Előfizetés

7-es cikk: Junckerhez fordultak az európai bírák

Halmai Katalin (Brüsszel) Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2019.10.22. 07:00

Fotó: Népszava
A nemzetközi testület választ vár az Európai Bizottságtól, milyen konkrét intézkedéseket tesz a magyar igazságszolgáltatás kritikus helyzete miatt.
Levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság (EB) távozó elnökéhez a magyar igazságszolgáltatás kritikus helyzete miatt José Igreja Matos, az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke. Az EB szóvivője lapunknak megerősítette, hogy megkapták a levelet, amelyre megfelelő időben válaszolnak. Egyben utalt arra is, hogy a jogállamiság helyzete miatt Magyarország ellen folyamatban van a 7. cikk szerinti eljárás, s az EB osztja az Európai Parlament hazánkkal - különösen a korrupcióval és az igazságszolgáltatás függetlenségével - kapcsolatos aggodalmait.
José Igreja Matos levelében felidézte, hogy az EAJ áprilisban háromtagú tényfeltáró bizottságot küldött hazánkba, hogy megvizsgálják a magyarországi igazságszolgáltatás helyzetét, különös tekintettel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti feszültségre, illetve az OBH-elnök bírói kinevezési gyakorlatára. (Ez volt az a delegáció, amelynek Handó Tünde OBH-elnök látványos prezentációt tartott, majd anélkül, hogy kérdéseikre válaszolt volna, faképnél hagyta őket.) Az EAJ delegáció májusra készítette el jelentését, amelyet Matos ugyancsak elküldött Junckernek.
A jelentés - az EAJ elnöke szerint - bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendkívül kritikus helyzetben van, függetlensége is veszélybe került. A jelentés egyebek mellett rögzíti: az OBH-elnök látszólag túllépte hatáskörét, amikor megakadályozta az OBT felügyeleti jogainak ellátását, továbbá jogellenesen beavatkozott a bírói kinevezések és előléptetések folyamatába, valamint késleltette a szükséges választások ütemezését, hogy az OBT-ben megüresedett pozíciókat betöltsék. Az EAJ misszió jelentése kitért arra is, hogy a magyar kormány egy különbíróságot tervez létrehozni, amely az igazságügyi tárca ellenőrzése alatt állna.
José Igreja Matos levelében beszámolt arról, az EAJ idén szeptember 15-én Nurszultánban tartott ülésén a magyar küldött sajnálattal jelentette be, hogy a tényfeltáró misszió jelentésében szereplő kérdések kezelésében nem történt előrelépés: a Magyar Bírói Egyesület eddig nem kapott visszajelzést vagy választ. José Igreja Matos arra kérte az EB elnökét, tegyen meg minden lehetséges lépést e zavaró fejlemények megállítására, egyben választ vár Junckertől, milyen konkrét intézkedéseket akar tenni a felmerült kérdések kezelésére.
A levélről és az esetleges intézkedésekről megkérdeztük az EB elnökét, amire Christian Wigand szóvivő a Népszavának azt nyilatkozta: "Megerősíthetjük, hogy megkaptuk a levelet, és a megfelelő időben válaszolni fogunk rá. Mint Ön is tudja, a jogállamiság helyzete miatt folyamatban van Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárás. Az EU Tanács elnökségének meghívására az Európai Bizottság részt vett és felszólalt az Általános Ügyek Tanácsának szeptember 16-iki ülésén rendezett magyar meghallgatáson. A Bizottság emlékeztetett rá, hogy osztja az Európai Parlament aggodalmait, különös tekintettel a korrupcióval és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokra. A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és meghozza a szükséges intézkedéseket a problémák megoldása érdekében. Mindenkor készséggel állunk a Tanács és a tagállamok rendelkezésére információnyújtás vagy megbeszélések céljából.”

Több mint 28 milliárdot ér az Országház, de nem ez a piaci értéke

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.22. 06:56
Illusztráció.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Amúgy persze nem eladó.
Több mint 28 milliárd forint az Országház könyv szerinti értéke - közölte a Világgazdaság érdeklődésére az Országgyűlés sajtóirodája, amely ugyanakkor leszögezte, hogy az épület nem eladó. A keddi lapszámban kiemelték, hogy ez az összeg - amelyet a vonatkozó számviteli szabályok szerint az ingatlan bekerülésének értékcsökkenésével együtt kalkulálnak - nem azonos a piaci értékkel. Utóbbi megállapításához ugyanis értékbecslést kellene végezni, és ez olyan költséges lenne, hogy a vizsgálat indokolatlan. Az Országház értékbecslését nemcsak az nehezíti, hogy műemléki és történelmi ingatlan, hanem a szükséges adatmennyiség megszerzése és feldolgozása is. Mészáros Ferenc, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének értékbecslési divízióvezetője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy egy ilyen feladatot magyarországi szolgáltatók jó eséllyel nem is tudnának elvégezni. A munkára nemzetközi, főleg brit cégeket kellene felkérni, amelyek ilyesmire szakosodtak. A megbízás összege több tízmillió forint is lehetne - emelte ki Mészáros Ferenc.

Célkeresztben az óvodák: a hat év alattiakra is kitér az új NAT

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.10.22. 06:30
Illusztráció
Fotó: Népszava
A szakszervezetek továbbra is aggódnak a rugalmas iskolakezdés eltörlése miatt.
Külön fejezetet kapnak az óvodák a készülő új Nemzeti alaptantervben (NAT) – értesült lapunk. Úgy tudjuk, az erről szóló tervek több szakmai fórumon – a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon, illetve a Köznevelési Szakértők Országos Egyesületének október 19-i keceli konferenciáján – is elhangzottak. Az óvodákról szóló fejezet elsősorban az óvoda-iskola átmenetre fókuszál majd, az Óvodai nevelés országos alapprogramját (ami az óvodáknak olyan, mint az iskoláknak a NAT) tehát nem váltja fel. Szakmai körökben ugyanakkor azt beszélik, ez az óvodák államosítása felé vezető egyik első lépés lehet, vagyis a jelenleg önkormányzati fenntartású óvodák, az iskolákhoz hasonlóan, a jövőben közvetlen állami fenntartásba kerülhetnek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta, hogy elvennék az óvodákat az önkormányzatoktól. Mint a Népszava megkeresésére írták, „nincs ilyen kérdés a minisztérium napirendjén”. A NAT-tal kapcsolatos, óvodákat érintő kérdéseinkre annyit írtak: a kormány a Nemzeti alaptantervről még nem hozott döntést. Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke ugyancsak hallott arról, hogy megjelenhetnek a NAT-ban is az óvodák, de arról nem tud, hogy erről a minisztérium vagy a kormány valamelyik képviselője bővebben tájékoztatta volna a szakszervezeteteket. Hozzátette: a rugalmas iskolakezdés eltörlése ügyében sem látnak még tisztán, most ez aggasztja leginkább az óvodapedagógusokat. Megírtuk: az Országgyűlés júliusban megszavazta a köznevelési törvény módosítását, amivel az iskolaérettség megállapításának protokollját is átalakították. Aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak szeptemberben kötelező iskolába mennie – akkor is, ha épp augusztus utolsó napjaiban lett hatéves. A szülők ugyan kérelmezhetik, hogy gyermekük egy évet még óvodában maradjon, ám az iskolaérettségről már nem a gyermeket ismerő óvodapedagógusok, hanem az Oktatási Hivatal dönt majd. A pontos részletek azonban mind a mai napig nem ismertek, a kormány ugyanis még nem adott ki végrehajtási rendeletet az intézkedéshez. – A helyzetet úgy lehetne jellemezni: kész őskáosz – fogalmazott Verba Attiláné. Nemrég pszichológusok nyílt levelet is küldtek a kormánynak, hogy minél előbb adjanak tájékoztatást és vonják be az érintetteket. A levelet több száz szakember írta alá. Az érdekvédőt kérdeztük arról is, milyen hatással volt az óvodai munkára az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tavaly nyári módosítása, ami azt írta elő az óvodapedagógusoknak, hogy az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektessenek az óvodai nevelés során a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek erősítésére, a nemzeti jelképek megismertetésére. – Az intézkedés semmilyen hatással nem volt a munkánkra, minden úgy ment tovább, mint eddig – mondta Verba Attiláné. Szerinte nemzeti, kulturális értékekről eddig is sokat beszélgettek a gyerekekkel, a nekik megfelelő szinten. Hozzátette: a minisztérium által tavaly megígért népmesei rajzfilm és könyvcsomagot még nem kapták meg.