Sokkal többet tankoltunk

Publikálás dátuma
2019.11.08. 08:15

Fotó: Shutterstock
Miközben az év első kilenc havában megugrott a benzin iránti kereslet, a termék értékesítése a nem nyilvános kutakon szinte megszűnt. A márkás töltőállomásokon inkább a dízelesek hozták az újabb rekordot.
Az év első kilenc havában 3,3 százalékkal 4,8 milliárd literre nőtt a hazai üzemanyagok összforgalma a tavalyi év hasonló időszakához képest – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nemrég frissített adatsorból. Az értékbe a kutakon kívüli értékesítés, vagyis az úgynevezett teljes szabadforgalom is beleszámít. Ez, amiként az elmúlt négy év során, lapunk kimutatása szerint ismét csúcsérték. A bővülés mértéke ugyanakkor inkább átlagos, vagy ha úgy vesszük, az elmúlt hét év harmadik leggyengébb adata. Ezen belül benzinből 1,48 milliárd, gázolajból pedig 3,35 milliárd liter fogyott. Előbbi változatlanul nem döntötte meg a 2007-es rekordot. 1,9 százalékos bővülése a válság 2013-as lecsengése óta nem látott mértékű, alacsony szint. A gázolajeladások - tekintve, hogy ez a termék alkotja a teljes üzemanyagforgalom kétharmadát – értelemszerűen szintén rekordot értek el, ami ez esetben az elmúlt hat év során is zsinórban teljesült. A gázolaj 3,9 százalékos bővülést mutat, ami az elmúlt hét év adatai között szintén átlagosnak mondható. A NAV ezen belül számon tartja a nyilvános töltőállomásokon zajló forgalmat, ami pedig összevethető a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) által frissített, az összes hazai kút körülbelül felét kitevő márkás egységek adataival. Az adóhatóság kimutatása szerint az összes, körülbelül kétezer hazai kúton az év első háromnegyedében 4,2 milliárd liter üzemanyag kelt el. Ez a teljes hazai forgalom bővülésénél nagyobb, 4,7 százalékos emelkedés. Vagyis a kutak népszerűsége élénkebben nőtt a többi egységhez képest. A rekord itt is megdőlt, amiként az elmúlt öt év során folyamatosan. Az 1,47 milliárd literes benzinforgalom, bár szintén nem dönt csúcsot, meglepően nagy, 4,9 százalékos ugrás, amit csak a 2016-os adat előz meg. Gázolajból az időszakban 2,7 milliárd liter fogyott, ami szintén hatodik éve rekord, 4,6 százalékos emelkedése pedig nyolc év távlatában közepes. A teljes, illetve a csak a kutakra vonatkozó NAV-adatsor összevetéséből az is kitűnik, hogy míg a benzin értékesítése a nyilvános kutakon kívül szinte teljesen megszűnt, addig a – például a szállítmányozáshoz és a mezőgazdasághoz használt – gázolaj mintegy harmadát változatlanul zárt töltőállomásokon tankolják. A MÁSZ – lapunkban már idézett – első háromnegyedévi kimutatása szerint a márkás kutakon 2,9 milliárd liter üzemanyag fogyott, ami 5,6 százalékos bővülés. Előbbi újfent, ez esetben négyéves hagyományt követő rekord, utóbbi pedig szintén átlagba simuló érték. Ebből tehát az a következtetés vonható le, hogy bár az összes hazai nyilvános kútnak csak körülbelül fele számít „márkásnak”, az üzemanyag több mint kétharmada rajtuk keresztül jut el a fogyasztókhoz. Igaz, ha ehhez hozzászámítjuk a zárt értékesítést is - különösképp a gázolaj miatt –, arányuk már 60 százalékra csökken. Míg a dízel esetében a márkás kutakon az összesítésnél nagyobb, 6,1 százalékos bővülést mértek, addig a benzin 4,8 százaléka szinte megegyezik az összes kútéval. Vagyis az ismert, megbízhatóbbnak, de kicsit drágábbnak tartott márkás láncok népszerűsége elsősorban a dízelt használók körében nőtt. A MÁSZ-kimutatás alapján ennek egyik oka lehet a prémium üzemanyagok növekvő népszerűsége.

Emelkedő ár ellenére bővült a dízelkereslet

Számításaink szerint az első háromnegyed évben a benzin 380 forintos átlagára egy forinttal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakához képest. A gázolaj 397 forintos középarányos díja viszont ugyane összevetésben nyolc forinttal magasabb. Az, hogy a dízel iránti igények ennek ellenére változatlanul jóval magasabbak, illetve nagyobb ütemben is nőnek a benzinhez képest, megerősíti azt az - amúgy nehezen elfogadható - tételt, miszerint az üzemanyagkereslet nem az ár, hanem vevő gazdasági helyzetének függvénye.

Szerző

332,60 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.08. 08:08

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel: az euróval és a dollárral szemben erősödött, míg a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült.
Az euró 332,60 forinton forgott hét órakor, 13 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 332,73 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 301,36 forintról 300,93 forintra gyengült, míg a svájci franké 302,23 forintról 302,55 forintra erősödött.
A jent 2,7544 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,7536 forinttal.
Az euró 1,1054 dolláron forgott péntek reggel, 0,04 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött az euró, 1,0996 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9947 frankot kértek, 0,01 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,02 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 109,25 jent ért.
Szerző

Béremelésre áremelés a válasz - a cégek jelentős része nem bírja a minimálbér-emelést

Publikálás dátuma
2019.11.08. 06:45

Fotó: Shutterstock
Januártól további nyolc százalékkal emelkedik a minimálbér, pedig már az idei emelést is csak nehezen tudták kigazdálkodni a kkv-k.
Komoly gondok vannak a magyar cégek versenyképességével - ezt jelzik az idei minimálbér-emelésre adott válaszok. A legkisebb adható bér idén bruttó 149 ezer forint, ami alig nettó 99 ezer forint, ám még ennek a bérnek a kigazdálkodása is komoly gondot okozott a cégek jelentős részének – ez derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) vállalati felméréséből. A kétéves megállapodás szerint januártól a bruttó minimálbér újabb nyolc százalékkal 161 ezer forintra nő, a nettó majdnem eléri a 107 ezer forintot. A kamara kutatóintézetének tegnap publikált felmérése szerint a a minimáljövedelemhez szükséges források kitermelése miatt a cégek 38 százaléka emelte az árait, 32 százalékuk elhalasztotta a tervezett létszámfelvételeket, míg negyedük a beruházások halasztásával reagált az új helyzetre. A bérfeszültségek elkerülése végett a cégek 30 százaléka döntött úgy, hogy a minimum felett kereső munkavallók bérét is emeli - derül ki a felmérésből. Mint látható az emelkedő bérköltségeket a cégek beruházási költségeik csökkentésével ellensúlyozták, ennek viszont később meglehet a növekedési áldozata. Emellett cégek kisebb mértékben – mintegy 12-15 százalékban – éltek a mozgóbérek, a cafeteria csökkentésével, de minden tizedik cégnél egyes munkavállalókat részmunkaidősként foglalkoztatták tovább. Sor került egyes helyeken már elbocsátásokra is, ám erre csak a cégek öt százalékánál volt példa. A kutatóintézet megjegyzi, hogy ezek a reakciók leginkább az 50 főnél kisebb, kis- és mikrovállalkozások (kkv) körében fordult elő – amelyekről előre sejthető volt, hogy nagyobb gondot okoz számukra a béremelés. Ezzel szemben nagyobb létszámú, jellemzően exportra termelő cégek könnyebben kigazdálkodták a növekvő terheket, már csak azért is, mert jóval kisebb mértékben jellemző rájuk a minimálbéren való foglalkoztatás. A felmérés eredményeit árnyalja, hogy az adatfelvétel még áprilisban történt, viszont több mint 2800 céget kérdeztek meg, ami jelentős merítés. A válaszokból kitűnik, hogy a cégek több mint felének (54 százalékuknak) a bérmegállapodás nyomán módosítaniuk kellett az üzleti tervüket. Ez annyiban meglepő, hogy számítani lehetett a legkisebb bér ilyen mértékű emelésére, tudván, hogy az a kormány keresletnövelő gazdaságpolitikájának szerves része. Ennek ellenére úgy tűnik, a kkv-k jelentős részét meglepetésként érte a 2018 utolsó napjaiban megkötött megállapodás. Az ágazatokat vizsgálva a legnagyobb gond a kereskedelemben volt, a leginkább ezeknél a cégeknél maradtak el a tervezett létszámfejlesztések és a beruházások, míg az áremelésekkel leginkább az építőipari cégek tudtak élni, ami meg is jelent az ingatlanárakban. 

A cégek többsége megtartja a cafeteriát

A kormány még adós a jövő évi adószabály-módosításokkal - ha tervez ilyet -, a cégek többsége azonban már tervezi, hogy  2020-ban milyen keretek között működteti a béren kívüli juttatásokat, vagyis a cafeteriát – írta Fata László cafeteria-szakértő 327 magyar cég körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett cégek 4,6 százaléka tervezi megszüntetni a béren kívül adott juttatásait, míg a válaszadók 2,5 százalékánál csökken majd a tervek szerint a juttatási keret. A visszavágás átlagos mértéke – ha figyelembe vesszük az egyes válaszadóknál dolgozó munkavállalók létszámát – 27,5 százalék lehet – olvasható a közleményben A nagy többség nem változtatna a béren felül adott elemek mértékén. Így nyilatkozott a kutatásban résztvevő cégek 82 százaléka, amelyek az érintett létszám 87,3 százalékát foglalkoztatják. A válaszadók 7,6 százaléka (ahol az érintett munkavállalók 8 százaléka dolgozik) növelheti 2020-ra a juttatásokra szánt keretét. A tervezett átlagos növekedés a munkavállalók számával súlyozott mértéke majdnem 7 százalék.      

Szerző
Frissítve: 2019.11.08. 06:54