Bemutatják Londonban a világ első égboltábrázolását

Publikálás dátuma
2019.10.22. 11:17

Fotó: SEBASTIAN WILLNOW/dpa Picture-Alliance / AFP
A több mint 3600 éves nebrai korongot a British Museumban állítják ki.
A korongot, amely a legkorábbi égboltábrázolás a világon, két sírrabló találta 1999-ben a szász-anhalti Nebra városka mellett. A kincset 2002 februárjában a rendőrség egy színlelt vásárláskor foglalta le Svájcban. A kutatók szerint a lelet az ausztriai Mitterberg község környékéről származik, ahol legkorábban 3750-3700 évvel ezelőtt bányásztak először rezet. A korongot azonban 3600 éve ásták el, tehát száz, de legfeljebb százötven évig lehetett használatban. A 32 centiméter átmérőjű, csaknem teljesen kerek korongon több helyen aranybevonat található: a régészek feltételezése szerint azok hajót, holdat, napot és csillagokat ábrázolnak.
A bronzból készült, két kilogramm tömegű, aranyberakásos koronghoz kapcsolódó kutatási eredményeket és az elmúlt húsz év új leleteit ideiglenes kiállításon mutatja be a németországi Halle tartományi múzeuma. Ezt követően mutatja be a British Museum 2021 júniusa és októbere között a tárlatot, kissé más megközelítéssel. A hallei intézmény cserébe nagy értékű kiállítási tárgyakat kap kölcsön a brit múzeumtól. A két múzeum hétfőn írta alá az együttműködési megállapodást.
Szerző

2000 római pénzérmét talált egy szerződéses kincsvadász Baranyában

Publikálás dátuma
2019.10.21. 11:32
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kerámiaedényben elásott vagyon már csak azért is fontos lelet, mert arról is sok mindent tudni lehet, hogy hogy kerülhetett oda, ahol rátaláltak.
Több mint kétezer darab, negyedik századi, római kori, bronz pénzérme került elő Baranya megye déli részén - adta hírül a Janus Pannonius Múzeum (JPM) hétfőn. A kisméretű érmék eszmei és tudományos értéke azért igazán kiemelkedő, mert ismert lelőhelyen, leletösszefüggések ismeretében került elő a kincs - azaz, következtetni lehet belőle arra, hogy annak idején pontosan milyen gazdasági folyamatok játszódtak le. A bama.hu azt írja, a pénzérméket egy szürke házi kerámiából készült edényben helyezték a föld alá. Az összetört edényt a közeljövőben restaurálják a múzeumban.
Gábor Olivért, a múzeum régészét idézve a közleményben kitérnek rá: ilyen mennyiségű pénzkincsre ritkán lehet ráakadni, bár az adott lelőhelyen valószínűsíthetőek voltak római kori leletek.
Az érméket egy önkéntes lelőhely-felderítő, Hendinger Zoltán találta meg, aki a Janus Pannonius Múzeummal szerződéses kapcsolatban álló etikus fémkereső, amatőr kutató. Ez azt jelenti, hogy a kutatást kormányhivatali engedéllyel végezheti, és a lelőhely pontos megjelölésével a megtalált leleteket a múzeumnak átadja. A JPM több mint egy tucat fémkeresős önkéntes lelőhely-felderítővel működik együtt folyamatosan. A tervek szerint az általuk megtalált kincsekből időszaki tárlatot is rendeznek jövőre a többi között a most meglelt római kori érmék bemutatásával.

Nők cserélték ki a Nemzetközi Űrállomás akkumulátorait (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.21. 10:10

Fotó: NASA
Jessica Meir és Christina Koch, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két űrhajósa először lépett férfi nélkül a világűrbe.
Jessica Meir és Christina Koch, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két űrhajósa az állomás akkumulátorait cserélték ki. A pénteki, hétórás űrséta, amelyet a NASA élőben közvetített, összhangban áll az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA azon céljával, hogy előmozdítsa a nemek közti egyenlőséget a világűrben. 
Koch egy októberi sajtótájékoztatóján mérföldkőnek nevezte az eseményt, és azt mondta, az űrséta sokak számára jelent majd inspirációt. Sandra Magnus, a NASA egyik korábbi űrhajósa, aki 136 napot töltött az ISS-en a Reuters hírügynökségnek szintén kiemelte: nagyon fontos, hogy a fiatal nők ez alapján is tudjanak szerepmodelleket választani maguknak. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az ilyen feladatok elsődleges feltétele mindenekelőtt a hozzáértés.
Az Egyesült Államok első női űrhajósa, aki űrsétát végzett, Kathy Sullivan ugyancsak üdvözölte az eseményt. Először márciusban tettek volna kísérletet egy csak nőkből álló űrsétára, ezt azonban elhalasztották, mert az állomáson nem volt elegendő, mérethez illő űrruha.
Az ISS űrhajósai 2000 óta 221, a karbantartás miatt szükséges űrsétát tettek, ebből 43 alkalommal nő is volt a csapatban.
Szerző
Témák
NASA ISS űrséta nők