Előfizetés

A kaposvári Szabadságfa lett az Év fája

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.21. 12:06

Fotó: Varga György / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Nagy küzdelemben, kevesebb mint 300 szavazattal nyerte meg az idei Év Fája versenyt a kaposváriak kocsányos tölgye.
Kevesebb mint 300 szavazattal előzte meg a második helyezettet a kaposváriak kocsányos tölgye az Év Fája online szavazásán, amelyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány. Az izgalmas küzdelem győztese idén 4431 szavazattal a Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán álló Szabadságfa lett. A Hős Fa címet a Szentkúti Öregharcos-Vasvár, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.
A nyertes kocsányos tölgy a kaposvári Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán áll, a helyiek Szabadságfa néven ismerik. A fát 90 évvel ezelőtt ültették az 1927-ben átadott iskolaépület udvarán. A csemete a kőszegi polgármester jóvoltából a trianoni határról, az Írott-kőről került Kaposvárra, és az ültetéskor a fa gyökereire Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad földjét hintették. Élete során több ezer berzsenyis diák életét kísérte végig a „nagy tölgyfa”, hisz az iskolai ünnepségek, évnyitók, évzárók helyszíne az udvar, ahol a fa áll. Időről időre az iskola legkitűnőbb tanulói az elismerő oklevelekre erősítve a tölgyfa egy-egy préselt levelét is megkapták emlékül.
A versenybe minden közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van. Idén 57 jelölt indult a versenyen, amelyek közül a szakmai zsűri választotta ki a 14 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét. A fákra összesen 13158 szavazat érkezett.
A 2019-es magyarországi győztes kaposvári tölgyfa indul a 2020 elején rendezendő európai versenyben. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, négyszer pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly a pécsi Havi hegyi mandulafa nyerte el az Európai Év Fája címet.

Az idei hazai verseny helyezettjei:

1. A kaposvári Szabadságfa 4431 2. A dunakiliti Millenniumi tölgy 4159 3. Széchényiek körtefája 1483 4. Gerlai nagy platán 893 5. Hárskapocs – Szentendre, Alsó-Izbég 555 6. Szentkúti Öregharcos – Vasvár 353 7. Ziliz legendája az Ezeréves Tölgy 296 8. Fekete Nyár Ácsteszér büszkesége 291 9. A győrszemerei Tündér-tölgy 247 10. Juharfás út – A múlt és a jelen találkozása 239 11. Imrehegyi terebélyes eper 74 12. Nap utca tölgyfája 68 13. Jákó szeretettől gyógyuló Platánja 35 14. Nagy Nyárfa 34

Medvebocs kószált Zeteváralján

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.20. 11:30
Illusztráció
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Miután egy gyümölcsösben almát evett, visszavonult az erdőbe.
Almát kereső medvebocs kóborolt szombat este a Hargita megyei Zeteváralján – írja a Mediafax hírügynökség beszámolója alapján a maszol.ro. A környéken lakókat a Ro-Alert rendszeren keresztül értesítették a veszélyről. A csendőröket szombat este riasztották a medve miatt. A helyszínre kiérkezve már nem találták meg az állatot, de az emberekkel folytatott beszélgetésből kiderült: egy medvebocs kószált a településen, aki miután egy gyümölcsösben almát evett, visszavonult az erdőbe. A csendőrök egy ideig még a közelben maradtak, hogy megbizonyosodjanak arról, az állat nem tér vissza.

Algából készítettek bioreaktort

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.19. 12:12

Fotó: Hypergiant Industries
Négyszázszor több szén-dioxidot képes elnyelni az algákból készült bioreaktor, mint egy fa.
Az algák szén-dioxid-elnyelő képességét már régóta vizsgálják, most egy amerikai cég készített egy, leginkább hűtőgépre hasonlító bioreaktort alga felhasználásával, ami szerintük négyszázszor annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint egy fa – írta a Qubit.  
„Az algában az a csodálatos, hogy nagyon olcsó és könnyű termeszteni. Legfőképp napfényre, szén-dioxidra és vízre van szüksége” – mondta a Fast Companynek Ben Lamm, a Hypergiant Industries vezérigazgatója. A bioreaktor a Chlorella vulgaris nevű mikroalgával működik, ami több szén-dioxidot tud elnyelni bármelyik másik növénynél. A gép csőrendszerében és 200 literes víztartályában elhelyezett algának bepumpált levegőre és mesterséges fényre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a fotoszintézis, és a szén-dioxid megkötése.
Az algák, moszatok, páfrányok és gombák évente 14 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg, pont annyit, amennyi az erdőtüzekkel és a biomassza égetésével felszabadul – írták a Frankfurti Biodiverzitás- és Klímakutató Központ, a Max Planck Intézet és a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem kutatói 2012-ben.
A mesterséges intelligenciás technológiákkal foglalkozó cég becslései szerint a gép évente két tonna szén-dioxidot képes megkötni a levegőből, amit aztán később felhasználható bioüzemanyagként ad ki magából. Egyelőre prototípusok készültek el, de a cég 2020-ra szeretné piacra dobni a terméket, és majd a gép terveit is nyilvánossá teszik.