Előfizetés

Patthelyzet alakult ki Türingiában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.10.28. 15:47

Fotó: DANIEL NAUPOLD / DPA/AFP
Csak a Balpárt és a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) lehetett elégedett a vasárnapi türingiai tartományi választás után, a többi párt számára inkább kudarccal ért fel az eredmény.
Igaz, még a szabaddemokrata FDP-t is a nyertesek közé sorolhatjuk, amelynek sikerült bekerülnie a tartományi parlamentbe. Ugyanakkor még a szavazatok 98 százalékának feldolgozása után sem érte el a bejutáshoz szükséges öt százalékot, végül azonban átlépte ezt a határt. A Balpárt 31 százalékos eredménye azért figyelemreméltó, mert szeptember elején két másik keletnémet tartományban, Szászországban és Brandenburgban is érzékeny veszteségeket könyvelhetett el. Másrészt a párt mindeddig még egyetlen német tartományban sem tudott az élen végezni. Türingiában 2014-ben az ezúttal 11,4 százalékot vesztett kereszténydemokrata CDU győzött, de baloldali kormány alakult a Balpárt, a Zöldek, valamint a szociáldemokraták részvételével. A Balpárt ezúttal 31 százalékot ért el, ami egyértelműen a népszerű tartományi miniszterelnöknek, Bodo Ramelownak köszönhető és annak, hogy sok baloldali szavazó az utolsó pillanatban az SPD helyett az esélyesebb baloldali politikai erő mellé tette az ikszet. Ami a jelenlegi koalíció harmadik pártját illeti, a Zöldek Türingiában nem érzékelhették az országos trendet, nemhogy nem javítottak, még rontottak is öt évvel ezelőtti eredményükön. Semmi sem mehet a régi kerékvágásban. Az abszolút többséghez ugyanis 46 mandátumra van szükség a 90 tagú parlamentben, márpedig miután a Balpárton kívül mind a szociáldemokraták, mind a környezetvédők rontottak 2014-hez képest, így ők együtt hárman mindössze 42 képviselői helyre tettek szert. A türingiai törvényeknek köszönhetően azonban nem fenyeget egyfajta hatalmi vákuum veszélye. Ramelow továbbra is kisebbségben kormányozhat ügyvezető miniszterelnökként, mert nincs meghatározva az, mennyi időt kap a győztes párt a kormányalakításra. Így elvileg belga mintára akár több évig is ügyvezető kormányfő maradhat. Ez persze nem a legjobb megoldás, hiszen a biztos kormányzáshoz stabil többségre van szükség. Ám Ramelow és a jelenlegi koalíció szerencséje, hogy az AfD-vel egyetlen demokratikus párt sem kíván közösködni. Az Alternatíva Németországért eredménye mindenképpen aggasztó fejlemény. Az utolsó felmérések még arról tanúskodtak, hogy a CDU is megelőzi a pártot, ehhez képest az AfD, 12,8 százalékot javítva 2014-es eredményén, másfél százalékot vert a kereszténydemokratákra. A párt ezzel a képviselői helyek egynegyedét mondhatja magáénak a tartományi parlamentben. Az eredmény listavezetője, Björn Höcke megdicsőülését jelenti, aki az amúgy is ultrajobboldali AfD szélsőséges szárnyához sorolható és az alkotmányvédelmi hatóság figyelmét is felkeltette. Mi lehet a megoldás? Mivel az ellenzék nem egységes, a tartományban akkor jöhetne létre működőképes többség, ha a CDU, vagy az FDP kívülről támogatná a jelenlegi, három párt alkotta kabinetet. Persze az sem kizárt, hogy Ramelow végül a CDU-val alakít kétpárti kormányt, ez azonban váratlan fordulat lenne. Mike Mohring, a CDU helyi vezetője mindenesetre nem mondott nemet erre a megoldásra. Azért is lenne szükség valamiféle megállapodásra, mert ha instabil kormányzás alakulna ki, az a fiatalok körében különösen népszerű AfD további megerősödését eredményezné.

Január végéig meghosszabbítják a Brexit határidejét

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.10.28. 11:31

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Donald Tusk szerint ez rugalmas határidő, az Egyesült Királyság korábban is távozhat az EU-ból.
Bumerángként ütnek vissza Boris Johnson a konzervatív vezetőnek azon hangzatos ígéretei, amelyek július 24-i hatalomra kerülése óta hangzottak el. „Ha törik, ha szakad”, „soha nem fogom az október 31-i kilépési határidő meghosszabbítását kérni, inkább vesszek oda egy gödörben”, ismételgette napról napra a tory kormányfő. Ám három nappal a harmadik határidő lejárta előtt Donald Tusk, az Európa Tanács búcsúzó elnöke Twitter-üzenetben tette közhírré: az Európai Unió újabb három hónapot adott Nagy-Britanniának és Észak-Írországnak a Brexit-folyamat lezárására. Az ún. “flextension” jegyében a szigetország korábban is kérheti a tagság befejezését, de a parlamentnek előbb el kell fogadnia a két héttel ezelőtt kötött második brüsszeli megállapodást, melyen az EU most már tényleg nem hajlandó változtatni. Amennyiben az Egyesült Királyság hivatalosan jóváhagyja a döntést, az EU megmaradt 27 tagországának kormányai újabb csúcsértekezlet helyett írásban rögzítik a határidő kitolását. Mint arról korábban többször is beszámoltunk, az alsóház visszautasította a “deal” gyorsított menetben, három nap alatt való megtárgyalását, a Hilary Benn munkáspárti képviselő nevét viselő törvény szellemében pedig október 19-én Johnsonnak a Brexit dátumának meghosszabbításáért kellett folyamodnia az Unióhoz. A harmadik “extra time”-ot bizonytalanságok kísérték. Emmanuel Macron francia elnök éppen Boris Johnson kérésére csak néhány napos technikai szünetet tartott volna helyesnek, de végül az új fejlemények fényében elállt a vétótól. Miután választási kampányának meghatározó elemét, a Theresa May kormányzása idején kitűzött halloweeni határidőt elbukta, a Downing Street 10. lakója újabb idő előtti választás kiírását tűzte napirendre. A Theresa May kormányzása idején rendezett előző, 2017-es rendkívüli választáson a konzervatívok meglepetésre elvesztették két évvel korábban szerzett többségüket. A toryk kizárások, lemondások és átülések nyomán egyre távolabb kerültek az abszolút többségtől, így a kormány szinte semmilyen előterjesztést nem tud elfogadtatni a Brexit terén különösen ellenséges, többségében maradáspárti honatyákkal. Politikai megfigyelők hétfőn a korábbiaknál sokkal nagyobb esélyt adtak egy karácsony előtti idő előtti voksolásra. A parlamenti aritmetika alapján valószínűnek látszott, hogy a képviselők Boris Johnson december 12-ét megcélzott harmadik választási kiírási kísérletét is visszautasítják, hiszen a pozitív kimenetelhez a választási törvény értelmében kétharmados többség, legalább 434 igen szavazat szükséges. Ugyanakkor úgy tűnt, a Downing Street 10. el tud képzelni egy kompromisszumot a következetesen maradáspárti Liberális Demokratákkal és a Skót Nemzeti Párttal, melyek közös javaslata értelmében a választásra december 9-én kerülne sor. Ebben az esetben a Brexit-megállapodást egy ideig jegelnék. Az együttesen 54 képviselőt számláló két párt kedden készül beterjeszteni erre vonatkozó mindössze egysoros törvényjavaslatát, melynek elfogadásához egyszerű többség is elégséges. A The Times napilap hétfői száma idéz egy kormányzati forrást, aki szerint a „jelenlegi parlament meghagyása nem pusztán további három hónapos értelmetlen késlekedést jelent a Brexit terén, hanem esetleges további halasztásokat is. Nem szabad megengedni, hogy 2020 ugyanolyan elfuserált évnek bizonyuljon, mint 2019 volt. Az egész ország várja a kilépést, hogy végre tovább lehessen lépni”. A december 9-i választáshoz már most csütörtökön fel kellene függeszteni a parlamentet, azaz Boris Johnson kampányában nem tudná csodafegyverként felhasználni, hogy nevéhez fűződik a Brexit végrehajtása. A Liberális Demokraták és a skót nacionalisták számára a voks egy második népszavazással érne fel, hiszen a fő kérdés változatlanul a Brexit és nem a közszolgáltatásokkal, a szociális ellátással, vagy az adózással kapcsolatos politika lenne. A Munkáspárt máris bejelentette, hogy tartózkodni fog a december 9-i választásról szóló szavazás során. Egyes aktivisták mellesleg máris ódzkodnak egy téli korteskedés kilátásától.

Borzalmas dolgokat találtak egy mexikói drogkartell rejtekhelyén

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.28. 06:51

Fotó: Shutterstock
Negyvenkét koponyát, tucatnyi csontot és üvegben egy magzatot találtak a rendőrök Mexikóvárosban egy kartell rejtekhelyén.
A borzalmas leletre kedden bukkantak a főváros Tepito kerületében rendezett kábítószer-ellenes razziában, amelyben 31 feltételezett kartelltagot őrizetbe vettek. Az akciót rejtett alagutakban berendezett droglaborok ellen hajtották végre. A mexikóvárosi főügyész hivatala által közzétett fotók szerint négy koponyát beleépítettek egy "oltárba", a többit felhalmozták körülötte. Az alkalmatosságon egy szarvakkal ellátott, fából készült maszk volt. Az egyik fal pedig tele volt firkálva különböző szimbólumokkal, köztük égitestek jelképeivel és egy kecskefejjel, amelynek szarvai között pentagram volt. A vádhatóság szóvivője szerint még vizsgálják honnan származnak a koponyák, amelyekből eddig negyvenkettőt találtak. A nyomozók emellett késeket, negyven állkapocscsontot, valamint kéz- és lábcsontokat is találtak. Egyelőre nem világos, hogy emberi magzatról van-e szó - mondta az ügyészség szóvivője. A város történelmi központjától északra található Tepito régóta az illegális kereskedelmi tevékenység melegágya. A bandák ellen harcoló mexikói kormány számára nagy kudarcot jelent, hogy az akcióban elfogott gyanúsítottak túlnyomó többségét, 27 embert a bíróság később szabadlábra helyezett.