Kunhalmi: a demokráciáért újra meg újra harcolni kell

Publikálás dátuma
2019.10.23. 14:33

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Ahogy 1956 visszahozta az embereket a közéletbe, úgy az önkormányzati választáson is tömegek mozdultak meg az elnyomó rendszerrel szemben.
Az 1956-os forradalom fontos üzenete, hogy egy nemzet sem tud elnyomásban élni, és a demokrácia, a sajtószabadság, egy nemzet méltósága, erkölcsi tartása soha nem magától értetődő, azért újra meg újra meg kell harcolni - mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63., valamint a köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóján Budapesten. Kunhalmi a Jászai Mari térre áthelyezett Nagy Imre-szobornál elmondott beszédében azt hangsúlyozta, ahogy '56 visszahozta az embereket a közéletbe, úgy a mostani az önkormányzati választáson is tömegek mozdultak meg az "elnyomó, orbáni önkényuralmi rendszerrel" szemben. Úgy fogalmazott:
október 13-án sikerült megakadályozni azt, hogy nyílt diktatúrává váljon Orbán rendszere.

De - folytatta Kunhalmi - ez a veszély nem hárult el. Mutatja ezt, hogy Kövér László fideszes parlamenti házelnök a minap azt hangoztatta, hogy szerinte túl nagy Magyarországon a sajtószabadság.
Az önkormányzati választás eredménye azt is megmutatta Kunhalmi szerint, hogy hogyan érhető el a negyedik köztársaság megalapítása. Ez nehéz feladat lesz, folytatta, és csak a demokraták képesek végrehajtani, mert a Fidesz mostanra minden erkölcsi alapját elvesztette az új köztársaság felépítéséhez.
KUNHALMI Ágnes; MOLNÁR Zsolt
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Szabó Tímea: Göncz Árpád az egység megteremtésére tanított

Az önkormányzati választásról beszélt Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke is a párt október 23-i megemlékezésén: mint mondta, október 13-án, az önkormányzati választáson felszabadult Budapest és a nagyvárosok az elnyomás alól. Kiemelte: ez a győzelem nem mélyítheti tovább az árkokat, nem követheti megosztottság. A Göncz Árpád néhai köztársasági elnök III. kerületi szobránál tartott megemlékezésen Szabó arról is beszélt, hogy a volt államfő is arra tanított: "ne újabb árkokat ássunk, hanem temessük be azokat, és teremtsünk egységet, békét és jólétet". Karácsony Gergely vezetésével Budapest ezt az eszmeiséget fogja képviselni - tette hozzá.

Frissítve: 2019.10.23. 14:46

Gyurcsány: létre kell hozni a hazafias ellenzéket

Publikálás dátuma
2019.10.23. 14:14

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Hazafias ellenzék létrehozására szólította fel az Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben álló politikai erőket és civileket a Demokratikus Koalíció elnöke szerdán, pártja fővárosi ünnepi megemlékezésén.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy ez a hazafias ellenzék természeténél fogva éppen olyan színes lesz, mint 1956. Lesznek benne baloldaliak, centristák, liberálisok, zöldek és jobboldaliak is - közölte a Nagy Imre néhai miniszterelnök szobránál tartott rendezvényen. A hazafias ellenzéket négy dolog fogja össze, ezek közül az első, hogy Magyarország jövője az európai népek táborában van - jelentette ki. Hozzátette: azokkal lehet és kell együttműködni, akik erősebb Európát akarnak, akik úgy gondolják, hogy Európa jövőjét az egyesült nemzetek európai szövetsége jelenti. Második pontként hangsúlyozta: azt kívánják, hogy Magyarország újra jogállam legyen, ahol nem az állam ellenőrzi a népet, hanem a nép az államot. Úgy fogalmazott: ehhez a jelenlegi kormányt "a politika poklára kell küldeni".
Aki lop, aki hozzányúl a közpénzhez, az nem politikus, hanem bűnöző, ma a kormányon bűnözők vannak

- jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Azokkal kell együttműködni, akik úgy gondolják, hogy az országnak tisztességes, a választókat szolgáló politikusokra van szüksége - tette hozzá. A hazafias ellenzéknek olyan országot kell építenie, ahol tiszteletben tartják mások önállóságát és szabadságát, hogy ennek a szabadságnak a bázisán teremtsenek közös, erős nemzetet - mondta negyedik pontként a DK elnöke. Beszédében úgy fogalmazott: helye van a pátosznak, a szónak és cselekvésnek, de a pátosz ezekben a napokban hazug lenne, a szó kevés, a cselekvés meg kötelező. Meg kell próbálni közösen elfogadni 1956 különböző hagyományait - mondta Gyurcsány Ferenc. Október 23-nak sok arca van, 1956-ban egyaránt ott van Nagy Imre és társai reformkommunista küzdelme, Pongrátz Gergely, a Corvin köz és a pesti srácok harca, ahogy a munkástanácsok mozgalma is. Ezek együtt jellemzik 1956-ot, és a DK azon dolgozik, hogy ezek a különböző irányzatok ne megosszák, hanem egyesítsék a nemzetet - jelentette ki. A kormány külpolitikáját bírálva arról beszélt, hogy aki egyetért Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és a kurd népirtással, valójában egyetért az orosz megszállással és a magyar szabadság eltiprásával. Aki ezzel egyetért, ne ünnepelje október 23-át - közölte a pártelnök.
Szerző
Frissítve: 2019.10.23. 14:42

Pikó: '56 örökösei akkor leszünk, ha erős közösségeket teremtünk

Publikálás dátuma
2019.10.23. 13:51

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A józsefvárosi megemlékezésen Mécs Imre is beszédet mondott: a beindult összefogásban érzi a szabadságharc szellemét.
Sokan vagyunk és sokfélék, de egyaránt emlékezni és tiszteletet adni jöttünk - kezdett október 23-i ünnepi beszédébe Pikó András, a budapesti Józsefváros megválasztott polgármestere a Corvin közben. A jelen sohasem érződik hősiesnek vagy ideálisnak - tért rá a forradalom résztvevőinek méltatása után -, mindig túlélésről, másnapig tartó perspektíváról, mindennapi félelmeink oldásáról szól. '56-ban fontosabb volt a mánál a holnap, folytatta, majd Orwellt idézve úgy fogalmazott: a diktatúra akkor dőlt meg, amikor eltűnt az az érzés, hogy a történelem nyugvópontra jutott, mindig a pártnak van igaza. Pikó szerint ezért
1956 a közösségek forradalma volt, mert az egyén csak másokkal összefogva lesz olyan erős, hogy legyőzze a jövő félelmeit .

Nekünk ma nem harcolni és a hitünkért meghalni kell - fogalmazott a polgármester -, '56 örökösei akkor leszünk, ha erős közösségeket teremtünk szerte az országban és Budapesten is, melyekben egymást segítve, közösen dolgozunk minden nap a jövő reményeinek valóra váltásáért.
Nagy Imrét hallgatva lehetett érezni, hogy mégis van magyar nemzet, melynek "mindannyian tagjai vagyunk" - idézte fel következőként az 1956. október 23-án átélteket Mécs Imre. Hiába, hogy még mobiltelefon sem volt, a kis faluk forradalmi tanácsaitól a gyárakat elfoglaló munkástanácsokig mindannyian ugyanazt gondolták, megbíztak egymásban, nem kellett magyarázkodni - részletezte.
"Beindult az összefogás, és itt '56-nak érzem a szellemét"

- tért át a jelenre Mécs. "Mi vagyunk Magyarország és ti vagytok Magyarország, nem az álságos hatalom, a hatalom által kreált valóságok, a migránsok meg a többi mesék" - hangsúlyozta, hozzátéve: ezért "nekünk kell eldönteni, mi legyen".
Végül Szénási Szilvia civil aktivista mondott beszédet a roma hősökről, férfiakról és nőkről, akik együtt harcoltak a magyarokkal - majd együtt szenvedtek a megtorlásoktól. "Az '56-os forradalom roma hősei nem csak a romák hősei, hanem mindannyiunké, romáké és nem romáké, embereké" - mondta.
Szerző
Frissítve: 2019.10.23. 14:15