Korlátozná a műanyag zacskók használatát a német kormány

Publikálás dátuma
2019.11.07. 13:23

Fotó: FRANK RUMPENHORST / AFP
Elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette szerdán a kiskereskedelemben használatos műanyag zacskók forgalmazásának korlátozására készített javaslatát a német szövetségi kormány.
A műanyag hulladék mennyiségének csökkentését szolgáló törvénymódosítás szerint a kiskereskedelmi vállalkozások nem hozhatnak forgalomba 15 és 50 mikrométer közötti falvastagságú műanyag tasakokat, vagyis áruházi szatyrokat.
Betiltják az úgynevezett biozacskókat is, a csomagolási törvényt módosító javaslat indoklása szerint azért, mert nehezen bomlanak le, és az alapanyagnak használt növények termesztéséhez gyakran rendkívül sok rovarirtó szert használnak, és így nem jelentenek igazán környezetbarát, fenntartható alternatívát a hagyományos műanyag zacskók helyett.
A tilalom megsértése 100 ezer euróig (33 millió forint) terjedő pénzbüntetéssel sújtandó - áll a javaslatban, amely fél év türelmi idő után válhat törvénnyé, ha elfogadja a törvényhozás mindkét kamarája, a Bundestag és a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat.
A 15 mikrométernél vékonyabb falú, ultrakönnyű tasakokat nem tiltják be. Ezek a zacskók főleg a darabonként árult zöldség és gyümölcs higiénikus szállítását szolgálják, nemigen van helyettük környezetbarát alternatíva, és használatuk korlátozása arra ösztönözhetné a termelőket, gyártókat és kereskedőket, hogy még több terméket forgalmazzanak eleve műanyag csomagolásban – emelte ki közleményében a német kormány, megjegyezve, hogy a vonatkozó európai uniós irányelv is kivételt tesz az ilyen zacskókkal.
A kormány 2016-ban megállapodott a kiskereskedelmi ágazat képviselőivel, hogy külön törvény nélkül, önként díjkötelessé teszik az addig ingyenes áruházi műanyag zacskókat. Ennek hatására az egy főre jutó zacskófogyasztás csaknem kétharmaddal csökkent, évi 68 darabról 24-re. 
Azonban a lakossági csomagolóanyag-felhasználás így is történelmi csúcson van Németországban, és folyamatosan növekszik. Egyszer használatos műanyag vagy papír pohárból például átlagosan óránként 320 ezer darab fogy, és a műanyag hulladék mennyisége valamennyi típust együttvéve 2015 óta 3,9 százalékkal emelkedett, 6,15 millió tonnára. Ezért további lépéseket tesznek a műanyagok használatának csökkentésére és az újrahasznosítási arány növelésére, például a környezetvédelmi minisztérium vezetésével tárgyalnak az érintett érdekképviseletekkel arról, hogy miként lehet minél hamarabb, és a 2021-es határidő előtt teljesíteni azt az európai uniós előírást, amely tiltani rendeli az egyszer használatos műanyagok számos fajtája, köztük a tányérok, evőeszközök és szívószálak forgalmazását.
Szerző

Kutyakölyöknek hitték Wandit, az ausztrál dingót

Publikálás dátuma
2019.11.07. 12:13

Fotó: SHARI TRIMBLE / AFP
DNS-teszt derítette ki, hogy az Ausztráliában hónapokon át mentett kutyakölyöknek hitt Wandi valójában vadkutya.
Az állatot augusztusban találták Wandiligong kisváros egyik kertjében, innen kapta a nevét is. A hátán lévő karmolásnyomok miatt megmentői úgy gondolták, hogy talán egy ragadozómadár karmai közül eshetett le. Azt hitték, hogy Wandi egy dingó-kutya keverék, végül DNS-teszttel állapították meg, hogy tisztán a dingó fajba tartozik. Új otthont egy Melbourne-közelében lévő dingórezervátumban kapott – közölte Lyn Watson, az Ausztrál Dingó Alapítvány vezetője.
Bár ezek az állatok egyes területeken védettek, a dingóknak nincsen feltétlenül jó hírük Ausztráliában. A keleti partoknál lévő, turisták körében kedvelt Fraser-szigeten az elmúlt években többször támadtak emberekre ezek az állatok. Áprilisban egy apának sikerült kimentenie gyerekét egy dingó szorításából: az állat a 14 hónapos kisfiút megpróbálta elhurcolni egy lakókocsiból.
A tudósok között nincs egyetértés a dingók biológiai besorolását illetően. Míg egyes kutatók a vadkutyák közé sorolják őket, mások szerint a négylábúak olyan jellegzetességekkel bírnak, amelyek megkülönböztetik őket mind a háziállatként tartott kutyáktól, mind a vadkutyáktól.
Szerző
Témák
dingó kölyök

Gőzből és szén-dioxidból készítenek üzemanyagot Németországban

Publikálás dátuma
2019.11.07. 11:16

Fotó: MARIJAN MURAT / AFP
Belsőégésű motorok meghajtására alkalmas, levegőből kivont szén-dioxid és gőz halmazállapotú vízből készült üzemanyagot gyártó állomást adtak át szerdán Németországban.
Csupán egy miniatűr gyártósort állítottak össze a Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT), amely egy teherszállító konténerben is elfér, és naponta alig néhány liter üzemanyag előállítására alkalmas, beindítását mégis áttörésnek tartják az e-üzemanyag, illetve szén-dioxid-semleges és szintetikus üzemanyag néven is ismert technológia történetében.
Az állomáson az úgynevezett power to liquid eljárást alkalmazzák, megújuló forrásokból nyert áram felhasználásával gyártanak folyékony üzemanyagot, amelynek alapanyaga az állomás körüli levegőből kivont szén-dioxid és gőz halmazállapotú víz. A két anyagból úgynevezett szimultán elektrolízissel hidrogént és szén-monoxidot állítanak elő, majd egy újabb lépésben úgynevezett hosszú láncú szénhidrogéneket, amelyeket a folyamat befejező lépésében úgy darabolnak fel, hogy benzinnek, dízelnek vagy kerozinnak megfelelő üzemanyagot lehet gyártani belőlük.
A szövetségi oktatási és tudományos minisztérium Kopernikusz projektek (Kopernikus Projekte) nevű energetikai tudományos fejlesztési programjának finanszírozásával kidolgozott módszer előnye, hogy 
a légkörben felhalmozódott szén-dioxid mennyiségének növelése nélkül lehet használni belsőégésű motorokat,

ami nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem sikeréhez. Az eljárás azonban még kezdetleges. A KIT szakemberei a következő fejlesztési szakaszra is még csak a napi 100-200 literes mennyiséget célozzák meg, és csak a berendezés harmadik generációja lesz képes naponta legalább 1500 liter üzemanyag előállítására. A számítások szerint a technológia nagyjából tíz év múlva lesz érett az ipari méretű üzemanyaggyártásra.
Szerző