Minden nagyon szép, csak OBT ne volna

Publikálás dátuma
2019.10.28. 10:00

Fotó: Népszava
Tavaly összesen 1 248 685 ügy érkezett a bíróságokra, ebből 981 ezer volt az úgynevezett nemperes (szabálysértési, cég, végrehajtási és egyéb) ügy, 267 ezer pedig a peres ügy. 2018-ban a bíróságok összesen 1 294 081 ügyet fejeztek be, s a befejezett ügyek száma minden szinten, a peres ügyeknél is meghaladta az érkezett ügyek számát. 2018. december 31-én országosan 231 068 ügy volt folyamatban, ami 24,5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A folyamatban lévő ügyek száma az összes bírósági szinten – így a Fővárosi Törvényszéken is - alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Mindez az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének múlt héten közzétett 2018. évi beszámolójából derül ki. 2016-ban még 1 411 569, 2017-ben pedig 1 404 383 ügy érkezett a bíróságokra, a tavalyi komoly ügyszám-csökkenésre az OBH-elnök beszámolója nem ad magyarázatot, hacsak nem tekintjük annak azt a megjegyzést, hogy „az OBH 2017 során is felülvizsgálta több adatgyűjtését”. Pedig az új polgári perrendtartás – amelyről Handó Tünde hosszan értekezik – bevezetése az év elején biztosan visszavetette a beadott polgári szakos ügyek számát, ahogyan erről lapunk többször írt, de ez a beszámolóból nem derül ki. Mindenesetre 2017-es beszámolójában az OBH-elnök még fontosnak tartotta leírni, hogy az új polgári perrendtartás 2018. január 1-i bevezetése miatt, 2017 végén megnőtt a beadott polgári ügyek száma. Az ügyfelek és az ügyvédek számára is új, megnövekedett követelményekkel járó perrendtartás nem épp ügyfél-barát, pedig az OBH elnökének beszámolójának első mondata úgy fogalmaz: „A magyar bírósági szervezet nap mint nap az ügyfelekért dolgozik.” Handó Tünde szerint a bíróságok egyik legfontosabb mutatója a befejezett, illetve folyamatban maradt ügyek száma: tavalyelőtt a bíróságok összesen 1 397 268 ügyet fejeztek be és 2017 végén országosan 305 849 ügy volt folyamatban, 2016-ban összesen 1 445 064 ügyet fejeztek be és az év végére 319 599 ügy maradt folyamatban. A tavalyi 231 ezer folyamatban maradt ügy ehhez képest nagyon szép szám. És a beszámolóból általában is a jó teljesítmény, az elégedettség hangja szól. Ahogy 2018 májusában a Handó mellett kiálló vezetők írták, “Magyarország bírósági szervezete az Alaptörvény szelleméhez méltó valós hatalmi ág. Bíráink szakmai tudása kiemelkedő, az ügyhátralék folyamatosan csökken, az ítélkezés egyre időszerűbb, az oktatást megújítottuk, a tárgyi feltételek jelentősen javultak és nem utolsó sorban a bírói önkormányzatiság kiteljesedett az elmúlt hat évben.” Persze vannak nehézségek is, ehhez a beszámolónak az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) foglalkozó részéhez kell lapozni. Itt kiderül, hogy az új OBT-t 2018. január 15-én választották meg és hogy a 28 megválasztott tagból és póttagból 17 lemondott, így a tagok száma 11 főre csökkent. Ezért és a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviseletének hiánya miatt „a testületi működés legitimitása megkérdőjelezhető”. Handó ennek ellenére „biztosította az OBT tagok számára a működésük infrastrukturális és pénzügyi feltételeit”, ám „az OBT az OBH elnöke által adott tájékoztatásokat, kérdéseket, felvetéseket jellemzően figyelmen kívül hagyta jelentései, határozatai megfogalmazásakor”. A beszámoló szerint az OBT működése politikai vitákat gerjesztett, s a tanács Handó ellen dolgozik: „Az OBT működésének az alaphangját meghatározta a megválasztáskor beharangozott minősítésük, miszerint „forradalmi OBT” alakult. Ezt teljesítette be első jelentésük, amelyben (…) az OBH elnökének pályázatelbírálási gyakorlatát a hazai és a nemzetközi sajtó felé, majd nemzetközi szervek irányába is megismételve „törvényellenesnek” minősítették.” Az OBH-elnök „mindezek ellenére minden lehetséges esetben megfontolta az OBT tagoknak az igazgatási gyakorlat jobbítását célzó felvetéseit és azok alapján megtette a szükséges és lehetséges intézkedéseket”. Handó szerint az OBT és az OBH közötti viták jogalkotói lépések szükségességét vetik fel, „az OBH és OBT közötti jogértelmezési kérdések feloldása fórumának meghatározását, az OBT összetételét és választását, az OBT illetve az OBH elnök jogköreit, de akár a bírói jogállási kérdéseket illetően is”.
Szerző
Témák
OBH Handó Tünde

Hazugságokat emlegetve vonta vissza kritizált javaslatait Horváth Csaba

Publikálás dátuma
2019.10.28. 09:38

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A zuglói polgármester szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy kézi vezérlésre állítaná az önkormányzatot, de azért visszalép a módosításoktól.
Visszavonja a kerület gazdálkodását érintő javaslatait Horváth Csaba: a zuglói polgármester ezt Facebook-oldalán jelentette be, ahol egyúttal az Átlátszó „hazug, manipulatív és félrevezető cikkét is emlegette”. Mint arról lapunk is beszámolt, a tényfeltáró portál arról írt, hogy Horváth két lényegi ponton is változtatna az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatán (szmsz): egyrészt úgy módosítaná a képviselő-testület szabályzatát, hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.  
Másrészt, testület a hétfői alakuló ülésére benyújtott egy salátarendeletet is, amely az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselő-testület döntési jogkörét. Horváth ugyanis sokszorosára emelné azt az értékhatárt, ami felett a képviselő-testület hozzájárulása kell(ene): ingó vagyontárgyak esetében 100 millió forinttal, ingatlanok esetén pedig 200 millióval növelné ezt a limitet az új polgármester – írta a portál. 

Nem lehet minden üggyel bevárni a testületi üléseket

Horváth Csaba vasárnap a Népszavának azt mondta, azért van szükség az eddigi szabályzat átalakítására, mert az ötpárti összefogással elért siker után megváltozik a bizottságok összetétele és részben a szervezeti egységek feladata is. A felvetésre, hogy halaszthatatlan ügyekben a testülettől független döntési jogosítványt kap, ami a képviselők véleményével ellentétes határozatok megszületésére adhat esélyt, a polgármester azt felelte: a lehetőséget az önkormányzati törvény azért tartalmazza, mert nem lehet minden üggyel megvárni a havonta, kéthavonta tartott képviselő-testületi üléseket, és túlnyomórészt nem kötelezettségvállalással, vagyis a költségvetési tervektől eltérő pénzkiadással járó kérdésekben élhet ezzel a jogával. Azt is hazugságnak tartja Horváth Csaba, hogy csökkenteni akarja a képviselő-testület jogosítványait a kerület vagyonát érintő ügyekben azzal, hogy megemelnék azt az értékhatárt, ami alatt a vagyongazdálkodási bizottság hozhat döntéseket a kerület ingatlanvagyonát, vagy a tulajdonában lévő ingóságokat érintő ügyekben. Az új zuglói polgármester szerint az elmúlt évek drasztikus ingatlanár emelkedése miatt van szükség arra, hogy 50 millióról 250 millió forintra emelkedjen az a határ, ami alatt egy ingatlan eladási vagy bérbeadási terveiről, a pályázat kiírásáról és annak feltételeiről, illetve a pályázat nyerteséről bizottsági döntés születhet. 

A közbizalom az első

Horváth tehát teljesen félrevezetőnek tartotta az Átlátszó cikkét, hétfőn azonban mégis a módosítók visszavonásáról számolt be: mint írta, az SZMSZ-módosítás megfelelt a szakmai szempontoknak, 
de ő a közbizalom helyreállításának érdekében döntött így, hogy elejét vegye a további rosszindulatú politikai támadásoknak.

Szerző
Frissítve: 2019.10.28. 17:56

70 milliárdot kaszáltak Mészárosék a szabálytalannak ítélt víziközmű-fejlesztéseken

Publikálás dátuma
2019.10.28. 07:38
Mészáros Lőrincék családi vállalkozása jól járt a víziközmű-projekttel
Fotó: Népszava
Az uniós revizorok szerint a fejlesztési projekt 24 győztese közül csak 4 tett érvényes ajánlatot, mégis megkapták a jól fizető munkákat.
Mészáros Lőrincék mintegy 70 milliárd forint értékben vittek el építkezéseket a víziközműprojekt keretében már megítélt 240 milliárd forintból – tudta meg a 24.hu. Az összesen 420 milliárd keretösszegű programot Brüsszel súlyosan szabálytalannak ítélte, ezért az ország a már megítélt támogatás negyedét, 60 milliárd forintot is elveszítheti – a fejlesztések ettől függetlenül megtörténnek majd, de azokat a magyar adófizetőknek kell finanszírozniuk.
A lapegy közérdekű adatigénylés segítségével derítette ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP)  2016 végén mely vállalkozásokat választotta a keretközbeszerzésen, amely során az ország 6 régiójában, egyenként 70 milliárd forintos tömböket írtak ki, majd régiónként 4 győztest hirdettek.
Bár Mészáros Lőrinc érdekeltsége csak két régióban futott be, a legtöbb megrendelést mégis a Mészáros és Mészáros Kft. (az Euroaszfalttal közösen) nyerte el: 17 szerződést köthetett az NFP-vel összesen mintegy 70 milliárd forintra. Ez csaknem 30 százaléka az összes víziközműmunkáknak.

 A többieknek legfeljebb 10 százalék jutott minden idők legnagyobb, egy tömbben meghirdetett közbeszerzéséből, és csak négy formáció nyert 20 milliárdnál többet. A Magyar Vakond Kft. 24 milliárd, Dunai György cégei, az Euroaszfalt és a Betonútépítő 23 milliárd, a Szabadics Zrt. 22 milliárd, a Colas Alterra Zrt. pedig bő 20 milliárd forintra szerződhettek. A legkevesebbet, 13,6 milliárdot a Swietelsky vitte el, de a Strabag sem villantott nagyot az eddigi 17 milliárdjával - írja a lap.  Igaz, még valamelyest módosulhat a rangsor, hiszen az adatigénylés után is folytatódtak a szerződéskötések. Irányváltásnak azonban nincs nyoma: Mészárosék újabb, 5,8 milliárd forintos trófeát gyűjtöttek be Komáromban.
A legijesztőbb az ügyben talán nem is 60 milliárdos elvonás lehetősége, hanem az, amit az uniós revizorok találtak: mint kiderült, a súlyos milliárdokért felfogadott közbeszerzési tanácsadók valahogy nem szűrték ki, hogy olyan formációk is a győztesek közé kerültek, amelyeket ki kellett volna zárni. A revizorok megállapítása szerint
a 6 régióban kihirdetett 24 nyertes közül csak 4 olyan akadt, amelyik érvényes ajánlat alapján nyert, vagyis a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg.

Az auditorok olyan súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat találtak, hogy a jelentésben azt is megállapították, “lényegében nem működik” az érintett uniós források felhasználásának menedzselésére és ellenőrzésére létrehozott állami rendszer. 
A víziközmű-beruházások kapcsán kért pénzügyi korrekció  csak egy része a több éve lebegtetett büntetéscsomagnak,  a Magyarország ügyében vizsgált, közel ezermilliárdos minta alapján a revizorok ugyanis indokoltnak látták: Magyarország fizessen vissza minden tizedik eurót az uniós támogatásokból. A 24.hu informátora most összesen több mint 300 milliárd forint bukásról tud, hivatalos választ azonban nem kaptak a Miniszterelnökségnek küldött kérdéseikre. A kormány mindenesetre szép csendben elfogadta a fenti, 60 milliárdos elvonást, ez volt az ára ugyanis annak, hogy az Európai Bizottság augusztusban és szeptemberben egy jóval nagyobb, 500 milliárd forintos összegű támogatás átutalását engedélyezze.  
Szerző