mintegy 800 ezer. Miközben a világ józanabbik része az őslakosok segélykiáltására figyelt, a másik felét Jair Bolsonaro akciói kötötték le. Ezeket akár ámokfutásnak is lehet nevezni. A brazil elnök október végén Szaud-Arábiában járt, egy a Davos-i hoz hasonló alternatív fejlesztési konferencián, ám a hírek nem az ott történtekről szóltak, hanem az elnök hadakozásairól a sajtóval, na meg fia kijelentéseiről. Az ifjú politikus a diktatúra visszatérésével fenyegette meg apja elégedetlenkedő népét. Eközben az elnök trágár szavakkal illette a TV Globo-t, mert azt állította, köze volt egy tavalyi politikai gyilkossághoz, amelynek áldozata Rio de Janeiro egyik önkormányzati képviselője volt. Gazemberek, semmiféle érdekem nem fűződött Marielle megöléséhez - üvöltötte. Majd másnap bejelentette, lemondja a «La Folha de Sao Paulo», az ország legnagyobb lapjának előfizetését. Aki akarja olvasni az menjen ki a buszpályaudvarra, írta a Facebook-on, egyúttal megfenyegette a lapban hirdetőket is, kijelentve hogy a kormány egy fillért sem áldoz olyan termékre, amely a Folha-ban kap publicitást. Mindez röviddel azután, hogy a Fehér Ház lakója is a New York Times és a Washington Post lemondásával orvosolta nyugtalanságát. Jair Bolsonaro, próbálta menteni, magyarázni fia elképzeléseit, hogy mennyire látszott hitelesnek, arról megoszlanak a vélemények, különösen annak fényében, hogy köztudottan csodálója a katonai diktatúrának. Mielőtt közszereplő lett állítólag tanúk előtt azt mondta, a diktatúra legnagyobb vétsége az volt, hogy „kínzott és nem ölt”. Pártelnökként tavaly márciusban a katonaságnak azt ajánlotta, ünnepeljék meg az 1964-es államcsíny 55. évfordulóját.    A tavalyi gyilkosság kivizsgálása viszont még nem zárult le és az elnök érintettségét nem csak a sajtó, hanem a politikusok is pedzegetik. Marielle Franco-t 2018. márciusában ölték meg Rió központjában, sofőrje szintén életét vesztette. A riói önkormányzati képviselő, a fekete bőrű Marielle, a helyi legszegényebb negyed szülötte, harcosan küzdött a rasszizmus, a homofóbia, a rendőri erőszak, és a lakosságot terror alatt tartó félkatonai szervezetek ellen. A gyilkosság után rögtön letartóztattak két volt rendőrt, a részletekre és arra, hogy ki lehetett a felbujtó azóta sem derítettek fényt.  

Nagy barátság

Tavaszi találkozásukkor azonnal megtalálta a közös hangot az amerikai elnök a brazil vezérrel, akit nem véletlenül emlegetnek „trópusi Trump”-ként. „Fantasztikus munkát végeztél, egyesítetted a nemzetedet” – mondta az amerikai és a trópusi sem maradt adós a tömjénezéssel, kifejezve egyre erősebb csodálatát, és meggyőződését, hogy Trump 2020-as újraválasztásához nem férhet kétség. A hála nem maradt el, Brazíliát a nem NATO tagok szürke sorából a legfontosabb szövetségesévé emelte az amerikai elnök, még azt a politikailag nonszensz ötletet is meglebegtetve, hogy a legerősebb latin-amerikai ország esetleg csatlakozhatna az Észak Atlanti Szövetséghez.

Amerikai diplomata: Törökország etnikai tisztogatást hajt végre Szíriában

Publikálás dátuma
2019.11.08. 08:00
Tüzérségi összecsapásokban megsebesült szíriai arab lányt menekítenek 2019 október 22-én, Tal Tamr városában
Fotó: Delil Souleiman / AFP or licensors
Mindezt nem lehet másként nevezni, mint háborús bűnnek – írta a washingtoni külügynek készített jelentésében William Roebuck.
Ankara etnikai tisztogatást hajt végre Szíriában - figyelmeztetett William Roebuck, az Iszlám Állam terrorszervezet ellen küzdő nemzetközi koalícióban tevékenykedő amerikai diplomata a washingtoni külügyminisztérium számára készített jelentésben.
A beszámolóból a The New York Times című amerikai lap közölt részleteket helyi idő szerint csütörtök este- írja az MTI. Ezekből kiderül, hogy Roebuck nagykövet szerint Törökország és szövetségesei szíriai offenzíváját "nem lehet másként meghatározni, mint háborús bűnnek vagy etnikai tisztogatásnak".   William Roebuck, az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzésére alakult nemzetközi koalícióhoz akkreditált amerikai különmegbízott helyettese bírálta az amerikai kormányzat politikáját, amely szerinte nem tesz erőfeszítéseket a szíriai török offenzíva megakadályozására vagy legalábbis féken tartására.
"Ha egyszer majd megírják a diplomácia történetét, akkor felteszik majd a kérdést: mi történt itt, és a felelősök miért nem tettek többet ennek megakadályozására vagy legalábbis miért nem nyilvánították ki határozottabban a véleményüket Törökországnak" - idézte a The New York Times a jelentésben foglaltakat.

A lap megkereste az amerikai külügyminisztériumot is, amely azonban nem reagált arra, hogy igazak-e a jelentésben foglaltak. Morgan Ortagus külügyi szóvivő azt közölte: "egyértelműen leszögeztük, hogy határozottan ellenezzük Erdogan elnök azon döntését, hogy szíriai területre lép, és a magunk részéről, a katonai konfrontációt leszámítva, mindent megtettünk a történtek elkerülésére". Ortagus hozzátette: az Egyesült Államok "komolyan vette azokat a jelzéseket, melyek szerint a törököknek és a támogatásukat élvező harcosoknak túlkapásaik voltak, civileket gyilkoltak meg". Ezeket a kérdéseket a szóvivőnő szerint Washington a legfelsőbb szinteken vetette fel Törökországnak.
A külügyi magyarázatnak jócskán ellentmond, hogy az Egyesült Államok közvetetten maga is felelős a helyzet kialakulása miatt,

 hiszen csapataik október 7-én kivonultak az észak-szír és a török határ közötti területről, ami lehetővé tette, hogy Ankara megindítsa Béke forrásának nevezett, eddig több száz halálos áldozattal és több százezres menekülthullámmal járó hadműveletét. 
A török elnöki hivatal csütörtökön bejelentette, hogy az államfő, Recep Tayyip Erdogan november 13-án Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel. Erdogan Trump meghívására látogat a Fehér Házba. Erdogan csütörtökön Orbán Viktorral találkozott, és örömmel emlegette, hogy Orbán támogatta a kurdok elleni hadműveleteket.
Szerző