Bajban a peremkerületek bölcsődéi

Publikálás dátuma
2019.11.01. 10:37

Fotó: Shutterstock
Az országos átlagnál jobb a 3 év alatti gyermekek intézményi ellátása Budapesten, de itt is egyre kevesebb a szakember az alacsony bérek miatt.
Gratulálok az új bölcsődéhez, de meg vagyok rémülve – sóhajtott egy nagyot az Újpesti Önkormányzati Bölcsődék Intézményének vezetője, amikor a fővárosi helyzetről beszélgetve megemlítettem neki, hogy a héten adják át a szomszédos XIII. kerületben a másfél milliárd forintból teljesen felújított Igazgyöngy Bölcsődét. Kocsis Ildikó attól tart, csábítóbb lehetőséget kínálnak a kisgyermek-nevelőknek, és emiatt az eddiginél is több szakember hagyja ott a IV. kerületi intézményeket. – Folyamatosan növekszik a szakemberhiány, így szabályos verseny van a kerületek között – tette hozzá. Náluk van elég férőhely, második éve nem kellett egyetlen jelentkezőt sem elutasítaniuk, igaz, egyre kevesebb a gyerek is. A bölcsődéik is jó állapotban vannak, sőt, legnagyobb intézményük, a 170 gyermeket ellátó Homoktövis Bölcsőde felújítása után a 12-14 fős országos csoportlétszámnál ott már kisebb, tíz fős csoportokkal működnek. Ugyanakkor mind a 9 újpesti önkormányzati bölcsődéből hiányzik legalább egy, de van, ahol három nevelő is. Nem vigasz – tette hozzá –, hogy most éppen minden dajka álláshelyet be tudtak tölteni, és végre kertészt is találtak, ahogy az sem, hogy több fővárosi kerületben is hasonló a helyzet. Az Európa Tanács 2002-ben elfogadott úgynevezett barcelonai célkitűzései a nők munkaerőpiaci helyzetét erősítve azt tartalmazzák, hogy az uniós országokban 2010-re el kellene érni a 3 évnél idősebb, de még nem iskolás gyerekek 90 százalékának, illetve a 3 év alattiak 33 százalékának a gyermekgondozási ellátását. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) vezetője az utóbbi hónapokban azonban többször is elmondta, hogy ettől még messze vagyunk, a 2010-es csoportlétszám-emeléssel és a családi napközik 2017-es családi bölcsődévé való átnevezésével, valamint az újonnan létesült férőhelyekkel együtt jelenleg a korosztály 17 százaléka éri el a szolgáltatást. Szűcs Viktória lapunknak hozzátette, hogy Budapesten jobb a helyzet, mint vidéken, több kerület eléri a 33 százalékos uniós célt, ugyanakkor például Soroksáron mindössze 10 százaléknak jut férőhely egyetlen intézményben. A legkönnyebb a gyereket bölcsődébe íratni a XIX. kerületben, ahol majdnem 37 százalék az intézményekbe felvehető gyerekek aránya, de a Várban, Újpesten, a XIII. és a XV. kerületben is eléri az arány az EU elvárásait. Rosszabbul áll a VI. és a IX. kerület, ahol még 21 százalékig sem sikerült eljutni, de nem dicsekedhet a XVI.,a XII. és XVII. kerület sem a maga 21-22 százalékos eredményével, vagyis hatalmas eltérések vannak a kerületek között. Kásler Miklós erőforrás miniszter a nyáron kijelentette, hogy a kormány megemeli az új bölcsődei férőhelyek létrehozására szánt keretösszeget, így 95 milliárd forintból 7700 férőhely jöhet létre országszerte. A szakma szakszervezetének elnöke azonban azt tapasztalja, hogy eddig rendre nem fogytak el a bölcsődefejlesztésekre szánt pénzek, mert a települések óvatosak és kiszámolják, hogy nem tudják hosszú távon fedezni az intézmények fenntartási költségeit. Ez főleg az új vidéki bölcsődék létrehozását akadályozza, de az elhibázott finanszírozás minden fenntartót érzékenyen érint. Ha egy kisgyerek 10 napot hiányzik, abban a hónapban nem jár utána a központi támogatás, pedig a dolgozók bérköltsége ugyanakkora, az épület rezsiköltsége sem lesz kisebb attól, hogy a beteg gyerekek otthon maradnak. Szűcs Viktória elmondta, hogy információik szerint Budapesten főleg a peremkerületek küzdenek munkaerőhiánnyal, mert a bérek általában nagyon alacsonyak, még akkor is, ha egy-két önkormányzat speciális pótlékrendszerrel tudja megtartani dolgozóit. Az érdekvédők azt látják, nagy az elvándorlás a bölcsődei területről, a kisgyermeknevelők inkább elmennek árufeltöltőnek egy bevásárlóközpontba, ahol a jó esetben 150 ezer forintos nettó bérük már az első naptól 50 ezerrel több lesz. A kormány a nyár elején egy módosító csomagot rakott össze a felsorolt gondok orvoslására, ám azt nem tudják az ágazatban dolgozók, mikor lesz a tervekből valóság. A mostani 50 ezer férőhelyet 2022 júniusára 70 ezerre akarják emelni, az intézmények működési támogatását és a dolgozók „anyagi elismerését” is növelni akarják, de nem az alapbér megemelésével, hanem most is csak a pótlékrendszeren keresztül. A javaslat két év alatt átlagosan 60 ezer forintos emeléssel számolt. Első lépésben jövő januártól átlagosan bruttó 21 ezer forintot kapnának a nevelők, 2021-től pedig 38 ezret. A dolgozók az ígéret beváltását várják, bár mind az intézményvezető, mind a BDDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy ez kevés lenne az elvándorlás megállítására. Szűcs Viktória azt tapasztalja, az alacsony bérek miatt már a diploma megszerzése előtt hátat fordít a szakmának a fiatalok nagy része. Kocsis Ildikó szerint az agglomerációs fejlesztések nehezítik a fővárosi peremkerületek helyzetét, mert a korábban vidékről, például Újpest esetében sokszor Dunakesziről, Fótról ingázó kisgyermeknevelők előbb-utóbb elhagyják budapesti munkahelyüket, ha a lakóhelyükön új intézmény kezd működni. Tehát egyre bővül a verseny: a kerületeknek az agglomerációs települések munkaerő elszívó hatásával is meg kell küzdeniük. Van olyan kerület, ahol a helyi vezetés kész mélyen belenyúlni a kasszába, hogy megtartsa a bölcsődei szakembereket. A bevezetőben említett XIII. kerületben mind a 208 bölcsődei dolgozó számíthat évi 130 ezer forint ruhapénzre, nettó 148 ezer forint cafetériára, karácsonykor és iskolakezdéskor 100-100 ezer forint külön juttatásra, évente két alkalommal egyenként egyhavi bérnek megfelelő jutalomra, a banki költségek átvállalására és van egy több mint 15 milliós keret, amiből a munkavégzés minősége alapján a bölcsődevezetők további keresetkiegészítésről dönthetnek, ami egy dolgozóra lebontva havi 75 ezer forintnak felel meg. A most hivatalba lépő önkormányzati testületek és polgármesterek tehát van példa, persze ezt bevételeik függvényében kell saját képükre formálniuk.

A férőhelyeket nem lehet tologatni

A KSH „A gyermekek napközbeni ellátása 2018” című kiadványának adatai szerint a fővárosban tavaly májusban összesen 165 önkormányzat, civil szervezet vagy egyház által fenntartott bölcsőde működött, ezekbe az intézményekbe 11 157 gyerek járt. A férőhelyek rossz területi eloszlása magyarázza, hogy több mint ezer férőhely üresen maradt, miközben majdnem 800 kicsit férőhelyhiány miatt elutasítottak az intézmények. A budapesti bölcsődékben több mint 2200 kisgyermeknevelő gondoskodott a gyerekekről 520 dajka segítségével. A statisztika arra a meglepő helyzetre is rávilágít, hogy mind országosan, mind Budapesten több családi bölcsőde működik, mint „sima”. A fővárosban 220 ilyen kis intézmény van, ahol 1413 helyen 1340 gyerekkel foglalkoznak, de ebben a formában is nagyok a területi eltérések. A családi bölcsődékben 385-en dolgoznak, köztük 222 szakképzett kisgyermeknevelő.

Témák
bölcsőde
Frissítve: 2019.11.08. 13:34

Kő kövön maradt

Publikálás dátuma
2019.10.27. 17:15

Fotó: Népszava
Felújították, lerácsozták, emléktáblát kapott az útjelző.
Valószínűleg nem sok olyan Fő utca van Budapesten, ami lényegében sehonnan nem vezet sehová, illetve ha vannak is ilyen utcák, nyilvánvalóan nem a tekintélyes Fő út nevet viselik. A XV. kerület, azon belül is Rákospalota történelmi főutcája több szempontból is különös képződmény: egykor itt haladt a Palotát Újpesttel és Fóttal összekötő, 201-es számot viselő országút, a környék legrégebbi, jelenleg is védett házai között kanyarogva, ma viszont már a Kossuth utca egyik T alakú kereszteződésből indul mintegy mellékutcaként, majd a Sződliget utcát követően zsákutca lesz belőle, legalábbis az autók számára. Nem találkozik a Fő térrel, sőt mostanra lekerült az országos (tehát nem helyi) közúthálózat térképéről is. Egyfelől egyike Rákospalota három legrégebbi, a városrész nagyjából 800 éves történelmét szó szerint végigkísérő közterületeinek; másfelől az utóbbi 100 évben, két „előlépetésnek” is felfogható, tiszavirág életű átnevezést – egyszer Horthy Miklós, egyszer pedig Dózsa György útra keresztelték – leszámítva folyamatosan csak lefokozták. Országúti jelzése valamikor az ötvenes években 2102-esre változott, majd később, ahogy a Hubay Jenő téri felüljáró átadásával lekerült róla a forgalom, megszűnt számozott út lenni, 1974-től pedig egyenesen (kis kanyarokkal) zsákutcává silányult. Újpest felé ma már csak egy a gyalogos- és a kerékpáros forgalom számára meghagyott vasúti átjáró jelenti az összeköttetést, igaz, nem akármi, hanem egy a fővárosban már igazi unikumnak számító szakállas sorompó állja útját. „Nekünk mindig is ez marad a Fő utcánk – meséli Tibor, akinek már az ükszülei is itt éltek. Az elsők között voltak akik Palota-faluból kisvárost varázsoltak” – meséli büszkén. Ugyanabban a házban laktak, az utca első bérházában, szecessziós ablakokkal, ahová 1911-ben, egyetlen évre Babits Mihály is beköltözött. A nagyapja Rákospalota legrégebbi, szintén az utcában lévő, 1891-ben épült és a sokat ígérő „Megváltóhoz” elnevezésű patikájában volt gyógyszerészsegéd. S hogy mindez miért érdekes? Mert enélkül a szenvedélyes lokálpatriotizmus nélkül nehéz volna megérteni, miért jelent annyira sokat a régóta itt élőknek egy út menti, 3-as számot viselő kilométerkő, hogy rácsot hegesztessenek köré és a mellette lévő elektromos vezetékeket tartó oszlopra, kevéssé ízlésesen, ám annál látványosabban, a félreértések elkerülése végett több irányból is fölfessék: műemlék. A 201-es út egykor volt (ország)útjelzőinek zömét réges-rég eltávolították, de valószínűleg kifelejthették a 3-as é 4-es számú köveket, melyek a mai napig ott feszítenek a Váci út és az Árpád út ipszilonjától 3, illetve 4 kilométerre. Egyikük, a ketrecbe zárt, a Fő út 76-os számú háza előtt, másikuk, a 4-es, pedig a Kossuth utca 10-zel szemben, a lakótelep járdája melletti füves területen. A két megmaradt kilométerkő afféle közlekedéstörténeti emlék, ám csak az egyiket helyezte biztonságba a Budapesti Városvédő Egyesület – miután felújították és lerácsozták emléktáblát is kapott, amit viszonylag hamar meglovasított egy feltehetőleg a helytörténeti relikviákért rajongó gyűjtő. Ezért a sajátos „képcédula” a villanyoszlopon...
Szerző
Témák
útjelzés

Pénzügyi felügyelet jó kilátásokkal

Publikálás dátuma
2019.10.27. 15:38

Fotó: Népszava
A Magyar Posta egykori, szecessziósra emlékeztető stílusú székházát, a Széll Kálmán tér feletti Postapalotát, 2020-tól az új tulajdonos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkalmazottai népesíthetik be. (Az eredeti birtokos 2016 óta a jegybank által alapított Pallas Athéné Alapítványhoz kötődő Optima Befektetési Zrt. volt, tőlük tavaly 14 milliárd forintért vette meg az épületet az MNB.) Az új "lakóknak", a pénzügyi (és fogyasztóvédelmi) felügyelet munkatársainak aligha lesz szokatlan a környék, hiszen jelenleg a Déli pályaudvar melletti modern irodaházban végzik a munkájukat. A Krisztina körút 6-8. szám alatti palota építészeti stílusát nehéz meghatározni: a szakkönyvek ugyan eklektikus szecessziósnak vélik, azonban ez korántsem fedi a teljes valóságot. Közismert, hogy a trinoni döntés után egy darabig egyáltalán nem adtak át új középületet a fővárosban. A korona teljesen elinflálódott, így meg kellett várniuk a beruházóknak az új, stabil pénz, a pengő megjelenését. A Magyar Királyi Posta székházgondjai azonban annyira sürgetőek voltak - kinőtték a Petőfi Sándor utcai Főposta épületét, - hogy a romló koronával mit sem törődve  pályázatot írtak ki arra a telekre, amelyet a Chevra kadisha-tól, a zsidó jótékonysági egylettől vásároltak meg. Az ide álmodott 18 500 négyzetméteres palota jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az a Postaházak Építési Bizottsága bírálta el a 147 pályázatot, amelynek elnöke a kor legjelentősebb tervezőmérnöke, Hausmann Alajos volt. A nyertes Sándy Gyula műépítész lett, aki mellesleg akkor éppen munkanélküli volt, így szociális szempontokat is figyelembe vettek a döntésnél (az indoklásban is szerepelt, hogy a munkanélküliséget kívánták enyhíteni a megbízással). Az 1924-ben és 1926-ban - két lépésben - átadott palota építésénél a maximális takarékosságra törekedtek.
Itthon nem állt elég tőke rendelkezésre a beruházáshoz, ezért külföldi hitelt vett fel a kormány. Az építkezés közben azonban megdrágult a gőzkazán, így többek között a kőműveseken spóroltak, illetve a villamosjegyeik árát nem fizették ki. A kivitelezés korántsem volt zavarmentes, mert statikai okok miatt két pincét is kialakítottak egymás alatt, eközben beleütköztek egy föld alatti vízfolyásba, amelynek vízét jelenleg is kénytelenek folyamatosan szivattyúzni. A takarékosságnak tudható be, hogy minden ablak és ajtó egyforma lett, és a kilincsek vasból készültek. (Csak néhány vezető szobájánál tettek kis mértékű engedményt.)  Magyarország első rotary (forgógépes) telefonközpontja valamint körforgó liftje (páternoszter), amelyet azt követően szinte minden közhivatalba, bíróságra beépítettek. A ház jellegzetes tornya eredetileg azért épült meg, hogy a lift gépházát elhelyezzék benne.  Az épület a második világháború során teljesen kiégett, de viszonylag hamar, 1947-re sikerült helyreállítani. A Magyar Posta 2000-ben költözött el innen, az épület azóta üresen áll. A pénzügyi felügyelet elhelyezése mellett pénz- és banktörténeti múzeumot, interaktív látogatóközpontot is elhelyeznek az újjáépített székházban, sőt érmeboltot is elhelyeznek a Buda Palota névre keresztelt épületben, amelynek jellegzetes saroktornya városi kilátóként szolgál majd.

Ármány és felmentés

A Postapalotát először a Gyurcsány-kormány alatt, 2006-2007-ben értékesítették, a tranzakció az időközben hatalomra került második Orbán-kormány alatt utólagos vihart kavart. Bűnvádi eljárást indítottak a Posta és az ÁPV. Zrt. egykori vezetői ellen. Szabó Pál vezérigazgatót - későbbi közlekedési minisztert - az ügyész akár tíz évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegette, mondván: elkótyavetélték a több tízmilliárd forintot érő ingatlant, és helyette "méregdrágán" bérelnek az Árpád-híd pesti hídfőjénél irodákat. A feljelentő a volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenlegi alkotmánybíró, Balsai István volt. Szabó Pál a kilenc évig tartó per során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat. Úgy fogalmazott: a büntetőügy koholt vádakon alapul, szerinte az eladás és a bérlés is szabályos volt. A Fővárosi Ítélőtábla idén jogerősen, bűncselekmény hiányában fel is mentette a vádlottakat.  

Szerző
Témák
posta postapalota