Ízig-vérig magyar bronzkutyák

Publikálás dátuma
2019.10.19. 21:27
A magyar fajtájú kutyák készülő bronzszobrait cizellálja Pogány Gábor Benő szobrászművész
Fotó: Mészáros János / MTI
Bizonytalan időre elhalasztotta a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége a magyar kutyafajtákat népszerűsítő iskolaprogramhoz szükséges képzését, melyet eredetileg október első hétvégéjére tervezett. További szakmai egyeztetések szükségességére hivatkoztak, melyet az iskolaprogram bejelentését követő számtalan szakmai vétó indokolt. Rendben van, hogy magyar ember mellé magyar kutyafajta dukál, de talán túlzás, és kissé felelőtlen is, hogy míg a terápiás kutyák hosszas felkészülés és egy kétlépcsős, komoly vizsga után válnak alkalmassá rá, hogy iskolákba, illetve egyéb intézményekbe mehessenek, addig egy hétvégi, pár órás gyorstalpalóval gyerekek közé lehet vinni akár egy kuvaszt vagy egy komondort, csak azért, mert magyar. Szóval, amíg az egyesületnél átgondolják a metódust, addig a diákok maradhatnak teljes bizonytalanságban, a tekintetben, vajon mely eb tekinthető virtigli magyarnak. Ha csak az nem, amelyiknek az unokája is magyar, valamint legalább négy kölyke van és rovásul ugat. Addig is, míg el nem indul az iskolaprogram, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sem rukkol elő friss kutatási eredményekkel a magyar kutyafajták DNS-alapú származásellenőrzését illetően, melyre nemrégiben kaptak 65 millió forintot, a gyerekeknek kiváló ismerkedési alternatívát kínál Budapest, ahol Európában a legnagyobb az egy négyzetkilométerre eső kutyaszobrok száma. Persze résen kell lenni, és nem szabad bedőlni minden bronz cukiságnak, hiába néz vissza édesbús, majdnem magyar tekintettel az őt vizslató gyerekarcokra. Lehet, hogy az egyik kutya, de mi van, ha a másik nem magyar eb? Aki biztosra akar menni, annak remek 3 dimenziós fogódzót kínál például az Állatorvostudományi Egyetem kertje, ami nem nyilvános park ugyan, de az egyetemi nyitva tartás alatt bárki, bátran, kérdés nélkül besétálhat. A kerítésen belül hirtelen elhalkul a város zaja, és aki jól fülel, tán még meg is hallja Pogány Gábor Benő szobrászművész bronz kutyáinak néma, de annál magyarabb ugatását. Ott állnak, egyesek lépdelést mímelnek, az egyetem kisállatklinikája előtt, mind a kilencen. Bizony, ők a magyar kutyafajták! A rövid és a drótszőrű vizsla, a puli, a pumi, a mudi, a komondor, a kuvasz, az erdélyi kopó és az agár. Micsoda kecsesség, micsoda elegancia! Mennyi nemesség, erő és bátorság! A szobrok alatti ismertetőket látva picit olyan, mintha bizony ezek a magyar fajták a szíriuszi leg-leg-legendáriumból érkeztek volna a Földre, hogy minden kutyák legnemesebbjeként hirdessék a négylábúak és az alapból kétlábúak örök barátságát, valamint a megfellebbezhetetlen fajtatisztaságot. Ezzel együtt a park tanúsága szerint mégsem a kutya, hanem a még nála is őshonosabb magyar szürke marha az ember legfőbb csatlósa. Mindjárt a bejáratnál áll ugyanis a szintén bronzba öntött Csatlós, egyenesen a Hortobágyról, aki még életében hatalmas elismerést szerzett gazdájának a rengeteg kiállításon elnyert éremmel – a tábla szerint „kolosszális és magasztos példánya volt ő fajának.” Nem tudom, hogy ezt kutyaként lehet-e überelni.
Szerző
Témák
kutyák

A vasutasok elhagyott palotája

Publikálás dátuma
2019.10.19. 21:05

Fotó: Adományozó - Budapest Főváros Levéltára - Klösz György felvétele / Fortepan
Tíz éve áll üresen Budapest ütőerén, az Andrássy úton egy háztömbnyi irodaépület. Miközben városszerte gőzerővel húzzák fel az újabb és újabb toronyházakat, hogy irodákat helyezzenek el bennük, ez az irdatlan monstrum az Izabella és a Rózsa utca között a kutyának sem kell. Pedig igen megbízható az eladó: maga az állam.
Több mint egy évszázadon keresztül a MÁV központi hivatalai működtek itt. Az 1870-es évek közepén, amikor a frissen egyesített főváros új főútvonalát kijelölték a térképen, az újonnan kialakított telkekre pedig adókedvezménnyel csalogatta a beruházókat a Közmunkatanács, a bérpalota- és a villa-övezet határán az államvasúti társaság is lefoglalt magának egy dupla házhelyet. Az irodaházat a cég egyik vezető építésze, Rochlitz Gyula tervezte meg: az ő keze munkáját dicséri a Keleti pályaudvar főhomlokzata, a Baross téri MÁV-lakóház és az első dunai vasúti híd is. Az épület 1876-ban került tető alá, villámgyorsan, ahogy akkoriban minden a robbanásszerűen növekvő fővárosban.
A MÁV 133 éven át használta a dupla pincével ellátott, később színházteremmel is kibővített hivatalt, míg végül egy nagy racionalizálási hullám elsodorta innen, azzal a felkiáltással, hogy ezt a remek helyen lévő ingatlant majd pompásan el lehet adni. (Esetleg Néprajzi Múzeummá alakítani, de ez sosem került nagyon komolyan szóba.) 
2015-ben 7 milliárdot kértek érte, idén nyáron 7,9-et – de azóta is csak csendben romlik. Történt ugyanis egy lényeges változás: 2013-ban „az építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékek megóvása érdekében” műemléki védettséget kapott az épület, ami legalábbis drágává és macerássá teszi a szükséges felújítást. (Igazán nem csoda, hogy azóta a műemlékvédelem hivatalát és tudományos bázisát is rendkívüli alapossággal felszámolta a NER.)
Hivatalos céllal egy évtizede nem járt senki a hatalmas házban, de 2015 májusában a Népszabadság Online videósai bejutottak oda. Filmjükön jól látszik a XIX. század végére jellemző praktikus pompa és a XXI. század elején megszokott lepusztultság is. Márvány oszlopok, öntöttvas szobrok, kovácsoltvas csillárok és mennyezeti díszítőfestések várják az újjászületést, miközben a fűtetlenség és a magának mindenhol utat találó víz már rombolja a födémeket és omlasztja a falakat.
Szerző

Nem épül elég lakás Budapesten

Publikálás dátuma
2019.10.18. 10:21

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A rövidtávú lakáskiadás szigorúbb szabályozása nem enyhítené a Budapesten kialakult lakhatási válságot. Az elmúlt évek drasztikus ingatlanáremelkedésének nem az Airbnb megjelenése az oka, hanem a szűkös lakáskínálat.
Több mint a duplájára nőttek az ingatlanárak a fővárosban az elmúlt öt évben, ennek kapcsán pedig gyakran felvetődik, hogy az Airbnb megadóztatása vagy más típusú szabályozása enyhítené a lakhatási problémákat. Ennek az elképzelések az az alapja, hogy a beruházók és az ingatlanközvetítők visszajelzései alapján a lakások jelentős részét befektetési céllal veszik meg. Vagyis azért, hogy rövidtávra – néhány napra vagy hétre, jellemzően turistáknak – nagy haszonnal kiadják. Egyes becslések szerint az ilyen befektetési célú vásárlások a 30-40 százalékot is elérik a fővárosban, főként a belvárosi kerületekben. Az V. kerületben például ma már minden negyedik lakást külföldi vásárol meg. Budapesten jelenleg a történelmi belváros – az I. és az V. kerület – a legdrágább, itt a négyzetméterár a fővárosi átlag másfélszeresét teszi ki. Öt éve még 22 millió forintból lehetett itt ingatlant vásárolni, 2018-ban már átlagosan 48 millióért keltek el a lakások. A belvárosi ingatlanáremelkedés miatt pedig a magyar családok a még megfizethetőbb árú külsőbb kerületekbe költöznek, ahol az emiatt jelentkező nagyobb kereslet emeli meg a lakásárakat. 
Ez a gyors tempójú drágulás azonban nem a rövidtávú lakáskiadás öt-hat évvel ezelőtti budapesti megjelenésével függ össze, az Airbnb szigorúbb szabályozása ezért nem enyhítené a Budapesten kialakult lakhatási válságot – összegezte az Airbnb megbízásából a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány eredményeit lapunknak Fazekas Bence, a GKI  kutatásvezetője. Mint mondta: ha egy gazdaság növekszik, elsőként mindig a belvárosi lakásárak ugranak meg, majd onnan gyűrűzik kifelé a drágulás. Ez a jelenség Airbnb előtt is megfigyelhető volt. A rövid távú lakáskiadás megadóztatása szerinte nem változtatna a fővárosi lakáshelyzeten, az árak attól nem csökkennének, hiszen az ilyen lakások száma elhanyagolható. Budapesten jelenleg 2 900 olyan lakás van, amelyet Airbnb rendszerén keresztül egy évben több mint 180 napig kiadtak. Ez a csaknem egymillióra rúgó teljes fővárosi lakásállomány mindössze 0,3 százalékát teszi ki. Elképzelhető persze, hogy más csatornákon keresztül is adnak ki lakásokat rövid távra a tulajdonosok, erről viszont nem áll rendelkezésre megbízható adatbázis, mint ahogyan a befektetési célú vásárlások tényleges arányáról sem. Márpedig a szabályozásnak arányosnak kell lennie és tényeken kell alapulnia – tette hozzá. Az Airbnb kapcsán ugyanakkor számos más probléma is felmerül: ilyen például a gyorsan cserélődő bérlők – vagyis a bulituristák – nem mindig kulturált viselkedése, ami zavarja a helyi lakosokat. Ezeket a helyzeteket azonban a társasházak saját belső szabályzataival lehet orvosolni – véli Fazekas Bence. A szállodások is sérelmezik, hogy bár hotelszerűen adják ki ezeket a lakásokat, a tulajdonosoknak mégsem kell olyan követelményeknek – vendégek bejelentése, biztonsági előírások, adózás - eleget tenniük, mint nekik. Ezen a helyzeten a kutatásvezető szerint is változtatni kell, de az a lakhatási válságot még nem oldaná meg. Azt a GKI tanulmánya sem vitatja, hogy a fővárosi lakások iránti keresletnövekedést az elmúlt években sok esetben rövidtávú profitszerzési célok mozgatták, hiszen az alacsony hitel- és állampapírkamatok vonzó befektetési célponttá tették az ingatlanpiacot. A magasabb kamatú új állampapírok nyári megjelenése már némiképp le is fékezte az ingatlanárak növekedését. 
Eközben azonban 107 ezer ingatlan üresen, további 9 ezer önkormányzati tulajdonú lakás kiadatlanul áll a fővárosban, évente pedig csupán néhány ezer újonnan épült lakást adnak át – hívja fel a figyelmet a tanulmány, amely szerint a magas ingatlanárak és bérleti díjak legfőbb oka az, hogy nem épül elég új lakás. Az ezredforduló 821 ezres lakásállománya 2017-re 916 ezerre nőtt, ami éves átlagban mindössze 0,6 százalékos gyarapodást jelent. Míg azonban a 2008-ban kirobbant válság előtt még tízezres nagyságrendben épültek új lakások (2000 és 2010 között 86 700), addig 2010 után már kevesebb mint évi 3 ezret (2011 és 2017 között 16 ezret) adtak át. Ennek hátterében az építőipari költségek növekedése áll: az anyagárak 2013 óta 19 százalékkal, a munkaerő 36 százalékkal drágult. Utóbbi fő oka a munkaerőhiány, ami különösen sújtotta a lakásberuházásokat, hiszen a nagyobb iroda- és állami építkezések elszívták a dolgozókat ebből a szegmensből. Mindezek szintén hatással voltak az ingatlanárakra, de a bérleti díjakra is. Miközben minden ötödik önkormányzati bérlakás üresen áll, addig az ingatlan.com adatai szerint ma Budapesten az átlagos havi bérleti díj már 160 ezer forintra rúg. Emiatt a budapesti háztartások több, mint 90 százaléka számára megterhelő a bérleti díj kifizetése (a kutatók itt a bérleti díj és a jövedelem arányát vizsgálták, a határvonalat pedig 35 százaléknál húzták meg). Nemrégiben a jegybank is felhívta a figyelmet, hogy ma már a csökkenő kamatok ellenére hitelből is egyre nehezebb ingatlanhoz jutni. A GKI tanulmánya szerint ahhoz, hogy egy átlagos fővárosi lakást hitelből meg lehessen venni, már 7 millió forint önerőt kell letenni, miközben 2014-ben elég volt még 2 millió forint is. Ma 33 hónappal – vagyis 42 százalékkal – több havi kereset összegyűjtésére lenne szükség egy használt lakás megvásárlásához, mint 2010-ben. Az új lakások megvásárlásához pedig 26 hónappal több kereset szükséges. A GKI tanulmánya szerint mindezek alapján a lakhatási válságot az üresen álló, vagy leromlott állagú önkormányzati bérlakások felújítása, az építőipari termelékenység hatékonyságának növelése, az év végén megszűnő kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa további fenntartása enyhíthetné.

Reggeli és matrac

 A 2008-ban San Franciscoban alapított Airbnb az „AirBed and Breakfast” kifejezés rövidítése, ami felfújható matracot és reggelit jelent: az alapítók eredetileg ezt kínálták fel szállásként saját lakásukban. A szállásközvetítő online piactéren keresztül ma már a vendéglátók saját szobájától kezdve a komplett lakásokon át akár egész kastélyokat vagy hajókat is ki lehet bérelni. Az oldalon több mint 7 millió hirdetés található, a világ 191 országának 100 ezer városában lehet szállást foglalni. Az Airbnb Magyarországon a 2010-es évek elején jelent meg, de igazán 2015-ben kezdett felfutni.      

Szerző