A Facebook nyíltan befolyásolni akarja a világ politikai és gazdasági folyamatait

Publikálás dátuma
2019.10.24. 08:46

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP or licensors
Ha nem lesz kriptovaluta, akkor Zuckerberg szerint Kína megelőzi Amerikát.
Szerdai képviselőházi meghallgatásán Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál elnök-vezérigazgatója kitartott azon álláspontja mellett, amely szerint az óriásvállalatnak be kellene vezetnie a Libra nevű globális digitális kriptovalutát - írja az MTI. Zuckerberg populista módszereket is bevetett: azzal próbált érvelni, hogy amennyiben az amerikai hatóságok és törvényhozók betiltanák a Librát, ezzel átengednék az Egyesült Államok technológiai előnyét Kínának. Ezzel az érvvel a Facebook beszállt a világpolitika és a világgazdaság alakításába.    A törvényhozás pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsága előtti meghallgatás több órán keresztül tartott, és a törvényhozók gyakran ellenséges hangnemet ütöttek meg Zuckerberggel szemben. A digitális valutától és a közösségi portál álprofiljaitól kezdve az álreklámokig és a beavatkozásokig a választási folyamatokba sok mindenről faggatták őt. Zuckerberg elismerte, hogy a pénzügyi szabályozó hatóságok és a törvényhozók aggodalmai jogosak, mert a Libra valóban alkalmas eszköz lehet pénzmosásra, és alááshatja a dollár elsőbbségét is. Ugyanakkor azzal hozakodott elő, hogy bevezetésének elvetése kárt okozna az amerikaiak politikai és pénzügyi vezető szerepének. "Kína nagyon gyorsan halad előre, és pár hónapon belül hasonló kriptovaluta bevezetését tervezi" - állította. Majd hozzáfűzte: a Libra fedezetét "nagyrészt" a dollár adná, és bevezetése szerinte "megerősíti majd Amerika pénzügyi vezető szerepét a világban, akárcsak a demokratikus értékrendet". Ugyanakkor nem részletezte, mit is jelentene a gyakorlatban, hogy a Libra fedezetét "nagyrészt" a dollár biztosítaná, és hogy a globális digitális kriptovaluta használata miként erősítené a demokratikus értékrendet. Az egyik képviselő kérdésére, amely azt firtatta, hogy egyes nagy cégek, például a PayPal, miért hátráltak ki a Libra mögül, Zuckerberg közölte: a kriptovaluta "kockázatos vállalkozás". Válasz nélkül hagyta az egyik törvényhozó kirohanását: "Azokat akarja segíteni, akiknek a dollár nem megfelelő valuta, vagyis a kábítószer-kereskedőket és az adócsalókat!" Arra a kérdésre azonban igennel válaszolt, hogy hajlandó-e a Libra bevezetését felfüggeszteni mindaddig, amíg a kongresszus törvényileg nem szabályozza a kriptovalutákat. "A kongresszusnak jelentős ellenőrző szerepe van (a szabályozó hatóságok felett), számomra tehát úgy tűnik, hogy ez lehet a megfelelő megoldás" - fogalmazott. Ugyanakkor azt mondta: a tervek szerint a Librával foglalkozó vállalati részleg központja Svájcban lenne. Ez viszont a törvényhozók aggodalmai szerint éppen az amerikai szabályozás megkerülését tenné lehetővé. A meghallgatáson szóba került a Cambridge Analytica ügye is. Ez a londoni székhelyű tanácsadó cég volt az, amely a Facebook adatbázisát megvásárolva, azt illegálisan felhasználva vette célba az embereket a 2016-os amerikai elnökválasztások idején, majd más alkalmakkor is. Zuckerberg védelmébe vette a vállalatot, kijelentve, hogy többé nem fordulhat elő az adatbázis illetéktelen kézbe kerülése, mint ahogyan a Facebook vezetése képes gátat vetni a hamis politikai hirdetéseknek és kiszűrni a hamis profilokat, illetve nem diszkriminál bizonyos nézeteket, nem akadályozza azok megjelenését. Az adatvédelem miatt aggódó képviselőket azzal próbálta megnyugtatni, hogy a Facebook nemrégiben megállapodást írt alá a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal, s ennek értelmében a Facebookot a jövőben részvénytársaságként auditálják majd. A Facebook az elmúlt hónapokban több heves vitát is kavart versenyellenes magatartásával, a platformon közzétett beszélgetések titkosításával, vagy például azzal, hogy ígérete ellenére sem volt hajlandó eltávolítani egyes politikai hirdetéseket és manipulált videofelvételeket. Elizabeth Warren, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa egyenesen a vállalat feldarabolását helyezte kilátásba. Közben az igazságügyi minisztérium, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, a képviselőház igazságügyi bizottsága és 46 amerikai tagállam ügyésze már trösztellenes vizsgálatot folytat a Facebook ellen a verseny elfojtásának gyanújával.
Szerző

Hetvenmilliárdra nőtt a költségvetési intézmények kifizetetlen adóssága

Publikálás dátuma
2019.10.24. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Miközben az államháztartás húsz éve nem látott alacsony hiányt produkál, addig a költségvetési intézmények adóssága újra átlépte a 70 milliárd forintot szeptemberben.
A Pénzügyminisztérium részletes adatai szerint szeptember végén az államháztartás hiánya 303,6 milliárd forintra csökkent az előző havi 510 milliárd forintról, miután a kilencedik hónapban 207,2 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében. A költségvetés alapfolyamatai szerint nőtt volna a hiány, ám szeptemberben 464 milliárd forintnyi uniós támogatást küldött Brüsszel, ennek köszönhetően lett többletes az egyenleg. Az év végéig még további százmilliárdok várhatóak az Európai Bizottságtól, így idén akár hiány nélkül is zárhatna a büdzsé, ám a kormány nagy valószínűséggel az év végén jelentős pénzszórásra készül. A költségvetési intézmények viszont úgy tűnik alulfinanszírozottak. Legalábbis erre utal a folyamatosan újratermelődő és növekvő  adósságuk. Kifizetetlen tartozásuk szeptember végén meghaladta a 70 milliárd forintot - olvasható ki az Államkincstár adataiból. A lejárt adósság növekedése valamelyest lassult, az előző hónaphoz mérten csak 1,7 milliárd forinttal emelkedett. Továbbra is a legkritikusabb a helyzet az egészségügyben: a kórházak adóssága 58 milliárd forint volt szeptember végén – ez 4,7 milliárddal magasabb az augusztusi állománynál. Ami igazán aggasztó, hogy ennek túlnyomó része a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás. Volt olyan intézmény – a Honvédkórház -, amely egyetlen hónap alatt egymilliárddal növelte adósságát, így az elérte a 4,6 milliárdot – de négy milliárdot közelítő adósságot görget maga előtt a Péterfy Sándor utcai kórház is.  A nem egészségügyi intézményeken kívül augusztus végén még jelentős, 3,5 milliárd forintos adóssággal rendelkezett a központi fenntartású sportintézmények kezelését végző Nemzeti Sportközpontok is. Ám szeptember folyamán az intézmény majd' 2,5 milliárd forintos forráshoz jutott, amivel csökkentette tartozását. Ilyen pénzinjekcióról viszont a kórházak, klinikák és az ezeket működtető egyetemek csak álmodhatnak.
Szerző

Nyugatiak szállítják Paks 2 vezérlőjét

Publikálás dátuma
2019.10.23. 19:19

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A francia Framatome és a német Siemens kettőse szállíthatja a Paks 2-es fejlesztés egyik legfontosabb elemét, az úgynevezett blokkvezérlőt – derül ki a tervezett nukleáris erőművet építtető orosz állami Roszatom közleményéből. A Moszkvában kedden a Roszatom szakcége, a Rasu és a nyertesek között aláírt szerződés értelmében az elemet utóbbiak gyártják, szállítják és helyezik üzembe, megszerezve annak engedélyeit is. A közös munka arra irányul, hogy megfeleljünk az európai vevők magas elvárásainak – idézi a közlemény Andrej Butkot, a Rasu-vezérigazgatóját. A legalább 3-4 ezermilliárdos nukleáris bővítés több mint százmilliárdos elemét eredetileg az oroszok szerették volna leszállítani – írta az ügyről korábban a Direkt36. Ám az Orbán-kormány jelezte, hogy nyugati cégeket látna szívesen az irányítástechnika szállítóiként, már csak az informatikai támadások elleni hatékonyabb védelem végett is. A portál szerint az éles vita után a magyarok kerekedtek felül. Így a júniusi kiírásra tisztán oroszok már nem is jelentkeztek. (Egy brit cég orosz hátterű társsal pályázott, de őket kizárták.) A francia-német páros végül egy dél-koreai szövetséget előzött le. Az irányítástechnika kapcsolódó elemei még pályázhatók - jegyzi meg a lap. Kérdés, mikor kerül sor a szállításokra, miután a magyar állami megrendelő még az új egységek létesítési engedélykérelmével sem készült el.
Szerző
Témák
Paks 2