Hoppon marad Bugár Béla pártja

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:25

Fotó: Facebook
A Híd-Most kimaradt a magyar pártok összefogásából, a kiszemelt partner pedig nem akar velük együttműködési megállapodást kötni.
Miután a jelenlegi szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Híd-Most kimaradt a magyar pártok összefogásából, így egyetlen jelöltje sem kerülhet fel a magyar pártlistára a jövő év februárjában megrendezendő parlamenti választás során, a Bugár Béla által irányított politikai erő a Jó Választás nevű tömörüléssel kívánt egyezkedni. E pártot Tomás Drucker, a jelenlegi koalíció legnagyobb pártja, a Smer volt politikusa alapította, aki 2016-2018 között két éven át az egészségügyi tárca élén állt, majd 2018 márciusában egy hónapig belügyminiszterként szolgált Robert Kalinák leváltása után. Idén augusztusban jelentette be az új párt létrehozását. Ravasz Ábel, a Most-Híd alelnöke a Markíza televízió vasárnapi vitaműsorában erősítette meg, elképzelhetőnek tartják az együttműködést a Jó Választás nevű politikai erővel, s mint mondta, már fel is vették egymással a kapcsolatot. Drucker tömörülése megerősítette, Bugárék valóban megkeresték őket, ugyanakkor egy rossz hírrel is szolgált a Most-Híd számára: „a Jó választás jelenleg nem mérlegeli a Most-Híd párttal való együttműködést a parlamenti választás előtt”. A baj nem jár egyedül. Bugár Béla egy másik rossz hírt is kapott. A Focus iroda arról készített felmérést, kit tartanak a legkevésbé őszinte politikusnak a szlovák politikai életből. A listán Stefan Harabin, a legfelsőbb bíróság bírája szerepel az élen, aki a 2000-es években Robert Fico akkori kabinetjében kormányfőhelyettesként, illetve igazságügyi miniszterként szolgált. Mindössze 0,3 százalékkal mögötte maga Robert Fico végzett, vagyis 53,5 százalék látja úgy, hogy a volt miniszterelnök, a Smer elnöke hazudik a legtöbbet. A harmadik helyet Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) liberális párt egykori vezetője foglalja el, a negyedik pedig Bugár Béla lett. Bugár a megkérdezettek 44,3 százaléka szerint nem mond igazat az esetek többségében, 12,3 százalék úgy vélte, igazat mond, 37,3 százalék pedig azt mondta, igazat is meg nem is. A leghitelesebbnek Zuzana Caputová államfőt tartják, a megkérdezettek 41,8 százaléka szerint ő mond a legtöbbször igazat. Mindössze 21,3 százalék véli úgy, hogy nem szabad hinni neki. A második helyen Peter Pellegrini miniszterelnök áll, aki a válaszadók 32,2 százaléka szerint igazat mond. A harmadik helyet Andrej Kiska volt elnök foglalja el.
Frissítve: 2020.02.12. 14:43

A mexikói drogmaffia halálos gyógyszereket csempész az Egyesült Államokba

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:17
Illusztráció
Fotó: Horst Galuschka / AFP
Az év első három hónapjában lefoglalt hamisított gyógyszerek 27 százaléka tartalmazott halálos dózisú fentanilt.
A mexikói drogmaffia fentaniltartalmú hamisított gyógyszereket csempész az Egyesült Államokba – figyelmeztetett hétfő este az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA). A DEA információi szerint a mexikói drogkartellek óriási mennyiségben készítenek – és terítenek Észak-Amerikában – az Egyesült Államokban csak receptre adható, fentanilt tartalmaz gyógyszereket. Az év első három hónapjában lefoglalt hamisított gyógyszerek 27 százaléka tartalmazott halálos dózisú fentanilt – idézte a DEA figyelmeztetését a Fox televízió.
„A fentanilt tartalmazó hamisított gyógyszerek egész sora és a fentanillal kevert heroin nagy mértékben felelős az évente ezrek halálát okozó opiátválságért”

– mondta Uttam Dhillon, a DEA vezetője.

A fentanil szintetikus kábítószer, szakértők szerint százszor erősebb hatású, mint a morfium. Október közepén a The New York Times című lap oknyomozó riportban számolt be arról, hogy a DEA szakemberei a mexikói Tolucában találtak egy laboratóriumot, ahol „ipari mennyiségben” állítanak elő fentanilt. A lap értesülései szerint azonban a legtöbb hamisított gyógyszert nem a drogkartellek állítják elő Mexikóban, hanem több tízezernyi laboratórium Kínában. Az amerikai külügyminisztérium szerint Kínában több száz ezer kisüzem vagy laboratórium gyárt hamisított gyógyszereket, köztük fentaniltartalmúakat is. 2016-ban ezek a laboratóriumok több mint 100 milliárd dolláros profitot termeltek gyógyszereik illegális egyesült államokbeli árusításával.
Szerző

Brüsszel nem nézi tétlenül a csalásokat – Reagált az Európai Bizottság a New York Times cikkére

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A pénzek jogszerű felhasználásának kézben tartása végső soron a tagállamok feladata, ám ha az EU szigorítani akarna, ahhoz kell az egyes kormányok beleegyezése – jegyezte meg a szóvivő.
Kifejezett csalások ritkán fordulnak elő – a New York Times tudósítása szerint így reagált az Európai Unió a lap cikkére, amely főként Magyarország példáján mutatta be, miként kerülnek hatalmas uniós agrártámogatások így-úgy a hatalom embereihez. Az illetékesek Brüsszelben azt állították, hogy a nyíltszíni visszaéléseket kiirtották a könyvvizsgálók. Azt azonban elismerték, hogy a végrehajtás ellenőrzése gyakran ugyanazoknak a politikusoknak a dolga az adott országban, akik a maguk javára ferdítik el a rendszert. A Bizottság szóvivője, akit a cikk hatására kérdések özönével árasztottak el az újságírók, kijelentette, hogy nem helyettesíthetik a nemzeti kormányt. A New York Times most arra is emlékeztetett, hogy populista vezetők, köztük a magyar miniszterelnök belpolitikai meggondolásokból évek óta ostorozzák az uniót, mint amely fenyegeti a nemzeti szuverenitást, ám a nagyvonalú kifizetéseket ugyanők ezer örömmel elfogadják. A baj ott van, hogy a közösség szabályai nem elég szigorúak, így nem tudják megakadályozni a disznóságokat.
A Die Welt kiemelte: a Bizottság szóvivője közölte, hogy Brüsszel egyáltalán nem nézi tétlenül a csalásokat, sőt, nagyon is komolyan vesz minden ez irányú bejelentést, és azokat továbbítja az OLAF-nak, amely az ilyen ügyek felgöngyölítésére hivatott. Bizonyítékképpen felhozta, hogy több ilyen vizsgálat is zajlik Magyarország és Csehország ellen. (A lap szerint az agrártámogatások rendszere csábít a korrupció legális formáira.) De a pénzek jogszerű felhasználásának kézben tartása végső soron a tagállamok feladata, ám ha az EU szigorítani akarna, ahhoz kell az egyes kormányok beleegyezése – jegyezte meg a szóvivő. Az egyik német EP-képviselő kijelentette, hogy a mostani gyakorlat alapján nem szakmai befektetők tudnak megszerezni nagy földterületeket, és utána bekasszírozzák a szinte minden ellenőrzés nélkül odaítélt szubvenciókat.
Szerző