Kérdés, hogy a kormány pénzügyi karanténba zárja-e a budapesti győzteseket

Publikálás dátuma
2019.10.20. 16:11

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Tisztább levegő és közélet, rászorulók támogatása, stadionstop, közösségi részvétel – erre készül a főváros új vezetése.
Büfékocsi nem kell, más hozzáállás igen! – még augusztus végi kampánynyitóján mondta ezt Karácsony Gergely, amikor szóba került, hogy miért van hőség a BKV-járatokon, és hogy Tarlós mivel ütötte el korábban a kérdést. Az új főpolgármesternek tervei bőven vannak, a pénzügyi mozgástér viszont szűk, és azt sem tudni, hogy a kormány mennyire akar bosszút állni a fővároson a múlt vasárnapi ellenzéki győzelmekért. – Már a közgyűlés első napján néhány fontos területen szükség lenne változásra – üzente a voksolás előtti napon az új főpolgármester. Eszerint végrehajtanák az antikorrupciós szervezetek ajánlását, aminek része, hogy a költségvetést az állampolgárok számára is követhető módon mutassák be. Kihirdetnék a klímavészhelyzetet és létrehoznák a „főkertészi pozíciót”, továbbá átalakítanák a fővárosi önkormányzat működését, megnyitnák az emberek előtt a parkot, amely jelenleg a fővárosi politikusok parkolóhelye. Az első lépések között egyetlen olyan elem van, amelynek komolyabb pénzügyi hatása lenne: ingyenessé tennék a budapesti tömegközlekedést a regisztrált álláskeresők, valamint a 14 éven aluliak számára. Az új városvezetés a bevételi oldalhoz is hozzányúlna. Karácsony a kampányban felvetette, hogy bevezetné az 500 millió forintnál drágább ingatlanokra vonatkozó „Tiborcz-adót”, enyhítendő a fiatalok lakásproblémáit. De felmerült, hogy többet fizethetnek például a jövőben az óriásplakátok vagy a kaszinók, és komolyan dolgozik az ellenzék azon is, hogy az EU-ból közvetlenül – a kormány kikerülésével – juthatnak forráshoz a városok. Kormányzati jóváhagyás nélkül hitelt nem tud felvenni az egyre inkább eladósodó Budapest, így most nincs sok mozgástere. Karácsony Gergely fűtési támogatást ígért a rászorulóknak, és bejelentette: „az én városomban addig nem épül új stadion, míg nincs minden kerületben CT-berendezés”. A fővárosnak elvben eddig is joga lett volna megvétózni az értelmetlen beruházásokat. Az alapvető probléma az, hogy a fővárosban megtermelt GDP 2 százaléka marad Budapestnél – tehát száz forintból kettő (Berlinben az arány 22 százalék). Ha ez a 2 százalék 3-4 lenne, akkor Budapest uniós támogatások nélkül is működne. Persze ehhez a kormány partnerségére vagy még inkább kormányváltásra lenne szükség. Ezért első körben inkább a szimbolikus lépések kerülhetnek elő. Például az a terv, hogy Karácsony „kisöpörné” a gyűlöletpropagandát az aluljárókból és betiltaná a Lokál című lap osztogatását. Érdekes kérdés, mi lesz az aluljárók tervezett lezárásával (a választás előtt néhány héttel született döntés arról, hogy kilenc fővárosi aluljárót lezárnak az éjszakai időszakban, hogy azt a hajléktalanok se használhassák). – Az önkormányzat kikéri majd az itt élők véleményét minden fontos kérdésben. Más lesz a hangulat, az emberek azt érzik, hogy Budapest róluk szól – ígérte, akkor még csak jelöltként, az új fő. Például a sokat emlegetett dugódíjról is megkérdezné a budapestieket, mégpedig a stockholmi példa alapján: az ideiglenes bevezetés után a végső szó a lakóké lenne. A cél, hogy minél több budapestit bevonjanak a döntésekbe, és hogy a főváros – Karácsony szavaival – „olyan legyen, mint a mesebeli Hulk: nagy, zöld és erős”

Különös viszony

A következő hónapok kérdése, hogyan tud kijönni egymással a kormány, a főváros és az egyes kerületek. A kabinet – kétharmados parlamenti többséggel – könnyen elzárhatja a pénzcsapokat, illetve további hatásköröket és bevételi forrásokat vonhat el a fővárostól. A nagyobb forgalmú utak karbantartása például a főváros, a mellékutaké a kerületek feladata. Márpedig a rossz utakra meglehetősen érzékenyek a lakók, ahogy a közlekedés színvonalára is. A kormány el is vehet területeket, ahogy az a többi között a Városligettel történt. Ám a fővárosnak is vannak fegyverei; ahogy arra a napokban a hvg.hu felhívta a figyelmet, az ellenzéki többség például sztrájkba engedheti a szakszervezeteket. Igaz, hogy a tömegközlekedés esetében meg kell egyezni a cégvezetéssel az elégséges szolgáltatásról, de egy ellenzéki városvezetés által kinevezett menedzsmenttel ez indokolt esetben nyilván nem lenne túl nehéz.

Néhány elem Karácsony terveiből

– Stadionstop, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés – Fűtési és lakhatási támogatás a rászorulóknak  – A korhatár fokozatos emelésével ingyenes tömegközlekedés a 14 éven aluliaknak – Zöldebb Budapest, klímavészhelyzet kihirdetése – Előny a fenntartható közlekedési megoldásoknak – A lakosok bevonása a fontosabb döntésekbe – Budapest alkotmány elfogadása – Egyenlőtlenségek mérséklése – A gyűlöletkeltés elutasítása – Közérdekű adatok és szerződések nyilvánossága – Közlekedési alapjövedelem bevezetése

Nagy falat

A legkomolyabb kihívás a közösségi közlekedés fejlesztése. Itt a Karácsony-program némely pontjainak megvalósítása elsősorban akarat kérdése – ilyen például vezetni a közlekedési alapjövedelemnek nevezett, lapunkban már bemutatott csomag, amelynek lényege, hogy minden budapesti polgár ugyanakkora „kedvezménykasszával” rendelkezik, és maga dönti el, hogy olcsó (a jelenleginél olcsóbb) BKV-bérletre, vagy ingyenes/kedvezményes lakóhelyi parkolásra fordítja -, de a városi vasutak fejlesztéséhez vagy a metró-HÉV összekötésekhez a kormány illetve az EU közreműködésére is szükség lesz. A kormány egy részterületen már megtette a tétjeit, jelezve, hogy kizárólag elektromos buszok beszerzését tartaná kívánatosnak, és tízmilliárdos nagyságrendű forrást is tartalékol hozzá (úgy tudjuk, Karácsony szakértői csapatában ezt a nézetet nem mindenki osztja: az eddig beszerzett, Magyarországon összeszerelt elektromos kisbuszok rendkívül gyatrán teljesítenek, rosszul bírják a hideget illetve a hegyi járatokat; ráadásul a meglévő dízeles autóbuszok metánüzemre állításával sokkal költséghatékonyabban, nagyobb üzembiztonság mellett lehetne ugyanazt a környezeti hatást elérni). Az előbbinél súlyosabb aggály, hogy az állami költségvetés durván, 2012 óta fokozódó mértékben alulfinanszírozza a BKV-t, és kizárólag a kormányon múlik, hogy a járt utat folytatva lerohasztja/csődbe viszi, vagy hajlandó egy tisztességes részfinanszírozási megállapodást kötni a fővárossal a nemzetközi gyakorlatban szokásos egyharmad állam – egyharmad önkormányzat – egyharmad utazóközönség támogatási arányról, illetve az ingyenes utazások költségének átvállalásáról. (H. M.)

Szerző

Kalácsfélék receptre

Publikálás dátuma
2019.10.20. 15:10

Fotó: Facebook
A kelt tésztából készült, tisztességes mennyiségű töltelékkel ellátott kakaós, sőt meggyel is dúsított, valamint diós csiga, háromféle: mazsolás, csokis és sima túrós táska, lekváros levél, sajtos-paradicsomos calzone, kalácstésztába bújtatott virsli, perec, sós és „olyan igazi” vajaskifli után a lelkiismeretem már ordított.
Veszélyes, ha a vonalaira örökké ügyelő, trendibben: egészségtudatos ember munkahelyének közelében kézműves pékség nyílik. Gondoltam, kipróbálom, „osztjónapot”, de sajnos rákattanás esete forog fent. Végigkóstoltam – de legalább nem egyszerre – a péksütemények szinte teljes kínálatát. A kelt tésztából készült, tisztességes mennyiségű töltelékkel ellátott kakaós, sőt meggyel is dúsított, valamint diós csiga, háromféle: mazsolás, csokis és sima túrós táska, lekváros levél, sajtos-paradicsomos calzone, kalácstésztába bújtatott virsli, perec, sós és „olyan igazi” vajaskifli után a lelkiismeretem már ordított: „le kell jönni a cuccról”. Mire ugyanis az egyszerre elfogyaszthatónál – szerencsére – méretesebb túrós kalácstól indulva a szintén többfajta és sokféle ízesítésű, kovászolt kenyereket is letesztelem, biztos, hogy minden keservesen leadott kiló visszakúszik. A leszokás nem egyszerű, a nappal orvosként dolgozó pék éjjel, vagyis hajnalban sütött péktermékei addiktívak. Egész délelőtt okot keresek, miért kell a Csengery utcai üzlet felé mennem, és mivel a környéken erős igény lett rá: a délutáni sütésnek köszönhetően este is sok erő kell az ellenálláshoz. Aki azonban kevésbé szigorú magához, jobban teszi, ha nem kerüli a „doki” akár receptre is rendelhető pékáruit. A robogójáról leugró, éppen váltópénzt és némi lisztet hozó Nagy Károlytól rendelésének kezdete előtt tíz perccel megtudom: negyven éve házi-, emellett délutánonként üzemorvos, és van magánpraxisa is. Alvásra viszont egyre kevesebb az igénye, így a pékség főként a szabadidejének hasznos eltöltését szolgálja. Öt éve elege lett a morzsalékos, rossz minőségű bolti kenyerekből, és kikísérletezte a saját kovászát. Először az ismerősöket látta el az egyre jobb gyártmányaival, majd a Kenyérlelke Fesztivál otthonsütés kategóriáját kétszer is megnyerte. Hatvan pluszosan visszaült az iskolapadba; hivatalosan is pék lett, így már a profik között nyeri sorra a díjakat. Idén például a legjobb kézműves kollégái alkotta erős mezőnyben a félbarna kenyere és a régi időket idéző vajaskiflije lett második. Májusban nyitotta meg a „végzetemet”, amelynek aljában már nem egyedül készíti a liszttel, sóval és szűrt vízzel etetett kovászából a kenyereket és az élesztős, adalékoktól szintén mentes, talán nem is annyira „bűnös” kalácsságokat.
Szerző
Témák
pék

Éjszakai erőműtúra

Publikálás dátuma
2019.10.20. 13:11

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Észak-Buda hőigénye tíz év alatt nagyjából megfeleződött – csak egy adat azok közül, amit megtudhattunk a múlt héten az Erőművek Éjszakája budapesti sajtóbejárásán, az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.-ben és a helyhatósági hátterű Főtáv szomszédos Észak-Budai Fűtőművében.
Az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Kunigunda úti egysége telente körülbelül száz megawatt (MW) hővel látja el a Gellért-hegytől Békásmegyerig terjedő térség mintegy 36 ezer távfűtéses lakását – közölte a bejáráson az erőmű irányítója és a cég ügyvezetője, Kis György. Miközben az ellátott terület ma már ritkán igényel ennél több hőt, 2008-ban, amikor az erőművet átadták, a rendszert még a térség akkori, 200 MW-s igényére tervezték. A visszaesés okát az ügyvezető a globális felmelegedésben és a panelek szigetelésében látja, de korábban sok lakás is levált a távhőrendszerekről. Az MVM fűtőerőműve az eltérő tulajdonosi szerkezet ellenére szervesen egybeépült a 70-es évek végén átadott, fővárosi tulajdonú Főtáv Észak-Budai Fűtőművével. Utóbbit csak akkor indítják el, ha a térség bármely ok miatt az erőmű által leadott hőnél többet igényel. Kis György szerint 0 Celsius-fok felett ez ma már nemigen fordul elő. A Főtáv illetékese ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy december-március között az ő kazánjaikat is felfűtik. A két, egyaránt gáztüzelésű egység elnevezésének három betűs eltérése alapvető különbségre utal: míg az MVM fűtőerőműve áramot is termel, addig a Főtáv fűtőműve csak hőt. Előbbi együttes, úgynevezett „kogenerációs” működésének hatékonysága kiugró: a felhasznált gáz energiaértékének 85-86 százalékát képesek hővé és árammá alakítani. A gázból első körben turbinák segítségével villamos energiát termelnek. Az ebből „megmaradó” mintegy 500 Celsius-fokos úgynevezett füstgáz egy sűrűn csövezett rendszerben felmelegíti a Főtáv-telepről oda érkező, lehűlt fűtővizet. Ez így felforrósítva indul vissza a lakások felé. Bár a két telep berendezései ily formán egymásba illeszkednek, a szerződések szerint itt a két cég közötti hőértékesítés zajlik. Bár az erőműben látszólag az áramtermelés az elsődleges, hőellátásuk valójában sokkal fontosabb, egyszersmind kötelezettségük is. Termelésüket emellett alapvetően befolyásolják a tőzsdei hullámzások – hangsúlyozza kérdésünkre Kis György. Ugyanis az áramot és a gázt is a nyílt piacon adják, illetve veszik. Bár a kettő áraránya idén éppenséggel kedvező a számukra, tavaly fordítva álltak. Ehhez hozzáadódik a légszennyezés miatt vásárolt úgynevezett szén-dioxid-kvóta – egyre növekvő – piaci ára. Mivel a két utóbbi terméket valutáért veszik, az egészet befolyásolja – mostanság leginkább rontja – a forintárfolyam is. Így nem csak akkor állnak le, ha nincs szükség a hőre vagy áramra, hanem akkor is, ha nem éri meg a termelés. (De azért ilyenkor áramelőállítás nélkül is termelhetnek hőt.) Mindezek eredőjeként a kft. „enyhén nyereséges”. A Főtáv közel ötven éves telepe korszerűtlenebb. Több mint 200 méteres kéményének – a főváros legmagasabb építményének – tekintélyt parancsoló méretei elvben éppenséggel annak elavultságára utalnának. Korábban ugyanis sokkal magasabbra vezették a termelés során keletkező légszennyező anyagokat, mint akár az MVM-egység alig észrevehető kéménye. A Főtáv munkatársa ugyanakkor kérdésünkre vitatta, hogy ők jobban szennyeznének az MVM-nél. Az általunk fellelt korábbi adatsorok szerint 2013-ban a Főtáv-telep 15 ezer, az MVM-erőmű pedig 133 ezer tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Igaz, a Főtáv-telep látszólagos előnyét rövidebb működési idejük árnyalja. A két telepről nitrogén-oxidok és szén-monoxid is kerül a levegőbe. E tekintetben az MVM egysége bőven a határérték alatt termel – szögezte le kérdésünkre a cég ügyvezetője. Az észak-budai fűtőerőmű termelése az ország mindennapos szükségletváltozásától függően, ha nem is ezredmásodpercek, de másfél perc alatt szintén fel-le szabályozható – tette hozzá. Kis György bemutatóján úgy fogalmazott: talán kicsit zajosak, talán kicsit piszkosak, ám mégis innen származik az az áram, ami a konnektorból, illetve az a hő, ami a radiátorból az otthonokba kerül.

Mégsem lesz faégető erőmű

A kampány során élesen tiltakozott a Főtáv észak-budai telepén tervezett biomassza-alapú erőműterv ellen az önkormányzati választást végül megnyerő, összellenzéki támogatást élvező szocialista Kiss László. Korábbi közleményében felhívta a figyelmet az előző, fideszes vezetőség által tett előkészületekre. Ugyanakkor a – választások előtti - bejáráson a Főtáv munkatársa lapunkat arról tájékoztatta, hogy a – például a faapríték odaszállítása során keletkező – környezetterhelési kockázatok miatt az eddigi helyhatóság sem adott engedélyt az egység felépítésére.

Szerző
Témák
erőművek