Torziós ingától Agatha Christie-ig

Publikálás dátuma
2019.10.20. 10:28

Fotó: Facebook
Néhány évtizeddel ezelőtt még rang volt a Magyar Optikai Műveknél dolgozni. A több mint 130 éve tanműhelyként indult, később sikeressé vált magyar cég mára már megszűnt, kulturális intézménye azonban túlélte az alapítót.
A XIX. században, a kiegyezés után Baross Gábor közlekedésügyi államtitkár hívta Budapestre a hesseni Marburgból származó, s a kolozsvári egyetemen mechanikusként tevékenykedő Ferdinánd Süsst, hogy alapítson tanműhelyt magyar (finom)mechanikusok képzésére. A kicsi üzem kinőtte helyiségét, ezért 1905-ben a Csörsz utcába költözött, 1939-ben pedig Magyar Optikai Művekre változtatta nevét. Ott készült Eötvös Loránd később világhírűvé vált torziós ingája, a II. világháború idején a hadigépezetet szolgálta ki termékeivel, később precíziós tolómérőket, mikrométereket, laboratóriumi műszereket, még később számítástechnikai kiegészítőket tervezett a magyar mérnökök elitje, és gyártott a MOM, amelynek termékeit a hétköznapjainkból is felidézhetjük: szemüveglencsék, ébresztőórák és diavetítők is származtak a titokzatos, és épp emiatt kultikussá vált Csörsz utcából. 1951-ben a cég több ezer dolgozója, illetve a környék, és Budapest lakói számára kulturális intézményt alapított a gyártelep területén. A négyezer négyzetméteres MOM Művelődési Ház kupolás épületét az a Dávid Károly tervezte, aki a Népstadion tervezését irányította, és az ő munkája Ferihegy 1-es terminálja is. A Bauhaus hatásától nem mentes ház a második szocreál épület, amely műemlék lett, 1991-ben kapta meg ezt a minősítést. A rendszerváltás után az egyre nagyobb gazdasági válsággal küzdő – majd 1998-ban végleg megszűnt - alapító cégtől a XII. kerületi, Hegyvidéki Önkormányzathoz került, 2011-ben fel is újították. A programjaival művháznak túlságosan alternatív, undergroundnak szerfelett a fősodorba tartozó kulturális intézmény sokáig nem találta helyét a fővárosban. A kevés budai koncert-, színházi helyszínek egyikében játszott anno a Gemini együttes – talán a nosztalgia miatt is építtette cége székházát a zenekar basszusgitárosa, a későbbi Fotex cégcsoport feje, Várszegi Gábor a Csörsz utcába – és a MOM-ban volt a Hobo Blues Band első klubja is. Befogadta a saját játszóhellyel nem rendelkező Rockszínház előadásait, neves, mégis helykereső táncosok koreográfiáit és fura figurák fura produkcióit. Belső kertje – amelyből indult az azóta nagyra nőtt valódi biopiac – jó helyszíne találkozóknak, meghitt kávézásoknak, szabadtéri színpadnak is helyet biztosít. A kultúrház-kultikus szójátékkal játszó MOMkult fokozatosan megkülönbözhetetlen intézménnyé vált. Állandó helyszíne a klasszikus zenei Cziffra Fesztiválnak, a Jazzy és a Get Closer jazzfesztiválnak. Működik benne filmklub, rendszeresek a színházi előadások, játszótérrel, báb-, gyerek- és babaszínházi előadásokkal és nyugdíjas klubbal köt magához több generációs családokat. Polgári miliőt teremt nem csupán könyvbemutatókkal, irodalmi klubbal, kiállításokkal, ismeretterjesztő előadásokkal és társastánc délutánjaival, de az Agatha Christie Fesztivállal is.
Témák
MOMkult

Ízig-vérig magyar bronzkutyák

Publikálás dátuma
2019.10.19. 21:27
A magyar fajtájú kutyák készülő bronzszobrait cizellálja Pogány Gábor Benő szobrászművész
Fotó: Mészáros János / MTI
Bizonytalan időre elhalasztotta a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége a magyar kutyafajtákat népszerűsítő iskolaprogramhoz szükséges képzését, melyet eredetileg október első hétvégéjére tervezett. További szakmai egyeztetések szükségességére hivatkoztak, melyet az iskolaprogram bejelentését követő számtalan szakmai vétó indokolt. Rendben van, hogy magyar ember mellé magyar kutyafajta dukál, de talán túlzás, és kissé felelőtlen is, hogy míg a terápiás kutyák hosszas felkészülés és egy kétlépcsős, komoly vizsga után válnak alkalmassá rá, hogy iskolákba, illetve egyéb intézményekbe mehessenek, addig egy hétvégi, pár órás gyorstalpalóval gyerekek közé lehet vinni akár egy kuvaszt vagy egy komondort, csak azért, mert magyar. Szóval, amíg az egyesületnél átgondolják a metódust, addig a diákok maradhatnak teljes bizonytalanságban, a tekintetben, vajon mely eb tekinthető virtigli magyarnak. Ha csak az nem, amelyiknek az unokája is magyar, valamint legalább négy kölyke van és rovásul ugat. Addig is, míg el nem indul az iskolaprogram, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sem rukkol elő friss kutatási eredményekkel a magyar kutyafajták DNS-alapú származásellenőrzését illetően, melyre nemrégiben kaptak 65 millió forintot, a gyerekeknek kiváló ismerkedési alternatívát kínál Budapest, ahol Európában a legnagyobb az egy négyzetkilométerre eső kutyaszobrok száma. Persze résen kell lenni, és nem szabad bedőlni minden bronz cukiságnak, hiába néz vissza édesbús, majdnem magyar tekintettel az őt vizslató gyerekarcokra. Lehet, hogy az egyik kutya, de mi van, ha a másik nem magyar eb? Aki biztosra akar menni, annak remek 3 dimenziós fogódzót kínál például az Állatorvostudományi Egyetem kertje, ami nem nyilvános park ugyan, de az egyetemi nyitva tartás alatt bárki, bátran, kérdés nélkül besétálhat. A kerítésen belül hirtelen elhalkul a város zaja, és aki jól fülel, tán még meg is hallja Pogány Gábor Benő szobrászművész bronz kutyáinak néma, de annál magyarabb ugatását. Ott állnak, egyesek lépdelést mímelnek, az egyetem kisállatklinikája előtt, mind a kilencen. Bizony, ők a magyar kutyafajták! A rövid és a drótszőrű vizsla, a puli, a pumi, a mudi, a komondor, a kuvasz, az erdélyi kopó és az agár. Micsoda kecsesség, micsoda elegancia! Mennyi nemesség, erő és bátorság! A szobrok alatti ismertetőket látva picit olyan, mintha bizony ezek a magyar fajták a szíriuszi leg-leg-legendáriumból érkeztek volna a Földre, hogy minden kutyák legnemesebbjeként hirdessék a négylábúak és az alapból kétlábúak örök barátságát, valamint a megfellebbezhetetlen fajtatisztaságot. Ezzel együtt a park tanúsága szerint mégsem a kutya, hanem a még nála is őshonosabb magyar szürke marha az ember legfőbb csatlósa. Mindjárt a bejáratnál áll ugyanis a szintén bronzba öntött Csatlós, egyenesen a Hortobágyról, aki még életében hatalmas elismerést szerzett gazdájának a rengeteg kiállításon elnyert éremmel – a tábla szerint „kolosszális és magasztos példánya volt ő fajának.” Nem tudom, hogy ezt kutyaként lehet-e überelni.
Szerző
Témák
kutyák

A vasutasok elhagyott palotája

Publikálás dátuma
2019.10.19. 21:05

Fotó: Adományozó - Budapest Főváros Levéltára - Klösz György felvétele / Fortepan
Tíz éve áll üresen Budapest ütőerén, az Andrássy úton egy háztömbnyi irodaépület. Miközben városszerte gőzerővel húzzák fel az újabb és újabb toronyházakat, hogy irodákat helyezzenek el bennük, ez az irdatlan monstrum az Izabella és a Rózsa utca között a kutyának sem kell. Pedig igen megbízható az eladó: maga az állam.
Több mint egy évszázadon keresztül a MÁV központi hivatalai működtek itt. Az 1870-es évek közepén, amikor a frissen egyesített főváros új főútvonalát kijelölték a térképen, az újonnan kialakított telkekre pedig adókedvezménnyel csalogatta a beruházókat a Közmunkatanács, a bérpalota- és a villa-övezet határán az államvasúti társaság is lefoglalt magának egy dupla házhelyet. Az irodaházat a cég egyik vezető építésze, Rochlitz Gyula tervezte meg: az ő keze munkáját dicséri a Keleti pályaudvar főhomlokzata, a Baross téri MÁV-lakóház és az első dunai vasúti híd is. Az épület 1876-ban került tető alá, villámgyorsan, ahogy akkoriban minden a robbanásszerűen növekvő fővárosban.
A MÁV 133 éven át használta a dupla pincével ellátott, később színházteremmel is kibővített hivatalt, míg végül egy nagy racionalizálási hullám elsodorta innen, azzal a felkiáltással, hogy ezt a remek helyen lévő ingatlant majd pompásan el lehet adni. (Esetleg Néprajzi Múzeummá alakítani, de ez sosem került nagyon komolyan szóba.) 
2015-ben 7 milliárdot kértek érte, idén nyáron 7,9-et – de azóta is csak csendben romlik. Történt ugyanis egy lényeges változás: 2013-ban „az építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékek megóvása érdekében” műemléki védettséget kapott az épület, ami legalábbis drágává és macerássá teszi a szükséges felújítást. (Igazán nem csoda, hogy azóta a műemlékvédelem hivatalát és tudományos bázisát is rendkívüli alapossággal felszámolta a NER.)
Hivatalos céllal egy évtizede nem járt senki a hatalmas házban, de 2015 májusában a Népszabadság Online videósai bejutottak oda. Filmjükön jól látszik a XIX. század végére jellemző praktikus pompa és a XXI. század elején megszokott lepusztultság is. Márvány oszlopok, öntöttvas szobrok, kovácsoltvas csillárok és mennyezeti díszítőfestések várják az újjászületést, miközben a fűtetlenség és a magának mindenhol utat találó víz már rombolja a födémeket és omlasztja a falakat.
Szerző