Előfizetés

„Chile felébredt” – Ismét több mint tízezren vonultak utcára Santiagóban

Sebes György
Publikálás dátuma
2019.10.24. 20:13

Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP
Hasonló demonstrációk voltak több vidéki városban is.
Egyelőre semmi sem tudta megállítani az immár egy hete tartó tiltakozó mozgalmat Chilében. Sem az, hogy a tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban eddig tizennyolcan haltak meg, sem pedig az elnök ígéretei. A fővárosban, Santiagóban újra több mint tízezren vonultak az utcákra, de hasonló demonstrációk voltak több vidéki városban is. „Chile felébredt” – kiabálták mindenütt, és a jelek szerint komolyan is gondolják. A megmozdulások a metrójegyek árának emelése miatt kezdődtek. Az idén már másodszor drágult a tömegközlekedés a latin-amerikai országban. Ám a tüntetők nem csak emiatt tiltakoztak. Követelték többek között az oktatás és az egészségügy színvonalának javítását, valamint a bérek emelését is. Felemelték szavukat amiatt is, hogy a kormány jelenlegi intézkedési nem biztosítanak stabil nyugdíjrendszert. Hat nappal a zavargások kezdete után az államfő megígérte az alapnyugdíjak húsz százalékos emelését és a drága orvosi ellátások állami ártámogatását. Sebastián Pinera kilátásba helyezte a minimálbér emelésére, az áramár csökkentését, illetve a legmagasabb jövedelmek nagyobb arányú adóztatását. Úgy fogalmazott, most lehetőséget lát arra, hogy országa „behozza a lemaradást, fokozza a tempót és konkrét és sürgős lépéseket tegyen”. Csakhogy közben a demonstrálók már az ő lemondását is követelik. Chile fővárosában egyelőre érvényben van a kijárási tilalom. Ilyenre legutóbb 30 éve volt példa, mégpedig természeti katasztrófák miatt, hiszen ez az intézkedés az egykori Pinochet-diktatúra időszakára emlékeztet. Santiagoban mintegy 20 ezer katona és rendőr járőröz az utcákon. Vízágyúkkal, gumilövedékekkel és könnygáz bevetésével igyekeznek megfékezni a rombolást, minthogy a békés tiltakozókhoz olyanok is csatlakoztak, akik például majdnem az összes metróvonalat tönkretették. Eddig hozzávetőleg 5000 embert tartóztattak le és 200 sebesültet kellett kórházba vinni.   

Zűrzavar Bolíviában is

Nyugtalanság jellemző egy másik latin-amerikai országra, Bolíviára is, ahol vasárnap tartottak választást. Az államfő puccsal vádolta meg az ellenzéket. A negyedik ciklusára készülő Evo Morales tévébeszédben azt állította, ellenfelei nemzetközi támogatással megpróbálják eltávolítani őt a hatalomból. Egyelőre ugyanis kérdéses, hogy az elnök győzni tud-e már az első fordulóban, ahogy az előző három voksoláson, vagy második etapra kényszerül. Ellenfele, Carlos Mesa korábban csalással vádolta meg a választási bizottságot, amire kilenc városban erőszakos tiltakozás kezdődött. A tüntetők választási helyiségekre támadtak, többet fel is gyújtottak.  

Brexit - Johnson előrehozott választás kiírását kezdeményezi hétfőn

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.24. 19:18
Boris Johnson
Fotó: RUI VIEIRA / AFP
A miniszterelnök szerint ez az ára annak, ha több időt szeretne az uniós kilépésről szóló megállapodás elbírására a parlament.
Hétfőn előrehozott parlamenti választás kiírását kezdeményezi az alsóházban a brit kormány - jelentette be csütörtök este Jacob Rees-Mogg, a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős kabinetminiszter. Rees-Mogg egymondatos alsóházi bejelentése szerint a képviselőknek már hétfőn módjuk lesz az indítvány megvitatására, és még aznap szavazhatnak is a kormány javaslatáról. Boris Johnson brit miniszterelnök pár perccel korábban szintén egyenes utalást is tett arra, hogy
karácsony előtt két héttel tartanák az előrehozott parlamenti választásokat Nagy-Britanniában.

Johnson, a konzervatív párti kormányfő a csütörtöki kabinetülés után a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a parlamenti képviselők több időt akarnak a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás elbírására, ezt megkaphatják, de akkor bele kell egyezniük a parlamenti választások kiírásába december 12-ére. Szerinte ez az előrevezető út, mivel
a jelenlegi parlamentben hosszú ideje senkinek nincs többsége, a képviselők nem hajlandók végrehajtani a Brexitről hozott döntést és lehetetlen a törvénytervezetek elfogadtatása.

Johnson arra utalt, hogy a képviselők kedden, második olvasatban, vagyis az általános vita után megszavazták ugyan az újabb Brexit-megállapodás alapelveit - lehetővé téve az egyezmény részletes vitájának elkezdését -, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet. Ha az alsóház kedden ezt a programindítványt jóváhagyta volna, a tervezet második és harmadik olvasatbeli elbírálása akár csütörtök estére befejeződhetett volna. Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy
egy önmagában is 110 oldalas, de a kapcsolódó dokumentumokkal 400 oldalnál hosszabb terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt.

A brit választási törvény alapján az előrehozott választások kiírásához a képviselők kétharmados többségének támogatása kell. Ez szeptemberben már egyszer nem volt meg, mikor Johnson legutóbb írt volna ki választást.
Johnsonnak szombaton kellett kezdeményeznie az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig, annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön határozatban nem engedélyezi.

Káosz a süketszobában – Kaotikus helyzet akadályozta a bizottsági vizsgálódást Trump ügyében

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.10.24. 18:58
William Taylor is megjelent a meghallgatáson – a diplomata fontos adalékokkal szolgált
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Mintegy két tucat republikánus törvényhozó hatolt be hívatlanul egy zárt ajtók mögötti meghallgatásra a washingtoni Capitolium épületében. Ezzel több órán át akadályozták a munkát.
A demokrata párti többségű képviselőház három szakbizottsága azért tart meghallgatásokat, hogy megállapítsa, indokolt-e hivatalból való felmentésre irányuló alkotmányos bűnvádi eljárást indítani az elnök ellen, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját – hivatali hatalmával visszaélve - saját belföldi előnyszerzési törekvéseinek rendelte alá. Konkrétan az merült fel Trumppal szemben, hogy visszatartotta az Ukrajnának szánt katonai segélyt és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek szóló fehér házi meghívást mindaddig, amíg Kijevben nem indítottak nyomozást Joe Biden volt alelnöknek – a Demokrata Párt egyik legesélyesebb mostani elnökjelölt-aspiránsának – a fia, Hunter Biden ellen, aki egy időben egy ukrán gázvállalatnál töltött be busásan jövedelmező állást.  A minap William Taylor, a kijevi amerikai nagykövetség egyik diplomatája azt mondta meghallgatásán, hogy tudomása szerint Trump közvetlenül összekapcsolta a védelmi segélyt a nyomozás megindításával. Ezután Laura Cooper, a Pentagon egyik vezető tisztségviselőjétől arra voltak kíváncsiak a demokrata párti törvényhozók, hogy mi a pontos ügyrendje a védelmi segélyek folyósításának. Ekkor törtek be kiabálva, a teremőröket félretaszítva a meghallgatás termébe a republikánus képviselők, akiknek egy része nem tagja azoknak a szakbizottságoknak, amelyek a meghallgatásokat szervezik. Azt állították, hogy a zárt ajtók mögött „szovjet stílusú kihallgatások” folynak. Demokrata törvényhozók viszont azt mondták, hogy a republikánus bizottsági tagok a fair play szabályainak megfelelően, ugyanolyan arányban tehetnek fel kérdéseket a meghallgatott személyeknek.  A meghallgatások menetének több órás megzavarása részben annak volt betudható, hogy a kijelölt terem úgynevezett „süketszoba” volt – olyan helyiség, ahol minősített adatok hangozhatnak el, illetve válhatnak hozzáférhetővé, és ahová nem szabad bevinni semmilyen adatrögzítésre alkalmas elektronikus eszközt. Az illetéktelenül belépő republikánus képviselők azonban ráadásul megtartották mobiltelefonjaikat is, mire a demokrata pártiak azzal reagáltak, hogy nemzetbiztonsági előírások sérültek a behatolás nyomán.  A munka hosszabb idő elteltével aztán újrakezdődött, és a meghallgatások szervezői azt ígérik, hogy – az érzékeny adatok kivételével – írásban közzéteszik, mi hangzik el a zárt ajtók mögött. Úgy hírlik, hogy újra meg akarják hallgatni az egyszer már beidézett Gordon Sondland nagykövetet, az EU-hoz akkreditált amerikai képviseletvezetőt, akit William Taylor az említett meghallgatásán állítólag értesülésének forrásaként nevezett meg.