A kétévesek fele már rendszeresen kütyüzik

Publikálás dátuma
2019.11.07. 16:06

Fotó: Peter Muller/Cultura Creative / AFP
Az is kiderült az ELTE több mint ezer szülő megkérdezésével készült kutatásából, hogy egyre korábban kezdik, valamint hogy a szülők "digitális nevelési stílusa" mellett a személyes példája is befolyásolja a gyerekek eszközhasználatát.
A kutatás során az Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor munkatársai azt vizsgálják, hogy a 2010 után született gyerekek (ők az Alfa Generáció) milyen mértékben használnak digitális eszközöket, és ez hogyan hat a fejlődésükre. Első lépésként a kutatók 1270 szülő megkérdezésével készítettek felmérést - olvasható az ELTE honlapján. A kutatás eredményéről készült publikáció a Journal of Children and Media szaklapban jelent meg november 4-én.
Az eredmények alapján a gyerekek egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A vizsgált korosztály 44 százaléka rendszeresen használ mobilt vagy tabletet, átlagosan napi fél órát. 2 éves kortól már a gyerekek fele "kütyüzik", a 4 év feletti gyerekeknél ez az arány pedig már 60 százalék. Az eredmények azt mutatták, hogy már az 1 és 2 év közöttieknek is több mint egyharmada használja a mobileszközöket. 
"Ez azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, és e korai élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban"

- idézik a beszámolóban Konok Veronikát, a publikáció első szerzőjét.

 A kutatásból az is kiderül, hogy a gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el használni a mobileszközöket. Míg például 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek még csak a 10 százaléka mobilozott, addig a felmérés idején (2017-ben) a 2-3 éveseknek már a 40 százaléka használt ilyen eszközöket.
"Kutatásunkból azt is megállapíthatjuk, hogy a gyerek mobilozási/tabletezési szokásaira a szülő véleménye és személyes példája is hatással van. A gyerek többet használja a digitális eszközöket, ha a szülő erősebben kötődik a mobiljához. 
Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd és többet fog foglalkozni vele"

- idézi a cikk Bunford Nórát, a publikáció egyik szerzőjét.

 A szülő "digitális nevelési stílusa" szintén befolyásolja, hogy mennyit "kütyüzik" a gyereke. A pszichológiai kutatások alapján a szülők nevelési stílusa alapvetően négy típus valamelyikébe tartozik: tekintélyelvű, mérvadó, elkényeztető és elhanyagoló. Mint írják, az Alfa Generáció Labor kutatói elsőként mutatták ki, hogy a szülők a gyerekek digitális tevékenységére is ugyanezen nevelési stílusok valamelyikével reagálnak. Az is kiderült, hogy 
az elkényeztető és mérvadó szülők gyerekei többet kütyüznek, míg a tekintélyelvűeké kevesebbet.

 "Azt feltételezzük, hogy ilyen kis korban a gyerekeknek még szükségük van szülői iránymutatásra a digitális eszközök használatához, ezért azok a gyerekek kütyüznek többet, akiknek a szülei jobban bevonódnak és érdeklődnek az iránt, hogy mit csinál a gyerek az eszközön, esetleg tanítgatják is őt" - idézik Miklósi Ádámot, az Etológia Tanszék vezetőjét.
Az Alfa Generáció Labor frissen lezárult, megjelenés előtt álló kutatásában, amely a digitális eszközhasználat hatásait vizsgálta, megállapítják, hogy a gyerekek kognitív és önkontroll folyamataira, valamint társas készségeire is hat a digitális eszközök használata. Ezért a laborban dolgozó pszichológusok, biológusok és informatikusok kifejlesztettek egy olyan applikációcsomagot, amelynek célja, hogy keretek közé szorítsa a túlzásba vitt digitális eszközhasználatot és kompenzálja annak feltételezett negatív hatásait.
Szerző

Fellendülne a világgazdaság, ha többet sétálnánk

Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:44

Fotó: Nataliya Petrova/NurPhoto / AFP
Nemcsak az egészségnek, hanem a termelékenységnek is jót tesz a mozgás. Egy tanulmány szerint ha naponta 15 perccel többet sétálnának a dolgozók, az évente 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) növelné meg a világ gazdasági teljesítményét.
A napi plusz 15 perc séta vagy egy kilométer futás növelné a termelékenységet és a várható élettartamot, ami a gazdaság növekedéséhez vezethet - derült ki a Vitality biztosítási cégcsoport és a RAND Europe kutatóintézet közös tanulmányából.
A gazdasági fellendülés az alacsonyabb halálozási arányból származna, vagyis több ember maradna életben, tovább dolgozna, ezzel gyarapítaná a gazdaságot, miközben kevesebbet hiányozna betegség miatt.
"A kutatás rávilágít a mozgáshiány és a termelékenységcsökkenés közötti jelentős összefüggésre, valamint új perspektívát ad a munkaadóknak és az irányelvek megalkotóinak arról, hogyan lehet növelni a népesség termelékenységét" - mondta Hans Pung, a RAND Europe elnöke.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) azt ajánlja, hogy minden felnőtt hetente legalább 150 perc mérsékelt vagy 75 perc nagy intenzitású testmozgást végezzen. Egy tavalyi kutatás azt találta, hogy az Egyesült Államokban a felnőttek 40 százaléka, Nagy-Britanniában 36 százaléka, Kínában 14 százaléka mozog túl keveset ahhoz, hogy egészséges maradhasson.
A RAND Europe és a Vitality tanulmánya részben azokon az adatokon alapul, amelyeket hét ország összesen nagyjából 120 ezer lakosáról gyűjtöttek. Ezekből kiindulva modellezték, milyen gazdasági előnyei lennének a több testmozgásnak, majd kivetítették egyenként 23 országra és az egész világra. Azt találták, hogy ha a 18-64 év közötti felnőttek napi 15 perccel többet sétálnának, az a világ gazdasági teljesítményét mintegy 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) növelné évente. Megállapították azt is, hogy a mozgásszegény életet élő negyvenesek várható élettartama átlagosan 3,2 évvel nőhetne azzal, ha naponta 20 percet futnának.
Szerző

Életmódváltással a mióma is megszelídíthető

Publikálás dátuma
2019.11.06. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A már egyre fiatalabb életkorban megjelenő mióma okozta betegséget az állati fehérjék és zsírok bevitelének csökkentésével és speciális mozgásformával eredményesen lehet kezelni.
A női szervezet leggyakoribb jóindulatú tumora a reproduktív, azaz szaporodásra képes korú hölgyek közel 20 százalékát érinti. Általában 35 éves kor fölött sokkal gyakoribb az előfordulása, mint a fiatal korosztályban. A helytelen életmód miatt azonban egyre sűrűbben fordul elő a 20-22 évesek körében is. A változókor után viszont csökken a gyakorisága és a hormonális változások következtében a meglévő göbök is összezsugorodnak – mondta Németh Tünde gyógytornász, a nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas Arwen-torna kifejlesztője a Népszavának
A mióma, amelyből nemcsak egy, hanem akár harminc is lehet a „pocakban”, az úgynevezett simaizmokkal átszőtt, rostos szövetekből álló méhen kívüli, a méh felszínén, azaz a méhfalban és a méhnyálkahártya alatti területeken telepszik meg. A kívül lévő göbök általában könnyen felszívódnak, a méhfalban vagy főként a nyálkahártya alatt fekvők pedig a hormonális változásokra reagálva általában nőnek, akár labdaméretűvé is. A menstruációs ciklussal még inkább megduzzadhatnak, a végén néhány akár el is pukkanhat, ami erőteljes vérzést okozhat. 
A már Hippokratész által is ismert és méhköveknek nevezett miómát a XIX. században írták le a simaizmok burjánzásaként. Vannak ugyan általános tünetei, de mindenkinek más problémát okoz. A betegek 8-10 százaléka észre sem veszi, van, akinek csak a terhességnél derül ki, de minden negyedik-ötödik miómával küzdő nő nagy fájdalmaktól és komoly vérzésektől szenved. A leggyakoribb jele az elhelyezkedésének megfelelő helyen jelentkező nyomó, tömbszerű érzés, erős görcsök és a vérzés, gyakoriak a menstruációs zavarok is. Sokaknál állandó kismedencei vagy deréktáji fájdalom is tapasztalható.  
A betegséget provokálhatja az állandó fogamzásgátló-szedés, a gyulladáscsökkentők és fájdalom-csillapítók kapkodása, a mozgásszegény életmód, a helytelen, hektikus táplálkozás, de kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszhatnak. A túl sok állati fehérje és zsír bevitele, valamint a mozgás hiánya ösztrogéndominanciát alakít ki, a romló cukorháztartás hormonális eltéréseket, nőgyógyászati betegségeket is kiválthat. Mióma esetén gyakori az alacsony progeszteronszint, a magas inzulinszint, az emelkedett prolaktinszint, az alacsony vagy magas TSH-szint, de akár korai klimax, endometriózis vagy PCOS is. Hibás anyagcsere-folyamatok, emésztési problémák, puffadás, hányinger, székrekedés is kialakulhat és társulhat hozzá belgyógyászati probléma is – mondta Németh Tünde. 
A miómát többnyire el szokták távolítani, de sokszor nemcsak a göböt, hanem a méhet is. A műtét azonban agresszív és sokszor nem is eredményes megoldás, ugyanis hiába veszik ki és zárják el az ereket, a göb „arrébb megy”, máshol újra jelentkezik. A gyógyszeres kezelés is gyakran inkább fokozza a tüneteket, a népi gyógymódok időlegesen segíthetnek, de a fájdalom mindig visszatér. 

Életmódváltással "el lehet takarítani"

A méhfalnak, ahogy minden szervnek, szövetnek saját makrofágja, azaz immunrendszere van, amely ilyenkor nem pusztítja el a nem odavaló göböket. Megfelelő működésre életmódváltással lehet bírni, ami elsősorban az állati termékek: tejtermékek, tojás és húsfélék nélküli, de tápláló és az immunrendszert erősítő étkezésre váltást jelenti. Mivel minden ember más, a tünetek is eltérnek, így a megfelelő étrend, személyre, azaz a szervezet típusára és a betegségre szabott kell, hogy legyen – mondta a szakember.
„A megfelelő mozgás pedig el tudja takarítani az alhasból a nem odavaló dolgokat, megtisztítja a méhfalat.”

A kis oxigénfelvétel mellett sok izom bevonásával végzett, speciális torna az általános immunrendszer-erősítő hatása mellett működésre ösztönzi a stagnáló sejteket és olyan hormonális hatásokat is létrehoz, amelyek csökkentik az alhasi fájdalmat és a vérbőséget. Az Alexander-módszer elveit táncos elemekkel is ötvöző mozgás a vegetatív idegrendszer felől szabályozza a központi idegrendszert, így annak bizonyos területei újult erővel tudnak dolgozni. A rossz közérzet, a hányinger, az állandó alhasi nyomóérzés, a görcsök hamar, akár egy alkalom után megszűnhetnek, a kisebb miómák el is pukkanhatnak. A torna az anaerob jellege miatt nem emeli meg a vérnyomást és a vércukrot, így más nőgyógyászati problémánál alkalmazható, sőt endometriózis esetén ez az egyetlen végezhető mozgásforma – mondta Németh Tünde.
Szerző