Előfizetés

Kalandos előéletű menedzserek váltják egymást az Opus energiavezetői posztján

M. I.
Publikálás dátuma
2019.11.04. 20:55

Fotó: Opus Nyrt.
Baji Csabától Králik Gábor veszi át az Opus Global energetikai divízióját - derül ki a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó tőzsdei társaság hétfőn frissített vezetői listájáról. Az 55 éves Baji Csaba, aki az első Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőművet, a második alatt pedig a Simicska-befolyású, állami Magyar Villamos Műveket (MVM) irányította, eszerint mindössze negyed évet töltött a Mészáros-cég eme posztján. A 43 éves Králik Gábor korábban dolgozott a kormányfő-közeli MET-nél, az MVM-nél és a szintén állami Nemzeti Közműveknél is.

Beragadt áfa visszajár

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.11.04. 14:26
Fotó: Szalmás Péter
Jövő év január 1-jétől visszaigényelhető a fordított adó szabályok miatt beragadt áfa. A különös adóvisszatérítés névre hallgató új lehetőség leginkább az építési szektorban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítésére akkor, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem visszaszerezhető.
Sok vállalkozásnak okoznak fejfájást és károkat a fordított adózás bonyolult szabályai. Gyakran nem könnyű megítélni, hogy egy termékeladásra vagy szolgáltatásra az egyenes adózás vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha a vállalkozás az egyenes adózás szabályait alkalmazza, vagyis áfával növelt értékű számlát fogad be, azonban később az adóhatóság úgy látja, hogy a fordított adó szabályokat kellett volna alkalmazni, akkor a vállalkozás az áfát nem vonhatja le, vagyis károsodik. Ilyen esetben a vállalkozás a számlakibocsátótól kérheti vissza az áfát. Ez azonban nehézségekbe ütközik, ha a számlakibocsátó vállalkozás már megszűnt vagy fizetésképtelen. „A vállalkozások legtöbbször inkább az adóhatósággal pereskednek, abban a reményben, hogy onnan visszakaphatják a pénzüket. Jövőre ezekre a perekre már nem lesz szükség, mert az adóhatóság az áfát egy peren kívüli eljárásban vissza fogja adni" – tudtuk meg Harcos Mihálytól, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnerétől. Az új szabályok értelmében az adóalany akkor kérelmezheti az általa megfizetett áfa összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg. A kérelmet az állami adóhatósághoz írásban kell előterjeszteni, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. A kérelemről a NAV a beérkezéstől számított 6 hónapon belül dönt, és az áfa visszatérítését akkor engedélyezi, ha a visszatérítés alapjául szolgáló adó a költségvetés felé megfizetésre került. Azzal kapcsolatban azonban, hogy a szabály hogyan fog működni a gyakorlatban, vannak még bizonytalanságok. Erről Schütt Attila, a Deloitte adóperes csoportjának menedzsere elmondta: „Nem tisztázott például az, hogy mit kell tenni vevői oldalon, hogy a más módon meg nem térülésre hivatkozni lehessen. Egyelőre tisztázatlan, hogy elegendő-e például a számlakibocsátó sikertelen megkeresése, vagy jogi úton is szükséges felé az igényérvényesítésre próbát tenni. A jogalkotó szándéka mindenesetre világos, a cél az, hogy mindenki visszakapja a pénzét." Az Európai Unió Bírósága már év közben kimondta, hogy az adósemlegesség elve miatt a tévesen felszámított adó visszakövetelését akkor is lehetővé kell tenni, ha annak visszatérítése már a számlakibocsátótól nem várható. Az adósemlegesség elve ugyanis kizárja, hogy egy adott ügylet áfakezelése kapcsán kerüljenek gazdasági szereplők versenyhátrányba. A 2020-tól alkalmazható különös adóvisszatérítés pontosan az adósemlegességre hivatkozással teszi lehetővé az ilyen igényekkel az adóhatóság felé fordulást.  

462 milliárd forintért vásárolta be magát a Mol egy azeri olajmezőbe

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.11.04. 14:18
képünk illusztráció
Fotó: CESAR MANSO /
A magyar vállalat egy olajvezetékben is részesedést szerzett, a vétellel pedig napi 20 ezer hordóval növelhetik olajkitermelésüket.
Mol az amerikai Chevrontól 1,57 milliárd dollár - mai árfolyamon 463 milliárd forint - fejében megveszi a Kaszpi-tenger Azerbajdzsánhoz tartozó vizein üzemelő Azer-Csrah-Günasli (Azeri-Chirag-Gunashli, ACG) nevű olajmező 9,57 százalékát, valamint az egységet a Földközi-tenger török partjainál fekvő Ceyhannal összekötő Baku-Tbiliszi-Ceyhan-olajvezeték 8,9 százalékát. Az ügylet 2020 második negyedében zárul. A Kaszpi-tenger 400 négyzetkilométeres területén fekvő ACG több mint 20 éve termel olajat. Napi átlaghozama 584 ezer hordó, ami Azerbajdzsán teljes kitermelésének 80-85 százaléka. A telep irányítója és legnagyobb, 30 százalékos tulajdonosa a brit BP. Kitermelési és hasznosítási szerződésük 2050-ig él. A mező megvásárlásával a Mol Csoport napi szénhidrogén-kitermelése mintegy ötödével, körülbelül 20 ezer hordóval nő. A lépés erősíti a Mol kutatás-termelési üzletágát - kommentálta az ügyletet Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, a Független Államok Közösségét egyik legfontosabb működési területüknek nevezve. A megállapodás zárása után termelésük fele Közép-Kelet-Európán kívülről származik majd. Az összeg nagyságrendje már a Mol történetében sem egyedi, így a cég akár hitelből is könnyen kifizetheti a csomagot - vélekedett kérdésünkre Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Az ügylet a Mol tevékenységi körein belül ismét egyensúlyba hozhatja a kitermelést a finomítás-kereskedelemmel - tette hozzá. A Mol jellemzően ott köti a legjobb üzleteket, ahol vezető szerepű, ez pedig a közép-kelet-európai térség, ennek folytán így kevéssé a kitermelésben, inkább a feldolgozás-kereskedelemben - fejtette ki. Az olajcég négy éve annak reménytelensége miatt levonult például az általa irányított kurd mezőről. Néhány éve - elsősorban a leeső olajárak, illetve a kiszámíthatatlan brit adók miatt - az ezután új iránynak kikiáltott, szintén körülbelül félezermilliárdért vásárolt északi-tengeri mezőket is szinte teljesen leírta. Igaz, a Mol a politikai bizonytalanságok ellenére egy jól termelő kút kisebbségi tulajdonosaként változatlanul jelen van Irak kurd térségében, illetve a norvég telepek sem reménytelenek - jegyezte meg Pletser Tamás. Azerbajdzsán egy fajta középút. Az Erste elemzője úgy számol, hogy ha hosszú távon marad a viszonylagos politikai nyugalom, a magas szakmai színvonalú, stabil kitermelés, akkor az ügylet átlag 25-30 dolláros olajárszinten már nyereséget hozhat. Kérdésünkre nyilvánvalónak nevezte, hogy a keleti nyitást hirdető magyar diplomácia is erőteljesen segíthette a szerződést, amely ugyanakkor az azeri gázra vonatkozó esélyeinket közvetlenül nem növeli - szögezte le Pletser Tamás.