Már 12 millió éve felegyenesedve járó emberelődöt találtak Németországban

Publikálás dátuma
2019.11.07. 14:15

Fotó: Sebastian Gollnow/dpa Picture-Alliance / AFP
Kombinálta a hátsó lábain járást a mellső lábakra építő mászással a Bajorországban talált emberszabású. A nemzetközi kutatócsoport szerint a felfedezés paradigmaváltást jelent az evolúció kutatásában.
Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdhetett felegyenesedve járni a mai ember és az emberszabásúak újonnan felfedezett lehetséges közös őse – írták a Nature című tudományos folyóiratban a Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humánevolúció-kutató Központ tudósai.
„Ez paradigmaváltást jelent az emberi evolúció kutatásában, a paleoantropológia alapjait kérdőjelezi meg az, hogy a felegyenesedés Európában alakult ki”

– mondta Madelaine Böhme, a kutatócsoport vezetője.

A tudósok 2015 és 2018 között fedezték fel egy addig ismeretlen ősi főemlős csontkövületeit a bajorországi Unterallgäu egyik agyagbányájában. A Danuvius guggenmosinak nevezett főemlős 11,62 millió évvel ezelőtt élt és valószínűleg képes volt két lábon járni, és négy lábon mászni.
„Eddig a felegyenesedett járás kizárólag az ember tulajdonsága volt. A Danuvius azonban nem ember, hanem emberszabású”

– magyarázta Böhme.

 A felegyenesedett járás eddigi legkorábbi bizonyítékai mintegy hatmillió évesek és Kréta szigetéről, valamint Kenyából származnak. A bajor agyagbányában a paleontológusok épségben megmaradt kar- és lábcsontokat, csigolyákat, kéz- és lábujjcsontokat találtak, amelyek legalább négy egyedtől származnak. „Ezek alapján rekonstruálhattuk, hogyan járt a Danuvius. Most először tudtunk több funkcionálisan fontos könyök-, csípő-, térd- és ugróízületet egyetlen csontvázon vizsgálni. Nagy meglepetésünkre néhány csont jobban emlékeztetett az emberére, mint a majmokéra” – mondta Böhme.
A Danuvius S-alakú gerincoszlopa segítségével tudott felegyenesedni, míg az emberszabású majmoknak egyszer görbülő gerincoszlopa van. 
„A Danuvius kombinálta a hátsó lábakra alapuló két lábon járást a mellső lábakra építő mászással”

– mondta David Begun, a tanulmány társszerzője, a Torontói Egyetem munkatársa.

 A kutatók megítélése szerint „az új emberelőd” nagyjából egy méter magas volt. A nőstény, amelynek csontjai előkerültek, 18 kilogrammos, a hím 31 kilogrammos lehetett. 
Szerző

Genetikai ollóval kezelnek rákos betegeket Amerikában

Publikálás dátuma
2019.11.07. 09:15

Fotó: VOISIN / AFP/PHANIE
Génszerkesztéssel extraerővel dúsítják a beteg sejteket a daganatok elleni harchoz az Egyesült Államokban.
Először alkalmazták a 2015-ös év tudományos áttörésének választott CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban. Az egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, a genetikai olló biztonságosnak tűnik a három érintett beteg esetében, de túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e túlélési esélyüket – közölték szerdán a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
Az orvosok a betegek véréből kiszűrték az immunrendszer T-sejtjeit, amelyeket genetikailag módosítottak, hogy felismerjék a rákos sejteket és felvegyék ellenük a harcot. A beavatkozás minimális és kezelhető mellékhatásokkal járt.
Két betegnél a myeloma multiplexet, az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedését kezelték, a harmadik a kötőszövetben lévő szarkómában szenvedett. Mindhármuknál korábban eredménytelennek bizonyultak a hagyományos eljárások.
A genomszerkesztés során kitöröltek három gént, amelyek akadályozták a T-sejtek képességét, hogy támadásba induljon a betegség ellen, és egy új, negyedik génnel segítették a T-sejteket feladatuk ellátásában.
„Ez a legkomplikáltabb genetikai, sejtszerkesztés, amelyet eddig megpróbáltak. A beavatkozás bizonyítja, hogy biztonságosan lehet génszerkesztést végezni ezeken a sejteken”

– mondta Edward Stadtmauer, a philadelphiai székhelyű intézmény kutatója, az Amerikai Hematológiai Társaság által közzétett a tanulmány vezető szerzője.

Eddig a sejtek életképesek maradtak és szaporodnak – tette hozzá Stadtmauer. Két-három hónap után az egyik daganatos beteg állapota súlyosbodott, egy másiké stabil maradt. A harmadik betegnél a közelmúltban végezték el a genomszerkesztést, ezért még nem tudni, miként reagál szervezete. A kutatók azt tervezik, hogy 15 további betegen végzik el a beavatkozást, és vizsgálják annak biztonságosságát, és hatékonyságát.
A génszerkesztés a DNS maradandó megváltoztatásának a módja, hogy egy betegség alapvető okait támadják meg. Az új tanulmány azonban nem a DNS megváltoztatását célozza meg a beteg szervezetében, hanem annak  
Kínai kutatók már kipróbálták a génszerkesztési technológiát daganatos betegek esetében, de ez az első eset, hogy az ázsiai országon kívül alkalmazták a genomszerkesztés ezen technológiáját, amely annyira új eljárás, hogy több mint két évbe tellett, hogy az illetékes amerikai hatóság engedélyt adott kipróbálására.
Szerző

11 ezer tudós klímavészhelyzetre figyelmeztet

Publikálás dátuma
2019.11.06. 11:16

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.
A 40 év tudományos adataira épülő elemzés készítői szerint a kormányok nem tesznek eleget a válság kezelése érdekében. 
"Mélyreható és hosszútávú változások nélkül a világ kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe"

- írják a tanulmányban.

A kutatók erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy figyelmeztessenek a veszélyek mértékére - olvasható a BBC News honlapján.
A szakemberek hat területet neveztek meg, ahol azonnali lépéseket tartanak szükségesnek a válság hatékony kezelésére. 
HIbrid naperőmű Kínában
Fotó: Li Zongxian / AFP
  • Az energia-előállítás területén sürgetik, hogy a kormányok vessenek ki olyan nagy összegű adót a szénre, amely eltántorít a fosszilis üzemanyagok használatától. Felszólítanak a fosszilis üzemanyagokat előállító vállalatok állami támogatásainak beszüntetésére, a kőolaj és a földgáz felváltására megújuló energiákkal.
  • A kutatók annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a rövid életű szennyező anyagok, mint a metán vagy a korom csökkentése által akár 50 százalékkal mérsékelhető a következő évtizedekben a rövidtávú felmelegedés.
  • A szakemberek az erdőirtás leállítását, az erdők, mezők és mangrove erdők helyreállítását sürgetik, mivel azok segítik a szén-dioxid elnyelését.
  • Úgy vélik, hogy szükség van az étrend jelentős megváltoztatására, a növényi alapú étrendre való áttérésre, kevesebb állati termék fogyasztására. Az élelmiszerhulladék visszaszorítását is létfontosságúnak nevezik.
  • Sürgetik a szénüzemanyagokra alapuló gazdaságok átalakítását, és a GDP-növekedés, mint a gazdagságra való törekvés hajszolásától való elfordulást.
  • Felszólítottak a világ népesség-növekedésének stabilizálásra, emlékeztetve arra, hogy az manapság napi 200 ezer fővel gyarapodik.
Elismerték, ugyanakkor, hogy történt előrehaladás egyes területeken, például jelentősen nőtt a megújuló energiahasználat: egy évtized alatt a szél- és napenergia felhasználása 373 százalékkal, de az még így is eltörpül a fosszilis üzemanyagok használata mellett.
A kutatók hangsúlyozták, hogy elegük van a klímakonferenciák és tanácskozások sorozatából, amelyek nem vezettek értelmes cselekedetekhez. A növekvő globális tüntetéseket reményt keltőknek nevezték. 
"Bátorít minket az aggodalmak globális fellobbanása, az hogy - a kormányok új politikákat fogalmaznak meg, a diákok sztrájkolnak, bírósági perek folynak és a polgárok helyi mozgalmai változásokat követelnek"

- írták.

Szerző