Kő kövön maradt

Publikálás dátuma
2019.10.27. 17:15

Fotó: Népszava
Felújították, lerácsozták, emléktáblát kapott az útjelző.
Valószínűleg nem sok olyan Fő utca van Budapesten, ami lényegében sehonnan nem vezet sehová, illetve ha vannak is ilyen utcák, nyilvánvalóan nem a tekintélyes Fő út nevet viselik. A XV. kerület, azon belül is Rákospalota történelmi főutcája több szempontból is különös képződmény: egykor itt haladt a Palotát Újpesttel és Fóttal összekötő, 201-es számot viselő országút, a környék legrégebbi, jelenleg is védett házai között kanyarogva, ma viszont már a Kossuth utca egyik T alakú kereszteződésből indul mintegy mellékutcaként, majd a Sződliget utcát követően zsákutca lesz belőle, legalábbis az autók számára. Nem találkozik a Fő térrel, sőt mostanra lekerült az országos (tehát nem helyi) közúthálózat térképéről is. Egyfelől egyike Rákospalota három legrégebbi, a városrész nagyjából 800 éves történelmét szó szerint végigkísérő közterületeinek; másfelől az utóbbi 100 évben, két „előlépetésnek” is felfogható, tiszavirág életű átnevezést – egyszer Horthy Miklós, egyszer pedig Dózsa György útra keresztelték – leszámítva folyamatosan csak lefokozták. Országúti jelzése valamikor az ötvenes években 2102-esre változott, majd később, ahogy a Hubay Jenő téri felüljáró átadásával lekerült róla a forgalom, megszűnt számozott út lenni, 1974-től pedig egyenesen (kis kanyarokkal) zsákutcává silányult. Újpest felé ma már csak egy a gyalogos- és a kerékpáros forgalom számára meghagyott vasúti átjáró jelenti az összeköttetést, igaz, nem akármi, hanem egy a fővárosban már igazi unikumnak számító szakállas sorompó állja útját. „Nekünk mindig is ez marad a Fő utcánk – meséli Tibor, akinek már az ükszülei is itt éltek. Az elsők között voltak akik Palota-faluból kisvárost varázsoltak” – meséli büszkén. Ugyanabban a házban laktak, az utca első bérházában, szecessziós ablakokkal, ahová 1911-ben, egyetlen évre Babits Mihály is beköltözött. A nagyapja Rákospalota legrégebbi, szintén az utcában lévő, 1891-ben épült és a sokat ígérő „Megváltóhoz” elnevezésű patikájában volt gyógyszerészsegéd. S hogy mindez miért érdekes? Mert enélkül a szenvedélyes lokálpatriotizmus nélkül nehéz volna megérteni, miért jelent annyira sokat a régóta itt élőknek egy út menti, 3-as számot viselő kilométerkő, hogy rácsot hegesztessenek köré és a mellette lévő elektromos vezetékeket tartó oszlopra, kevéssé ízlésesen, ám annál látványosabban, a félreértések elkerülése végett több irányból is fölfessék: műemlék. A 201-es út egykor volt (ország)útjelzőinek zömét réges-rég eltávolították, de valószínűleg kifelejthették a 3-as é 4-es számú köveket, melyek a mai napig ott feszítenek a Váci út és az Árpád út ipszilonjától 3, illetve 4 kilométerre. Egyikük, a ketrecbe zárt, a Fő út 76-os számú háza előtt, másikuk, a 4-es, pedig a Kossuth utca 10-zel szemben, a lakótelep járdája melletti füves területen. A két megmaradt kilométerkő afféle közlekedéstörténeti emlék, ám csak az egyiket helyezte biztonságba a Budapesti Városvédő Egyesület – miután felújították és lerácsozták emléktáblát is kapott, amit viszonylag hamar meglovasított egy feltehetőleg a helytörténeti relikviákért rajongó gyűjtő. Ezért a sajátos „képcédula” a villanyoszlopon...
Szerző
Témák
útjelzés

Pénzügyi felügyelet jó kilátásokkal

Publikálás dátuma
2019.10.27. 15:38

Fotó: Népszava
A Magyar Posta egykori, szecessziósra emlékeztető stílusú székházát, a Széll Kálmán tér feletti Postapalotát, 2020-tól az új tulajdonos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkalmazottai népesíthetik be. (Az eredeti birtokos 2016 óta a jegybank által alapított Pallas Athéné Alapítványhoz kötődő Optima Befektetési Zrt. volt, tőlük tavaly 14 milliárd forintért vette meg az épületet az MNB.) Az új "lakóknak", a pénzügyi (és fogyasztóvédelmi) felügyelet munkatársainak aligha lesz szokatlan a környék, hiszen jelenleg a Déli pályaudvar melletti modern irodaházban végzik a munkájukat. A Krisztina körút 6-8. szám alatti palota építészeti stílusát nehéz meghatározni: a szakkönyvek ugyan eklektikus szecessziósnak vélik, azonban ez korántsem fedi a teljes valóságot. Közismert, hogy a trinoni döntés után egy darabig egyáltalán nem adtak át új középületet a fővárosban. A korona teljesen elinflálódott, így meg kellett várniuk a beruházóknak az új, stabil pénz, a pengő megjelenését. A Magyar Királyi Posta székházgondjai azonban annyira sürgetőek voltak - kinőtték a Petőfi Sándor utcai Főposta épületét, - hogy a romló koronával mit sem törődve  pályázatot írtak ki arra a telekre, amelyet a Chevra kadisha-tól, a zsidó jótékonysági egylettől vásároltak meg. Az ide álmodott 18 500 négyzetméteres palota jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az a Postaházak Építési Bizottsága bírálta el a 147 pályázatot, amelynek elnöke a kor legjelentősebb tervezőmérnöke, Hausmann Alajos volt. A nyertes Sándy Gyula műépítész lett, aki mellesleg akkor éppen munkanélküli volt, így szociális szempontokat is figyelembe vettek a döntésnél (az indoklásban is szerepelt, hogy a munkanélküliséget kívánták enyhíteni a megbízással). Az 1924-ben és 1926-ban - két lépésben - átadott palota építésénél a maximális takarékosságra törekedtek.
Itthon nem állt elég tőke rendelkezésre a beruházáshoz, ezért külföldi hitelt vett fel a kormány. Az építkezés közben azonban megdrágult a gőzkazán, így többek között a kőműveseken spóroltak, illetve a villamosjegyeik árát nem fizették ki. A kivitelezés korántsem volt zavarmentes, mert statikai okok miatt két pincét is kialakítottak egymás alatt, eközben beleütköztek egy föld alatti vízfolyásba, amelynek vízét jelenleg is kénytelenek folyamatosan szivattyúzni. A takarékosságnak tudható be, hogy minden ablak és ajtó egyforma lett, és a kilincsek vasból készültek. (Csak néhány vezető szobájánál tettek kis mértékű engedményt.)  Magyarország első rotary (forgógépes) telefonközpontja valamint körforgó liftje (páternoszter), amelyet azt követően szinte minden közhivatalba, bíróságra beépítettek. A ház jellegzetes tornya eredetileg azért épült meg, hogy a lift gépházát elhelyezzék benne.  Az épület a második világháború során teljesen kiégett, de viszonylag hamar, 1947-re sikerült helyreállítani. A Magyar Posta 2000-ben költözött el innen, az épület azóta üresen áll. A pénzügyi felügyelet elhelyezése mellett pénz- és banktörténeti múzeumot, interaktív látogatóközpontot is elhelyeznek az újjáépített székházban, sőt érmeboltot is elhelyeznek a Buda Palota névre keresztelt épületben, amelynek jellegzetes saroktornya városi kilátóként szolgál majd.

Ármány és felmentés

A Postapalotát először a Gyurcsány-kormány alatt, 2006-2007-ben értékesítették, a tranzakció az időközben hatalomra került második Orbán-kormány alatt utólagos vihart kavart. Bűnvádi eljárást indítottak a Posta és az ÁPV. Zrt. egykori vezetői ellen. Szabó Pál vezérigazgatót - későbbi közlekedési minisztert - az ügyész akár tíz évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegette, mondván: elkótyavetélték a több tízmilliárd forintot érő ingatlant, és helyette "méregdrágán" bérelnek az Árpád-híd pesti hídfőjénél irodákat. A feljelentő a volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenlegi alkotmánybíró, Balsai István volt. Szabó Pál a kilenc évig tartó per során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat. Úgy fogalmazott: a büntetőügy koholt vádakon alapul, szerinte az eladás és a bérlés is szabályos volt. A Fővárosi Ítélőtábla idén jogerősen, bűncselekmény hiányában fel is mentette a vádlottakat.  

Szerző
Témák
posta postapalota

A Tarlós-féle taxireform nem hozott egyebet egy megoldatlan helyzet konzerválásánál

Publikálás dátuma
2019.10.27. 11:49

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nyolcvan durva jogsértést – közte túlszámlázást, engedély nélküli fuvarozást – regisztráltak idén szeptemberig a budapesti taxisok ellenőrei. Ezek az esetek 2000 ellenőrzésen akadtak fönn, így nem tűnnek jelentős aránynak, de ha azzal a több millió fuvarral számolunk, ami a 6700 fővárosi taxisra jut, akkor az végeredményben évi több ezer lehúzás lehet. Így máris érthető, miért tér el az utasok észlelése a revizorokétól.
Aligha lehet kétséges, hogy az évi több millió utast kiszolgáló, 5 milliárd forint forgalmú személyfuvarozási piac (ez a társaságok árbevétele, a taxisoké többször ennyi) minden hosszú távra tervező szereplőjének az volna az érdeke, hogy a média ne legyen tele időről időre vérforraló átverésekkel, esetleg konkrét verésekkel. Persze, ne legyünk igazságtalanok, a hírekbe kerülő kriminális történetek kirívóak, és a taxisok többsége tisztességes vállalkozó, aki nehéz terepen és sokat dolgozik. A végeredmény azonban mégis csak az, hogy évek óta nem tudják kiszűrni a soraikból se a hiénákat, se az ügyeskedőket. Így nem csoda, ha nem túl jó a megítélésük a fővárosiak körében. „Harminc éve járom a pesti utakat, szeretem a munkám és tisztességesen dolgozom, ezért mindig kinyílik a bicska a zsebemben, amikor eszelős idióták vagy közönséges bűnözők rontják a taxis szakma renoméját” – mondja Gábor, miközben a Petőfi hídon araszolunk a Boráros tér felé. „Igazából nem értem, hogy ha az illetékesek igazán akarják, miért nem lehet fülön csípni a zavarosban halászókat, engedély nélkül, feketén fuvarozókat. Ez mindenkinek árt, de leginkább azoknak, akik sosem vágnának át senkit egy fillérrel sem. Már azon is gondolkodtam, hogy az 1001 orvos a hálapénz ellen csoport mintájára meg kellene alapítani az 1001 taxis a hiénák ellen elnevezésű klubot. Jobb marketing volna bárminél, majd mondom is a főnöknek” – mosolyog Gábor, és hálásan fogadja az őt megillető jattot. Első hallásra megdöbbentő tapasztalatokat hoztak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) idei ellenőrzései, nem kis részben azért, mert semmilyen lényegi javulást nem mutattak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Minden hetedik taxisnál találtak kisebb-nagyobb szabálytalanságot, 2000-ből 1400 esetben. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint ebben az első ránézésre sokkoló, 70 százalékos jogsértési arányban az is benne van, amikor valamelyik személyszállítónak hiányzik egy matricája vagy éppen dohányzik, de azt is rögzítik az ellenőrök, ha egy taxiállomáson akár öt-tíz percre magára hagyja az autóját, amíg elszalad valahová. „A számok mögött persze mi is látjuk azokat a valós jogsértéséket, amikor ebből a 2000 ellenőrzésből 80 esetben – 4 százalék – visszavonták a taxis droszthasználati engedélyt. Százból négy taxis követ el ilyen súlyos szabálysértést a fővárosban, a túlszámlázás és a jogosulatlan tevékenység végzése is ezek közé tartozik”, mondja a szövetség elnöke. Hozzátéve, a BKK által elvégzett célirányos ellenőrzések minden olyan esetet feltártak és rögzítettek, amelyek eltértek a fővárosi taxirendelet szabályozásától. „Az utasok, közte a rengeteg turista, valamint a többségében tisztességesen szolgáltatók jogos igénye, hogy az illegális személyszállítókat és a szabályokat súlyosan sértőket kiszűrjék és büntessék. Ehhez elsősorban a hatósági ellenőrök létszámát kell mielőbb rendezni”, mondja Metál Zoltán. A BKK továbbra sem rendelkezik hatósági jogkörrel, ezért azok az ellenőrzések jóval eredményesebbek, melyeket a hatóságok (Innovációs és Technológiai Minisztérium, kormányhivatalok, NAV, rendőrség) bevonásával közösen végeznek, ezeknek ugyanis van következménye. Kérdésünkre a BKK óvatosan reagált. Megerősítették a taxisszövetség álláspontját, miszerint a hatóságokkal végzett közös ellenőrzések kifejezetten hatékonyak a jogsértések visszaszorításában, de arra már nem reagáltak, hogy miért nem sikerül jottányit sem előrelépni az anomáliák megszüntetésében. Kiemelték ugyanakkor, hogy az ellenőrzések során nem a taxisok 70 százalékát büntették, mivel elsősorban mindig a jogsértéssel, panaszokkal fokozottan érintett helyszínekre figyelnek, így egy-egy taxist többször is ellenőrizhetnek. Hozzátették, a szabálytalanságok nagy része pótolható technikai hiányosság. A Liszt Ferenc Repülőtéren tapasztalható, szintén nem új keletű problémákra – az arcbőr nélküli hiénák üzelmeire – azt válaszolta a BKK, hogy Ferihegyen komoly változásokat lehet tapasztalni. A terület üzemeltetője lecserélte a biztonsági szolgálatot, melynek többek között az utasra vadászó személyek és csoportok kiszűrése a feladata, szorosan együttműködve a repülőtéri rendőrséggel. A taxispiac Tarlós-féle reformjáról több, általunk megkérdezett szolgáltató azt mondja: a volt főpolgármester lényegében csak látványintézkedéseket tett, úgy, ahogy ezt a hajléktalan-kérdésben is láthattuk tőle, de a probléma mélyreható megoldásához gyenge vagy motiválatlan volt. „Tarlós nem probléma-irigy, hagyott feladatot az utódjának a taxisbizniszben is”, véli epésen a taxispiacot jól ismerő forrásunk. Hozzátéve: a tavalyi tarifarendezés alapján – benne a 450-ről 700 forintra emelt alapdíjjal és a 280-ról 300 forintra emelt kilométerdíjjal – az utasközönség kevésbé tolerálja az átveréseket, az új városvezetésnek tehát bizonnyal „bérlete lesz a problémához”.

Nem csak a színe más

A taxik általános besárgulásából kimaradt egy Elit néven működő szolgáltató. A BKK szerint ez nem véletlen, mivel különbséget kell tenni a Taxirendeletnek megfelelő megjelenéssel, díjszabással és engedéllyel működő sárga autók és a személygépkocsis személyszállítók között. A fekete színű, személygépkocsis személyszállításra vonatkozó engedéllyel rendelkező autók nem taxik, számukra jogszabályban meghatározott díjszabás sincs. Mindkét tevékenység hatósági engedélyhez kötött, de a kiadás feltételei eltérőek, amint a szabályozásuk is. A fekete autók kiegészítő vagy kapcsolódó szolgáltatásként működnek, például a szálláshely- és az idegenforgalmi ágazatban.

Szerző
Témák
taxik