Elfogadta az igazságügyi bizottság Handó Tünde alkotmánybírósági jelölését

Publikálás dátuma
2019.10.29. 14:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Országos Bírói Tanáccsal való konfliktusáról nem kívánt beszélni, és kitért az elől, hogy kommentálja Kövér László „fékekről és egyensúlyokról” szóló bemondását.
Nyolc igen és két nem szavazat ellenében jelölte alkotmánybírónak a Parlament igazságügyi bizottságának fideszes többsége Handó Tündét. Az Országos Bírói Hivatal jelenlegi elnöke a döntés után távozott, a sajtó kérdéseire nem válaszolt. Így nem tudhattuk meg, hogy mit gondol: miért nem tölti ki az OBH élén a 2021-ig szóló mandátumát. A bizottsági támogatás után a parlament fideszes többsége dönti el, hogy Handó Tünde a taláros testület tagja lehet-e. A szavazást információnk szerint november 4-ére tervezik a kormánypártok, és Handó aznap le is teheti az esküt.
A majdani döntés nem kétséges, legalábbis a bizottságban helyet foglaló Bajkai István (Fidesz) kőkemény kérdése alapján (amit a honatya egy papírról olvasott fel). A kormánypárti politikus azt firtatta: hogyan érvényesül majd alkotmánybírósági munkája során a pályafutása alatt megismert mentalitása, szívóssága, szakmai pontossága, erkölcsi kérdésekben mutatott hozzáállása? Handó késve érkezett, így az eredetileg tervezett második napirendi pont helyett ötödiknek tárgyalták jelölését. A bevezetőben a bizottsági elnök Vejkey Imre (KDNP) többször is figyelmeztette az ellenzéket, hogy csak a jelölt alkotmánybírósági kinevezése kapcsán szólaljanak fel, ne feszegessék a Handó vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) között kialakult konfliktust. Maga Handó arra koncentrált, hogy pályafutása során milyen kapcsolatba került az Alkotmánybírósággal, majd rákanyarodott hitvallására és a történelmi jogfolytonosság fontosságáról beszélt. Szerinte különös kihívást jelent, hogy a rendes bíróságok legfelsőbb szerve ma már nem a Kúria, hanem a „negyedik bírósági fórummá” előlépett Alkotmánybíróság, ahogy ezt az Európai Emberi Jogi Bíróság is megerősítette. Szerinte jól érzékelhető, hogy az Alkotmánybíróság 2012 óta egyre többet foglalkozott bírói kezdeményezésre alkotmányjogi panasszal, és alkotmánybíróként erősíteni szeretné az AB és a rendes bíróság kapcsolatát.  
A kérdések során Keresztes László Lórándt (LMP) rákérdezett arra, hogy Handó Tünde egyet ért-e Kövér Lászlóval a fékek és egyensúlyok szerepéről mondottakkal. (Mint ismert, napokban Kövér úgy fogalmazott: „A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.”)  Handó szerint „ez egy izgalmas kérdés, remélem, hogy alkotmánybíróként kerül elém a fékek és egyensúlyok kérdése.” Szerinte amikor erről a kérdésről beszélnek, akkor ugyanannak a dolognak sokféle megközelítése lehetséges. Ugyanakkor a hatalommegosztás a jogtörténeti hagyományokból ez vezethető le, így az alaptörvény világosan rendelkezik arról, hogy az állami szerveknél hogyan érvényesül a hatalommegosztás. Handó megpendítette: amikor a politikusok egyszerűen, röviden fogalmaznak nincs alkalmuk kifejteni a kérdés mögött rejlő jogfilozófiai tartalmat.
Frissítve: 2019.10.29. 15:22

Vona Gábor kilépett a Jobbikból

Publikálás dátuma
2019.10.29. 13:54
Vona Gábor
Fotó: Facebook
"Más dimenzióban veszek részt a közéletben" – indokolta lapunknak távozását a volt pártelnök.
Tavaly, a parlamenti választások után Vona Gábor – a pártja számára csalódást keltő eredmény miatt – lemondott a Jobbik elnöki tisztségéről. Azóta vloggerként tevékenykedik. Most pedig információink szerint a pártból is kilépett. Vona Gábor a hírt megerősítette a Népszavának. Elmondása szerint szándékát már idén tavasszal jelezte Sneider Tamás pártelnöknek, akivel abban állapodtak meg, hogy csak az önkormányzati választást követően távozik a Jobbikból. Néhány nappal a választás után be is jelentette kilépését. „Semmilyen konfliktus nincs a háttérben, a döntésem már régóta érlelődött” – hangsúlyozta Vona Gábor. Kilépése – tette hozzá – jó lélektani pillanatban, a Jobbik számára relatív sikeres szereplést hozó választás után történt. „Más dimenzióban veszek részt a közéletben. Olyan társadalmi problémákkal szeretnék foglalkozni, amelyek nem férnek bele a pártpolitikai keretekbe. Vloggerként hasznosabb és hitelesebb, ha nem vagyok egyik pártnak sem a tagja” – közölte Vona, aki nemrég például a „roma hősök” elismeréséről dolgozott ki törvényjavaslatot. Úgy vélte, nem lenne elegáns, ha minősítené a Jobbik mostani politikáját: valamivel egyetért, valamivel nem. Ennek azonban semmi köze a kilépéséhez. Máig tartó barátságok is fűzik a párthoz. „Sok sikert kívánok a Jobbiknak!” – mondta végül Vona Gábor.
Szerző

Polt Péter még egy esetleges kormányváltás után is szolgálhatja az Orbán-rezsimet

Publikálás dátuma
2019.10.29. 13:07

Fotó: Népszava
Áder János köztársasági elnök ismét Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyészt javasolja a posztra - erről az államfő a parlament honlapjára felkerült levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét.
Polt kilencéves mandátuma decemberben jár le, az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé. Polt 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte a legfőbb ügyészi tisztséget. Az Alaptörvény szerint "a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges". Mivel Polt 1955-ös születésű, megválasztása esetén nem tudja majd a teljes kilencéves mandátumát kitölteni, hiszen 2025-ben 70 éves lesz, márpedig az ügyészek jogállásáról szóló törvény szerint a legfőbb ügyész megbízatása megszűnik - egyebek között - akkor, ha betölti 70. életévét. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a legfőbb ügyész megbízatása mandátumának lejártával, illetve a 70. életév betöltésével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolja. Ez a szabályozás azonban csak erre a két esetre vonatkozik, minden más esetben - lemondás, felmentés, és így tovább. - távozik a legfőbb ügyészi posztról. (Korábban az Országos Bírósági Hivatal elnökére a legfőbb ügyészhez hasonló szabályozást alkotott a Fidesz-KDNP, tehát az OBH-elnök is gyakorolhatta volna megbízatási idején túl az elnöki jogköröket bizonyos feltételek mellett, ám a Velencei Bizottság nyomására ez a passzus kikerült a jogszabályból.) Polt így mindaddig maradhat posztján 2025-ben is - a mai szabályozás mellett -, amíg utódát meg nem választják. És könnyen elképzelhető olyan helyzet, hogy a parlament nem tud kétharmaddal új legfőbb ügyészt választani, vagyis Polt a helyén marad. Mindez azért érdekes, mert Polt Péter egykor a Fidesz képviselő-jelöltje volt és legfőbb ügyészi tevékenysége során számtalan kritika érte a mai kormánypártok melletti elfogultsága miatt. A legemlékezetesebb talán, amikor az EU pénzt követelt vissza a miniszterelnöki vej volt cégének pályázatai miatt, de az ügyészég szerint minden rendben volt.
Szerző
Frissítve: 2019.10.29. 16:36