Szijjártó vízummentességet vitt Katarnak, földgázt kapunk majd cserébe

Publikálás dátuma
2019.10.22. 13:34
Szijjártó Péter és Ali bin Ahmed al-Kuvari katari kereskedelmi és ipari miniszter találkozója
Fotó: KKM/Mitko Sztojcsev / MTI
Kitártuk az EU kapuit a katari vezetés küldöttei előtt, és hamarosan egy kétoldalú befektetésvédelmi megállapodás is megszülethet.
2021 januárjától érkezhet katari cseppfolyós (LNG) földgáz Magyarországra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dohában járva. Horvátország már építi a fogadó terminált, már csak be kell fejezniük ahhoz, hogy elérhessen ide is a katari áru - folytatta, hozzátéve, a horvátok felől már idén év végétől lehetőség lesz gázt szállítani Magyarországra.
Katart a világ első számú LNG-exportőrei közé sorolta a miniszter, aki szerint éves szinten 100 milliárd köbméternél több gázt exportálnak, és ezt a következő években 145 milliárd köbméterre tervezik növelni. Ehhez az Orbán-kormány érdeklődésétől kísérve épülő horvát terminál évi 2,7 milliárd köbméter fogadásával járulhat hozzá, Magyarország pedig a horvát-magyar határon létesített összekapcsolás éves kapacitása révén 1,6 milliárd köbméterrel. Ez a 9,5 milliárd köbméteres éves magyar gázfogyasztás hatoda. (Bár a külgazdasági miniszter szerint ez hozzájárulna ahhoz, hogy olcsóbban jusson Magyarország gázhoz, a Népszava korábbi értesülései szerint az orosznál 10-20 százalékkal drágábban érkezne a gáz Horvátországból.)
De Katar is hagy pénzt Magyarországon: Szijjártó szerint a labdarúgó világbajnokság előkészítése során magyar audiovizuális technológiákat használnak több stadionban és állítja, magyar technológiát is használni fognak ivóvíz előállítására. Már most is sok katari vásárol egyre több budapesti lakást befektetési céllal (aminek ha a miniszter örül is, a lakhatási gondokkal küzdő fővárosiak feltehetően már kevésbé), valamint 140-150 tonna sajtot és tejterméket exportálnak magyar termelők Katarba. A miniszter dohai útján elkészült egy kétoldalú befektetésvédelmi megállapodás szövege is, de az még nem került aláírásra.
Egy másik megállapodást viszont már alá is írt Szijjártó: ez a diplomata és különleges útlevéllel rendelkezők kölcsönös vízummentességéről szól - azaz kitártuk az EU kapuit a katari vezetés küldöttei előtt.
A miniszter Katarban Manszúr Ibrahím Ál-Mahmúddal, a Katari Befektetési Hatóság elnökével találkozott, továbbá Szaad Serida al-Kaabi energetikai és ipari miniszterrel, Ali bin Ahmed al-Kuvári kereskedelmi és ipari miniszterrel, és Szultán bin Szaad al-Murejhi külügyi államminiszterrel.

329,95 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.22. 08:18

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Minimálisan mozgott a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedden reggel a hétfő esti szintekhez képest.
Az euró jegyzése 329,95 forint volt reggel hét óra körül a hétfő esti 329,94 forint után.
A svájci frank árfolyama 300,06 forintról 299,97 forintra, a dolláré pedig 295,87 forintról 295,89 forintra változott.
Az euró árfolyama sem változott érdemben a dollárral szemben: az eurót hétfő este 1,1152 dolláron, kedden reggel 1,1153 dolláron jegyezték.
Szerző

A Fidesz sokadszor is nemet mondott a rezsicsökkentésre

Publikálás dátuma
2019.10.22. 07:30

Fotó: Katarzyna Wojtasik
A Fidesz-KDNP hétfőn 11. alkalommal is kisiklatta az MSZP piaci áresésen alapuló rezsicsökkentési javaslatát. A kormány szerint 2030-ra megfeleződhetnek a háztartási gázigények.
Hétfőn ismét, 2014 óta nem kevesebb mint 11. alkalommal siklatta ki már a nyílt ülés előtt a parlament kormánypárti többsége a szocialisták lakossági gázárcsökkentési javaslatát. Az indítvány lényege, hogy az ellenzéki párt a világpiaci tarifák – vagyis a fűtőanyag beszerzési költségei – jelentős csökkenésére hivatkozva átlagfogyasztásig 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést követel a Fidesz-KDNP-kormánytól. Eme árcsökkenés nyomán az átlagfogyasztásig tizedével mérsékelnék a háztartási villamosenergia-tarifát, illetve ugyanennyit nyesnének a lakossági távhő hatósági árából is. Indoklásuk szerint nem lenne helyénvaló, ha a nemzetközi gázárak tartós, 60-70 százalékos esése nem jutna el a magyar családokhoz. Emlékeztetnek, hogy a hazai lakosságnak szánt gázt az állami MFGK vásárolja meg az orosz Gazpromtól, mégpedig piacihoz közelítő áron. Leeső beszerzési árai nyomán így az állami cégnél egyre nagyobb extraprofit halmozódik fel. Ezt ugyan nyilvános mérlegükben is fel kell tüntetniük – a keret mértéke tavaly év végén a 40 milliárdot közelítette -, a kormány azt 2014 óta nem adja át a lakosságnak árcsökkentés formájában. (A tavalyi parlamenti választások napján az Orbán-kormány a keretből 12-12 ezer forint kedvezményt juttatott a háztartási gáz- és távhőfogyasztóknak. A 9 ezer forintos rezsiutalványt ellenben nem ebből, hanem adófizetői forrásokból állták.) A módosító javaslatot jegyző Tóth Bertalan MSZP-elnöktől megtudtuk: a gazdasági bizottság tegnap vita nélkül utasította el az indítvány tárgysorozatba vételét. Az előterjesztők képviseletében jelen lévő MSZP-s képviselő ismertette az indítvány lényegét, majd a bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik szavaztatott. Se a kormány, se a Fidesz, se a KDNP nem szólt hozzá. A döntés azt mutatja, a fideszes képviselők még vitatkozni sem hajlandók arról, hogy a kormány indokolatlanul drágábban adja a gázt a lakosságnak – fogalmazott az ügy kapcsán Tóth Bertalan. Pedig a számok azt mutatják, hogy bőven tudna árat csökkenteni a kormány. Nem rezsiutalványokkal, nem csak egyes csoportoknak, hanem a szolgáltatási ár csökkentésével és mindenkinek. Mindez csak akarat kérdése – nyomatékosította az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Az MSZP számára elfogadhatatlan, hogy a fideszes képviselők befogják a fülüket és csukott szemmel segítenek abban, hogy Mészáros Lőrinc, a MET és a többi energetikai multi minél jobban megtömje a zsebét. Továbbra is követeljük, hogy az átlagfogyasztás mértékéig csökkentsék a gáz, az áram és a távhő árát – jelentette ki Tóth Bertalan.

Orbán 50 ezer 200 milliárdot kér klímára

Orbán Viktor és Hadházy Ákos ellenzéki honatya tegnapi, az Országgyűlésben bemutatott táblás performansza némiképp elhomályosította a kormányfő ezt követően tett fajsúlyos bejelentését. Eszerint ahhoz, hogy Magyarország az EU igényeinek megfelelően 2050-re teljes egészében úgynevezett klímasemlegessé váljék, számításaik szerint 50 ezer 200 milliárd forintra van szükség. (Ez nagyjából megfelel a lapunk által korábban közölt évi mintegy 2 ezer milliárd forintos igénynek.) A klímasemlegesség azt jelenti, hogy semmi – sem az ipar, sem a fűtés, sem a közlekedés, sem más – nem bocsát ki több szén-dioxidot, mint amennyit különböző fejlesztésekkel le is tudnak kötni. Míg a nyáron az EU 24 tagállama a tervre már igent mondott, a kezdeményezést pénzt hiányolva harmadmagával az Orbán-kabinet is elvetette. A miniszterelnök klímasemlegesség alatt az áramtermelés teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességét, a fűtési célú gázfelhasználás megszüntetését és a száz százalékosan elektromos alapú közlekedést érti. Magyarország szerint ez csak mélyreható gazdasági átalakításokkal érhető el – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor a következő hét éves uniós költségvetési ciklus jövő évi vitájára emlékeztetve bejelentette: az ezzel kapcsolatos pénzügyi igényeinket a múlt héten Brüsszel számára benyújtottuk. Noha ennek mértékét nem számszerűsítette, ez „az EU komoly hozzájárulása nélkül nem fog menni, amire igényt is tartunk” - zárta felszólalását Orbán Viktor. A miniszterelnök a kormány júniusi, komoly nemzetközi felzúdulást keltő pálfordulása indoklásában amúgy azt is kikötötte, hogy az EU a Magyarországnak szánt klímavédelmi támogatását semmilyen módon nem kötheti konkrét célokhoz. Orbán Viktor tegnapi bejelentésére rímeltek a Sárváron megrendezett 50. Nemzetközi Gázkonferencián Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára által tegnap mondottak. A kormány eszerint arra számít, hogy 2030-ig a jelenleg mintegy évi 3,5 milliárd köbméteres lakossági gázfogyasztás körülbelül megfeleződik. Az államtitkár szerint ennek egyik oka a közintézmények és a lakások szigetelése. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a Fidesz-KDNP-kabinet 2016 óta nem hirdetett magáningatlanok szigetelésére vissza nem térítendő támogatási pályázatot.

Fáziskésésben a kormány

Tavaly mintegy 4 százalékkal, 10,3 milliárd köbméterről 9,9 milliárd köbméterre csökkent az ország gázfogyasztása - számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által tegnap közzétett jelentésből. A jelenséget a hatóság nem indokolta. A visszaesést, amire az év elején lapunk hívta fel a figyelmet, szakértők a magasabb hőmérséklettel indokolták. Az iparág ugyanakkor ezt egyelőre nem köti össze érdemben az éghajlat jövőben is várható, folyamatos felmelegedésével. Olyannyira, hogy a kormány szinte naponta sürgeti újabb nemzetközi gázvezetékek kiépítését. Tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa a Közel-Kelet egyik legjelentősebb kőolaj- és földgázkitermelőjeként jellemzett Omán fővárosában, Maszkatban magyar nagykövetséget avatott. Államtitkára, Menczer Tamás pedig Bulgáriában az úgynevezett "déli gázfolyosó" kiépítését sürgette.

Szerző
Frissítve: 2019.10.22. 07:51