Boldog kispesti óvodások virággal fogadták Erdogan feleségét

Publikálás dátuma
2019.11.07. 17:11

Fotó: Getto Márton / Gajda Peter Facebook oldala
Nem az önkormányzat szervezte a programot, de Gajda Péter is fogadta Emine Erdoğant, aki támogatást vitt egy helyi óvodának.
Miközben a belvárosban több ezres, dühödt tömeg tiltakozik Recep Tayyip Erdogan észak-szíriai offenzívája, a helyi kurdok üldözése és szisztematikus kitelepítése ellen, Kispesten tárt karokkal fogadták a török elnök feleségét. Az eseményről büszkén számolt be Gajda Péter, MSZP-s polgármester is: 
„Közel 10 éves testvérvárosi kapcsolat köt minket a török nagyvároshoz, Isztambul-Pendikhez. Számtalan kulturális és diákcsere programot szerveztünk már a vezetőkkel és a Yunus Emre Intézettel. Így esett Emine Erdoğan asszony választása ma a Kispesti Szivárvány óvodára, ahol kollégáimmal fogadtam. Több mint 10 millió forintot hozott az itt zajló török-magyar programok keretében az intézmény eszközfejlesztéséhez és további felújításához, amit ezúton is köszönünk!”
- írta Facebook-oldalán. A bejegyzéshez olyan óvodai fotókat csatolt, amiktől a politikai pedofíliában rutinos fideszes vezetők is elpirultak volna:
egymás kezét fogó ovisok énekelnek vagy szavalnak Emine asszony előtt, adnak át virágcsokrot a mosolygó elnökfeleségnek.

A hozzászólók már nem voltak ilyen lelkesek. „Szégyelljétek magatokat, amiért tapsoltok a gyerekgyilkosnak”, „Ez a nap Kispest szégyene! Legalább ne tetted volna ki, Péter!” - írta több kommentelő.  

Gajda csak csatlakozott az ünnepséghez

Az üggyel kapcsolatban telefonon kerestük meg Gajdát, aki elmondta: nem csak a Szivárványban, hanem több kispesti óvodában is zajlik közös török-magyar kulturális program, amiben a kerületi gyerekek a török kultúrával, nyelvvel ismerkedhetnek meg – vallási képzést azonban nem tartanak nekik. 
Gajda Péter azt is hozzátette, hogy a programot nem a kispesti önkormányzat, hanem az említett Yunus Emre Intézet, valamint a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) hozta tető alá, együttműködve az óvodával – és persze Emine Erdoğan stábján is múlt a helyszínválasztás.

A politikai pedofília fogalmát kimerítő képekről  pedig úgy fogalmazott: „tavaly óta tartózkodom attól, hogy bármilyen eseményen gyerekkel fotózkodjak, néha ez sajnos nem sikerül” – hiszen ha oktatási intézményben adódik program, akkor nehéz elkerülni a találkozást. Gajda ugyanakkor csak gondolja, hogy a szülők beleegyeztek abba, hogy a kicsik részt vegyenek a török first lady fogadásában – mint mondta, az erről szóló jóváhagyó nyilatkozatot már az év elején le szokták adni az óvodákban.

„Én nem Erdogan urat fogadtam Kispesten”

A  polgármestert arról is kérdeztük, erkölcsileg mennyire tartja vállalhatónak, hogy a több százezer menekülttel és több száz kurd halálos áldozattal járó török offenzíva után a török elnök feleségével szerepeljen. „Ha elfogadható, hogy Erdogan asszony egy önálló személyiség, akkor az is elfogadható, hogy én nem Erdogan urat fogadtam Kispesten” - mondta Gajda, hangsúlyozva: ő nem vesz részt a nagypolitikában, és barátságokat keres, nem ellenségeket.
Szerző
Frissítve: 2019.11.07. 17:19

Teljes egyetértésben Orbán és Erdogan

Publikálás dátuma
2019.11.07. 16:37

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A magyar miniszterelnök szerint ha nincs a török kormány, már itt lennének a menekültek. A török elnök megzsarolta az EU-t.
„Kedves Törökországból érkezett barátaink” - kezdte Orbán Viktor a sajtótájékoztatót, majd elmondta, hogy már 2013-ban Ankarában megállapodtak, hogy létrehozzák a Legfelsőbb Szintű tanácsot, amely a két ország politikai együttműködését fogja össze és ez évente egyszer találkozik, erre került most sor. Orbán megismételte, hogy Magyarország az Isztambul-Berlin-Moszkva háromszögben fekszik, így szoros együttműködésre kell törekedni mindhárom kormánnyal. Ezért volt itt Putyin, a német külügyminiszter és ezért van itt Erdogan.
Magyar álláspont szerint Törökország nélkül nem lehet megállítani a migrációt, ha nincs a török kormány, már itt lennének a menekültek. Törökország NATO-szövetséges, a szervezet második legerősebb haderejével rendelkezik, ezért „másik ligában játszik”, de a katonai együttműködés így is fontos Budapest számára. Afrikában együttműködésben működtetünk Kenyában orvosmissziót, most Ghánában vízügyi fejlesztésben veszünk részt közösen.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom 3 milliárd euró, ezt meg szeretnék duplázni, ezért 15 török és 15 magyar nagyvállalat képviselői is találkoznak majd, az Eximbanknál pedig 200 eurós hitelkeretet nyitnak meg. Törökország az energetikában is fontos partner, a magyar energetikai szuverenitáshoz szükség van a Törökország felől érkező gázra, a Török Áramlat építése jól halad, ezt hamarosan üzembe helyezhetik, legkésőbb 2021 végére innen is érkezhet gáz.
Erdogan nagyjából megismételte azt, amit Orbán Viktor mondott, azzal kiegészítve, hogy az üzletember találkozón védelmi és ipari együttműködésről tárgyalnak majd, a budapesti török iskola megnyitásához pedig külön is megköszönte Orbán Viktornak. Végül megköszönte Orbán Viktor „támogatását és kiállását” Törökország EU-s ambíciói mellett, annak ellenére is, hogy „az EU nagyon negatívan kezelte az elmúlt időszakban Törökországot”, amivel „Európa veszíthet, pedig nyerhetne is helyette a török tagsággal”. Erdogan kiemelte, hogy Orbán támogatta a kurdok elleni hadműveleteket, megemlítve, hogy 300 ezer kurd menekült is él Törökországban, összesen 4 millió menekült van, „akiknek nagy része tovább menne Európába és erre képes is lenne, de mi visszatartjuk őket”. A biztonsági zónát azért akarják kialakítani, hogy visszatérhessenek a hazájukba. Az ENSZ segítségével ehhez egy donor konferenciát akarnak szervezni.  
A török elnök szerint ők terroristák ellen küzdenek és szomorú, hogy egyes európai államok szóba állnak ezekkel a szervezetekkel. Az Iszlám Állammal szemben a török hadsereg harcol a leghatározottabban, több mint 1700 fanatikus harcost tartanak börtönben. „Folytatjuk a terror elleni harcot” - mondta, hozzátéve, egy millió ember meghalt, 12 millió menekült el a szír háború kilenc éve alatt, az ENSZ adatai szerint Törökország 40 milliárd eurót költött menekültekre, ehhez képest az EU a megígért 3+3 milliárd euróból is csak az első felét kapták meg. De ha nem kapják meg a második három milliárdot, a bombák elől hozzájuk menekülőket akkor is kötelességük ellátni és ezt meg is fogják tenni.
Erdogan szerint Amerika és Oroszország nem tartotta be ígéretét, hogy eltávolítja a terroristákat a biztonsági zónából, a Kurd Munkáspárt szabadon tevékenykedik itt továbbra is.
A török elnök kifejtette, ha azt látják, nincs megoldás az EU-val a menekültekről, akkor „ki kell tárni a kapukat” és ebben az esetben „nyilvánvaló, merre indul az áradat”. Orbán Viktor szerint „minket is az foglalkoztat a legjobban, hogy merre nyílik ez a kapu”, mi azt szeretnénk, ha ez hazafelé vezetné a menekülteket, ehhez városokat, templomokat, iskolákat, kórházakat kell újjáépíteni, ami a mi súlyunkkal arányban áll, teljesíteni fogjuk, részt veszünk az újjáépítési programban, erről a két külügyminiszter állapodik majd meg. Magyarország pedig „muszklik mutogatása nélkül”, de képes határai megvédésére, „akármerre is indulnak meg a migránsok, Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem”.
Erdogan közelgő washingtoni útjáról azt mondta, katonai, kereskedelmi együttműködésről fognak tárgyalni, de a terror elleni együttműködés a legfontosabb. Erdogan itt ismét megemlítette a Kurd Munkáspárt és a Szíriai Demokratikus Erők elleni küzdelem fontosságát. Bár megvásárolták az orosz rakétavédelmi rendszert, de nyitottak amerikai Patriot rakéták vásárlására is, várják Amerika ajánlatát.
Más témában Orbán Viktor üdvözölte, hogy a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér kaphatja meg a bővítési biztosi portfóliót, mert most új helyzet van, mert nagy viták jönnek az EU-ban nem csak a bővítésről, de arról is, hol lesznek Európa határai, meddig tarthat a Schengeni-rendszer. Ez a poszt az EU iránti elkötelezettségünket szimbolizálja.
Frissítve: 2019.11.07. 18:40

Mégis hazatérhet a holttá nyilvánított magyar férfi

Publikálás dátuma
2019.11.07. 15:59

Az Egyesült Államokban élő magyar utoljára szerette volna látni szülőföldjét – így tudta meg, hogy hivatalosan már nincs az élők sorában.
Hazatérhet a korábban holtnak nyilvánított idős férfi, a bíróság gyors intézkedésének köszönhetően - írja közleményében az Országos Bírósági Hivatal. Mint emlékeztetnek rá, a Pest Megyei Főügyészség a Ceglédi Járásbíróságnál kezdeményezte a bíróság 1998-as végzésének hatályon kívül helyezését, amelyben a bíróság holtnak nyilvánított egy eltűnt személyt. A férfi eltűnésétől számítva ugyanis öt év telt el, és semmi sem utalt arra, hogy életben van. Az ügyészség jelezte, hogy a személy él, és Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. A magyar férfi azonban súlyos beteg lett és még egyszer haza akart térni Magyarországra, azonban a holtnak nyilvánítás miatt az útlevélkérelmét elutasították. A bíróság az ügyészség kérelmét soron kívül – nyolc napon belül – elbírálta. A döntés szerint a holtnak nyilvánító végzés hatálytalan, mivel az eltűnt személy valójában 1987. óta az Amerikai Egyesült Államokban él, így fennállt annak a törvényi lehetősége, hogy a korábban egyébként jogszerűen meghozott végzés hatályon kívül helyezzék.  A bíróság végzése jogerős, így a korábbi holtnak nyilvánítás a bíróság gyors eljárásának is köszönhetően nem képezi akadályát annak, hogy a férfi hazatérhessen Magyarországra.
Szerző