Az MVM titkolja a zűrös rendszert

Publikálás dátuma
2019.10.29. 06:45

Fotó: mavir.hu
Az állami energiacsoport szerint a hazai áramellátást veszélyeztetné, ha megállapíthatóvá tennék vitatott KTM-rendszerük tényleges értékét.
Hiába a per, az állami MVM továbbra sem szeretné, hogy kiderüljenek az úgynevezett Központi Termelésmegjelenítő (KTM) botrányos beszerzésének részletei. Az MSZP elnöke által az adatok kiadására indított per keretében ugyan elküldték a rendszert megrendelő igazgatósági határozatot, a szerződés egyes oldalait, illetve az eladói oldalon álló svájci MVM-leányvállalat, az MVM International AG mérlegét, ám a dokumentumok számos adatát kitakarták – tudtuk meg Tóth Bertalan tegnapi Facebook-posztja nyomán. Így az adatkikérési eljárást folytatják. Az MVM 2017-ben saját, újonnan alapított kis svájci leányvállalatától közel ötmilliárdért rendelt egy nagyon komolyan hangzó nevű „termelésmegjelenítőt”. A rákövetkező év során ugyanakkor egyre-másra érkeztek a becslések, miszerint a leszállított rendszer aligha ér többet néhány tízmilliónál. Ez nyilvánvalóan felveti az állami pénzek lenyúlásának gyanúját. Az ügylet állítólag fennakadt a könyvvizsgálatot végző KPMG szűrőjén. Így a céggel szerződést bontottak és az állami energiacsoport 2017-es beszámolóját több hónapos késéssel végül másik auditor jegyezte ellen. A választások után az MVM új gazdájául rendelt Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, bár nem a KTM-re hivatkozva, de a teljes vezetőséget lecserélte. Az új irányítók belső vizsgálatot indítottak, ami azóta állítólag feljelentés nélkül lezárult. Bár a tárca nélküli miniszter helyettese ellenzéki megkeresésekre többször tett közzé - jellemzően kitérőnyilatkozatot az ügyben, az MVM hallgat. Hogy miért volt szükség a rendszerre, miért kellett ehhez Svájcban leányvállalatot alapítani, és ténylegesen mibe került nekünk ez a kaland, pontosan nem tudni – fogalmazott posztjában Tóth Bertalan. Hozzáfűzi: érdeklődő állampolgárként kíváncsi volt az MVM svájci leánycégének éves beszámolójára, az MVM és a svájci cég közötti szerződésre, és a beszerzést alátámasztó indokokra. Az MVM titkolni akarta a dokumentumokat, de a bírósági eljárásban a pártelnök első fokon nyert. A napokban megkapta azokat az iratokat, amelyektől az MVM azt reméli, hogy kielégítheti a kíváncsiságát. Sajnos azonban túl sok bennük a kitakarás: így az eljárásnak még nincs vége. Annyit azonban már most is lát, hogy érdekes ügynek nézünk elébe. A lapunk birtokába került iratok látszólag szabályos beszerzésről tanúskodnak. Az MVM igazgatósága a vállalatcsoport belső működésének átalakítása nyomán szükségesnek tartotta, hogy az anyavállalat online kapcsolatot tartson különböző erőműveivel. 2017-es jelentésük szerint a KTM-mel erőműveik teljesítőképességét és termelését tervezik, illetve követik nyomon. A hatékonyabb irányítás pedig növeli az eredményt. Egy másik kiadványuk szerint a felsőzsolcai naperőművüket már a KTM-mel „távkezelik”. A megküldött szerződésből ugyanakkor teljes egészében kitakarták például az MVM műszaki igényeit. Az állami csoport ügyvédei bírósági iratukban ennek nyilvánosságra hozatalát az esetleges informatikai támadás lehetőségével indokolják. Olyannyira, hogy szerintük a KTM fenyegetettsége áttételesen az ország ellátásbiztonságát is veszélybe sodorhatja. Más szakértők szerint ez erős túlzás. Többek között azzal érvelnek, hogy az MVM – természetesen – korábban is tartotta a megfelelő kapcsolatot az erőműveivel. Ugyanakkor az áramtermelők szabályozását nem az MVM, hanem (az éppenséggel szintén MVM-hátterű) Mavir végzi, nagyon szigorú szabályok szerint, tulajdonostól teljesen függetlenül, amit nem adhat át másnak. Erre utal az MVM mellékelt vezetői összefoglalója is, amiben leszögezik: a KTM nem váltja ki és nem helyettesíti a rendszerirányítást végző Mavir Scada-alkalmazását. Ráadásul, noha az állami felügyelő és az MVM nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy mára találtak tevékenységet a KTM-nek, ez semmiben nem cáfolja azokat a feltételezéseket, miszerint az állami társaság egy ködös ügylet nyomán legalábbis több milliárd forintot feleslegesen költött el. Eme kételyeket csak a berendezések – megfelelő elővigyázatosság melletti – bemutatása, átlátható elemzése oszlathatná el. Ugyanakkor ettől az MVM változatlanul elzárkózik. A korábban az Indexen megjelent belső információk szerint az értékbecslésre felkért EY-től jellemző módon csak ama fifikás megállapításra futotta, hogy egy erőműfigyelő rendszer általában érhet akár ötmilliárdot is. Az MVM International AG mellékelt pénzügyi beszámolója csak szaporítja a kérdőjeleket. Eszerint az alapítás évében, 2016-ban még minimális forgalmú társaságba 2017-ben 4,8 milliárd forint bevétel folyt be, miközben csak a KTM-szerződés 4,9 milliárd forintra rúgott. Viszont a kiadásai 4,5 milliárdra rúgtak, így alig ért el hasznot. Ez erősíti a gyanút, hogy a svájci céget kizárólag erre az egy ügyletre alapították. Ebből a szempontból még furcsább a vezetői összefoglaló kitétele, miszerint azért az MVM International AG-t kellett megbízni a feladattal, mert csak ez a cég rendelkezett a megvalósításhoz elengedhetetlen összehasonlító adatokkal és nemzetközi kapcsolatokkal. A mérleg tanúsága szerint ellenben az MVM-énél is kiemelkedőbb szaktudásuk és piaci ismereteik ellenére a svájciak az anyavállalatukkal kötött gigaszerződésen kívül más érdemi üzletet nem voltak képesek tető alá hozni.

Tisztogatás tollseprűvel

Az MVM-nél lezajlott úgymond tisztogatás visszfogottságára jellemző, hogy az MVM International könyvei szerint a cég vezetőségének változatlanul tagja a társaságot a vitatott ügyletek során is jegyző Szarapka Lehel. Az MVM Csoportnál a Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter megjelenését követően felmentettek többsége változatlanul állami tisztségeket tölt be, avagy busás állami megrendelések kedvezményezettje. Az Index utóbbira korábban Zsuga Jánost, az MVM érintett egykori vezérigazgatóját hozta fel példaként.

Szerző

328,04 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.28. 19:02

Fotó: Népszava
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 328,04 forintra csökkent este háromnegyed hétkor a reggel fél hét körül jegyzett 328,55 forintról. Az euró hétfőn 327,69 forint és 329,06 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 297,72 forintról 296,96 forintra, a dolláré pedig 296,48 forintról 295,50 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1084 dollár után este 1,1102 dolláron állt. 
Szerző
Témák
forint árfolyam

Szuperkötvény - kinyomtatva is

Publikálás dátuma
2019.10.28. 18:39

Fotó: Népszava
A Magyar Államkincstár a Magyar Posta kötvényforgalmát is fellendítheti.
Azoknak az elsősorban idősebb kisbefektetőknek, akiknek gondot okoz az internethasználat, esetleg nincs bankszámlájuk, lehetőségük nyílik arra, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kötvényt 2200 postahivatalban kinyomtatva is megvásárolhassák.  Elvileg már hétfőtől hozzá lehet jutni a jelenleg legnépszerűbb állampapírhoz, hatféle - 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer, 500 ezer, valamint 1 és 2 millió forintos - címletekben, névreszólóan, de a Magyar Posta Zrt. az indulásról eddig még nem tűzte ki a pontos időpontot, és az erre irányuló kérdésünkre sem kaptunk választ. A postán kapható MÁP+ kamatozása ugyanolyan, mint a dematerializált kötvényé: az első félévben 3,5 százalékos, a másodikban 4 százalék, majd évente fél százalékponttal emelkedik az ötödik évben egészen 6 százalékig.   A szuperkötvénynek nevezett MÁP+-ból a múlt héten 102 milliárd forintért jegyeztek, az azt megelőző héten 115 milliárd forintért, az érdeklődés a kibocsátáskori időszakot idézi. A kiugróan magas forgalom több, most lejáró állampapírnak köszönhető. Mindezt figyelembe véve a szuperkötvény-állomány meghaladta a 2500 milliárd forintot. A kibocsátó Magyar Államkincstár ezzel a lépésével a Magyar Posta kötvényforgalmát is fellendítheti, ott ugyanis idén számos termék forgalmazása megszűnt. Lejárat előtti visszaváltás esetén az egyes kamatfordulók után lesznek olyan 5 munkanapos időszakok, amelyben a kamat mellett a névérték 100 százalékán lehet visszaváltani a papírokat. A többi napon 99,75 százalékos árfolyamot fizetnek ki a befektetőknek. A nyomtatott kötvények előnye, hogy  nem kell értékpapírszámlák után díjat fizetni, és az államkötvények kamatadómentesek.
Szerző
Frissítve: 2019.10.29. 15:23