Előfizetés

Macron szemben az EU-val

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.10.18. 09:40

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Az Európai Tanács ma záruló csúcstalálkozóján kellene megállapodásra jutni arról, megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Szkopjével és Tiranával. Ez azonban nem egyszerű.
Rendkívül veszélyes következményei lennének annak, ha Franciaország, konkrétan Emmanuel Macron elnök ellenállása miatt nem indulnának meg a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Ez utóbbi még csak érthető is lenne, hiszen Tirana – bizonyos reformjai ellenére - gazdasági és politikai szempontból sem látszik kellőképpen érettnek arra, hogy megtegye az első apró lépést az uniós csatlakozás felé vezető úton. Észak-Macedónia esetében azonban egészen más a helyzet. Szkopje az EU számos feltételét teljesítette azután, hogy megszabadult a Magyarországra menekült volt kormányfőtől, az országot önkényesen irányító Nikola Gruevszkitől, elfogadták például az ország új nevét, így a macedónok joggal érezhetnék azt: cserben hagyták, Brüsszel becsapta őket. Az EU-n belül e kérdésben mindinkább elszigetelődő Párizs ezzel szemben azt közölte, nem tartja elégségesnek a reformokat és az egész csatlakozási folyamat átalakítását szorgalmazza. Olaszország dühösen vette tudomásul a bejelentést. Németország hajlana valamiféle kompromisszumra, melynek értelmében elviekben hozzájárulnak a tárgyalások megkezdéséhez, de egy átmeneti időt kérnek, az Európai Bizottság azonban figyelmeztetett: súlyos hiba lenne bármiféle új feltételeket szabni. Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, illetve külügyminiszter a Twitteren kifejtette, hogy összeomlás fenyegeti az Unió teljes bővítési politikáját, és minden hitelét elveszítheti a Balkánon. Jasmin Mujanovic politológus szintén a Twitteren azt közölte, nincs szó annak kifejezésére, mennyire hiteltelenné válik az Európai Unió a Balkán-félszigeten, s mekkora fiaskó ez az egyébként uniópárti és a hazai EU-ellenes erőkkel szemben fellépő észak-macedón, illetve albán vezetés számára. Úgy foglalt állást, hogy Franciaország, illetve a kérdésben hasonló állásponton lévő Hollandia ugyanolyan kárt okoznak az EU-nak, mint Magyarország és Lengyelország, de ez utóbbi két állam „legalább következetesek illiberalizmusukban”. Johannes Hahn, a még hivatalban lévő bővítési biztos sajnálkozását fejezte ki, hogy az uniós országok nem képesek közös nevezőre jutni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. „Ez nem a dicsőség pillanata Európa szempontjából” – fejtette ki. Egy uniós diplomata a Financial Timesnak elmondta, hogy Franciaország a tűzzel játszik, mert az egész régió stabilitását fenyegeti. Észak-Macedónia már 14 éve vár arra, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét és 2005 decemberében, az Európai Tanács döntésének köszönhetően vált tagjelöltté. Sokáig azonban esélye sem volt a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, mert Görögország kikötötte: amíg Macedóniának nevezik az államot, addig megvétózza mind uniós, mind NATO-integrációját. A névváltoztatást egy 2018-as megállapodás tette lehetővé, amit az akkori görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz és Zoran Zaev kötött. Ezt nem kis nehézségek után mindkét ország parlamentje ratifikálta. Az EU akkor egyértelműen azt ígérte Szkopjénak, a névváltoztatás esetén megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Nem így történt, s Franciaország egy nagyon fontos geopolitikai szempontot nem vesz figyelembe, amikor megakadályozza a megállapodást. A jobboldali populista Nikola Gruevszki  miniszterelnöksége (2006-2016) idején még fel sem merült a névváltoztatás lehetősége, Macedónia ráadásul egyre jobban eltávolodott az EU-tól, s mind közelebb került Moszkvához. Most is ugyanez a veszély fenyeget: ha az EU a mélybe taszítja a csatlakozni vágyó balkáni országokat, nem segíti az euroatlanti integrációért fellépő szociáldemokrata miniszterelnököt, Zoran Zaevet, akkor Oroszország még jobban kiépítheti amúgy sem jelentéktelen balkáni befolyását. Ez pedig nem csak az említett két állam számára jelent nagy veszélyt, hanem Szerbia és Montenegró is ki lesz szolgáltatva a Kremlnek. Ezen államok Kína számára is egyre nagyobb vonzerőt jelentenek. Montenegró például az infrastruktúra fejlesztését célzó kínai hitelek miatt kerülhet súlyos adósságspirálba. Franciaország fellépése azért is járhat súlyos következményekkel, mert az uniós szerződéseket rendre megvétózó Magyarország mellett állandó veszélyforrás lehet azzal, ha megakadályozza az EU közös külpolitikai fellépését. Bár Emmanuel Macron és Orbán Viktor ideológiájukat tekintve távolabb szinte nem is állhatnának egymástól, ebben a tekintetben egymás szövetségesei lehetnek. Az észak-macedón kormány szlogenje a következő volt: „A nap is egy csillag”. Ezzel az ország nemzeti lobogójában látható napra utalt, s arra, hogy az Európai Unió következő csillagává válhat. Ám könnyen lehet, hogy végül csak hullócsillagról beszélhetünk.

Szkopje kapcsán engedékenyebb

A visegrádi négyek Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének írt levélben tiltakoztak a francia vétóval szemben és azzal vádolták Párizst, hogy aláássa az Európai Bizottság munkáját. Mint írták, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének további késleltetése a térség stabilitását veszélyezteti. Macron azonban úgy vélte, az egész tagfelvételi rendszer reformjára van szükség. Mint mondta, bizarr az Európai Unió politikája, mert már a csatlakozási tárgyalások előtt lehetővé teszi az Unió ajtaján kopogtató országok polgárainak a szabad mozgást az EU területén. A francia köztársasági elnök Albánia kapcsán hajthatatlannak tűnik, Észak-Macedónia számára azonban adna némi mozgásteret. Egyes feltételezések szerint Macron azért áll szemben a többi állammal, mert így akar kicsikarni engedményeket Párizsnak más uniós területeken.

Európai Tanács: Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.18. 08:20
Füst száll fel a határ menti szíriai Tell Abiadban a török bombázás után. A városból aknavetőkkel lőttek vissza a török oldalra
Fotó: Bulent Kilic / AFP
A hadművelet szenvedést okoz a civil lakosságnak és veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzését.
Péntek hajnalban fogadta el az Európai Tanács azt a zárónyilatkozatot, amely nagyon óvatosan fogalmaz a török offenzíva ötnapos felfüggesztésének bejelentését illetően. "Az Európai Tanács tudomásul veszi az Egyesült Államok és Törökország bejelentését a katonai műveletek szüneteltetésére vonatkozóan" - írták. A szöveg többi része tükrözte a hétfőn, Luxembourgban tartott külügyi tanács ülésén elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, amelyek szerint az Európai Tanács "határozottan elítéli Törökország egyoldalú katonai fellépését Szíriában". Továbbá arra emlékeztetett, hogy a tagállamok a Törökországba irányuló fegyverszállítás leállítása mellett döntöttek.

Válaszlépéseket tervez a törökökkel szemben az unió

A tagállami vezetők a szövegben kiemelték, az unió folytatja a súlyos humanitárius és menekültügyi válság hatékony kezelése érdekében folytatott erőfeszítéseit, valamint támogatja azon tagállamokat, amelyekre nagy nyomás nehezedik a Földközi-tenger keleti medencéjében jelentkező migráció miatt. A Ciprus partjai mellett rejlő olaj- és földgázmezők után kutatva folytatott "illegális" török próbafúrásokkal összefüggésben szintén jóváhagyták a külügyminiszterek által hétfőn megfogalmazott zárónyilatkozatot és szolidaritásukat fejezték ki a szigetországgal. A szakminiszterek az elfogadott szövegben arra emlékeztettek, hogy az Európai Tanács június második felében tartott csúcsértekezletén határozottan elítélte a török lépéseket és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével. A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen. Csütörtökön az Egyesült Államok és Törökország Észak-Szíriára vonatkozó tűzszüneti megállapodást kötött. Törökország egy ötnapos tűzszünetbe egyezett bele, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.  

Maláj gép és csúszó csatlakozási tárgyalások

A péntek hajnalban megszületett zárónyilatkozat kitért a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett bekövetkezett tragédiájára is. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hangsúlyozták, továbbra is támogatnak minden, az igazság feltárására és a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítést, és arra szólítottak fel minden államot, hogy működjenek együtt a folyamatban lévő nyomozás sikere érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával összhangban. Információk szerint a kétnapos uniós csúcstalálkozó első, éjszakába nyúló munkanapján a tagállami vezetőknek nem sikerült megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. A visegrádi államok (V4) kormányfői szerint meg kell kezdeni az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalásokat. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői erről levelet küldtek európai uniós kollégáiknak a csúcstalálkozó előtt, amelyben arra figyelmeztettek, hogy Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak további halasztása gyengítené a Nyugat-Balkán stabilitását és jelentősen korlátozná a közösség befolyását a térségben. Uniós diplomatáktól származó információk szerint a bővítésről szóló hosszúra nyúlt vita során Németország, Olaszország és Franciaország ellenezte, hogy különválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését, míg mások - köztük Spanyolország, Hollandia és Dánia - azonnal zöld fényt adott volna a tárgyalásokra Észak-Macedóniával, míg Albánia esetében tartózkodó állásponton maradtak. Kiszivárgott hírek szerint Párizs mindaddig ellenzi a tárgyalások megkezdését a két országgal, amíg a teljes csatlakozási folyamatot meg nem reformálják - közölték. Mark Rutte holland miniszterelnök az ülést követően újságíróknak úgy nyilatkozott, a török offenzíváról folytatott élénk vita rávilágított a helyzet komolyságára és az EU egységét mutatta a kérdést illetően. Hozzátette, véleménye szerint az elfogadott zárónyilatkozatnál sokkal szigorúbb szöveget kellett volna megfogalmazni, a szíriai török katonai tevékenység ugyanis súlyosan aláássa a régió stabilitását. Nyilatkozata szerint a bővítéséről folytatott vitát a következő Európai Tanács ülésére napolták. Tájékoztatása szerint több tagország vezetője a csatlakozási folyamat reformját sürgette, különös tekintettel a jogállamiságra és a hatalmi ágak szétválasztására. Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője rövid nyilatkozata szerint a bővítés témakörében nem körvonalazódott egységes álláspont a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről sem Észak-Macedónia, sem pedig Albánia esetében. "Nem vagyok biztos benne, de nagyon remélem, hogy hamarosan megállapodásra sikerül jutni a kérdésben" - fogalmazott. A csütörtök este aláírt új Brexit-megállapodással összefüggésben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, "rendkívül bonyolult helyzet" áll elő, ha a brit parlament alsóháza nem szavazza meg a nehéz munkával elért egyezséget.

Szabad szemmel: lélektanilag nagy lökést ad az ellenzéknek, hogy a Fidesz kénytelen lemondani a fővárosról

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.10.18. 07:31

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 18.
Guardian Karácsony Gergely bizonyítani kívánja, hogy Magyarország nem csupán a szélsőjobbos miniszterelnököt jelenti. Az új főpolgármester az interjúban elmondta: a választás szétrombolta a mítoszt, mármint hogy Orbán legyőzhetetlen volna, és ez igen fontos az egész ország számára. Beszélt arról is, hogy szoros együttműködésre készül liberális varsói kollégájával, de másokkal is a térségben, hogy közösen ellensúlyozzák a magyar és a lengyel vezetés Brüsszel-ellenes politikáját. Igen sajnálatosnak nevezte, hogy a két kormány eltávolodik az EU magjától, noha a régiónak az volna az elemi érdeke, hogy ne alakuljon ki kétsebességes Európa. Karácsony kitért arra, hogy nem tudja megváltoztatni a jogszabályt, amely miatt a CEU távozásra kényszerült, ám biztosítani kívánja az egyetemet, hogy azt a város szívesen látja. Egyben javasolni kíván egy új tudományos akadémiát, amely éppen erre az intézményre alapozva végezné munkáját a kutatás és az innováció területén. A kompromisszumok embereként majd meglátja, lehet-e együttműködni a kormánnyal, de neki az jutott, hogy harcoljon a békéért. Az értékekből azonban nem enged, és ha a Fidesz konfrontációt akar, akkor ő kész felvenni a kesztyűt. Legelső feladatai között javítani akarja a szociális hálót az alacsony keresetű családok számára, több pénzt ad a hajléktalan szállóknak és javítani igyekszik a tömegközlekedés minőségén. A lap a hivatalos győzelmi jelentésekkel ellentétben úgy véli: az, hogy a Fidesz kénytelen lemondani a fővárosról, lélektanilag nagy lökést ad az ellenzéknek. A főpolgármester szerint a győzelemben nagy szerepet játszott, hogy Budapesten egészen mások a sajtóviszonyok, ez segített lyukra futtatni a kormányzati propagandát.
Economist Vasárnap nagyjából Magyarországon is ugyanaz történt, mint korábban Törökországban: az autoriter vezető elvesztette a fővárost és emellett még egy sor más fontos településről is le kell mondania. A legtöbb kisváros és falu viszont a kormánypárt kezében marad. Nem valószínű, hogy Orbán követné Erdogan példáját, és új választást kényszerítene ki Budapesten. De a vereség megingatja a körülötte kialakult hitet, hogy egyszerűen legyőzhetetlen, aki jóformán tetszése szerint győzött az elmúlt 10 évben. A hatalom napjainkban azt a szinte egypártrendszert jelenti, amelyet a miniszterelnök alakított ki, megváltoztatva az alaptörvényt és a választási szabályokat, továbbá saját embereit állítva a legfőbb posztokra. Amit ő a Fidesz közösségének titulál, ellenben az ellenzék fideszes maffiának nevez, azt a vakhűség, az Orbán által létrehozott személyi kultusz, valamint a kedvező gazdasági helyzet és az alacsony adószint tartja össze. Ám Budapesten ennyi nem elég. A miniszterelnök környezetéből sokan önhittek, ami társul még az elit egy részének élvhajhász életmódjával, és ez a jelek szerint elriasztotta a hagyományos, jobboldali szavazókat. Nagy visszhangot keltett a Borkai-féle orgia, de csak a városokban, mert ott még sokan követik a független sajtót. Azon kívül Orbán éppen Európát járta és távollétében a párt nem tudta helyesen felmérni a botrány hatását. Az eredmény azonban valószínűleg a fővároson túl is megmutatkozott. Azt jelzi, hogy még a nagy embert is meg lehet verni, éspedig összefogással. Virág Andrea a Republikon Intézettől úgy ítéli meg, hogy a Fidesz kénytelen most már egy egészen más országgal szembesülni. Hiszen az ellenzék a jövőben jobban tud kommunikálni a szavazópolgárokkal. Orbán számára pedig az a dilemma, hogy ha megbünteti a hűtlen városokat, akkor ily módon nagy számban elidegenítheti az ott élő Fidesz-híveket. Ha viszont valóban az együttműködés mellett dönt, akkor az árt a harcias stílusának, pedig az idáig rendkívül fontos hatalma bebetonozására. A politikus alatt Magyarország az európai illiberális nacionalisták kísérleti műhelye lett, a rajongók folyamatosan látogatták. Ám Budapest a jövőben találkozó hely lehet azok számára, akik ellenpólust keresnek az orbáni populizmussal szemben. De ahhoz még nagyon sok minden szükséges, hogy a Fidesz veszítsen 3 év múlva.
FAZ Szex, kábítószer és korrupció – így vezeti be a konzervatív lap, hogy a magyar ellenzék látványos sikert aratott a Fidesz fölött. Ám azt még nem tudja megmondani, hogy csupán kisiklásról van-e szó, vagy netán tartósan meggyengült az idáig támadhatatlannak tűnő miniszterelnök. Érvek vannak mindkét eshetőség mellett. A legfontosabb, hogy Tarlós alulmaradt Karácsonnyal szemben, pedig ő még a saját táboron kívül is tekintélyt élvezett. Országosan persze más a kép: hatalom közeli szakértők úgy számolnak, hogy 1,8 millióan voksoltak a kormánypártra, és csupán 1,36 millióan az ellenzéki szövetségre. Az eredményben bizonyosan közrejátszott az orgia, amelyet a győri polgármester olyan üzleti partnerekkel szervezett, akik, ha minden igaz, tisztességtelen ingatlanügyletekből milliós nyereségre tettek szert a város, illetve az Audi kárára. Mráz Ágoston Sámuel, a kormányhoz közelálló Nézőpont Intézet vezetője úgy látja, hogy a botrány távol tartotta a fideszes szavazók egy részét, viszont az ellenzéket feltüzelte, de nem a korrupciós vádak miatt. A pornófelvételek védhetetlennek bizonyultak. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója nagy hibának tekinti, hogy a Fidesz nem határolódott el azonnal Borkaitól. Ráadásul a döntést személyesen Orbán hozta meg, szemben tanácsadóinak véleményével. Innentől kezdve pedig oda van a mítosz, hogy a politikus tévedhetetlen. Meg az is, hogy a Fidesz verhetetlen. És mindkettő igen komoly lélektani következményeket von maga után. Mindkét szakember utal ugyanakkor arra, hogy a kormánypárt vidéken megerősödött, Krekó szerint részben az ott élők konzervatív beállítottsága, részben a Fidesz tájékoztatási monopolhelyzete folytán. És akkor ott vannak még a helyi, félfeudális függésviszonyok. Arra is rámutat, hogy az üzenet az a Nyugat számára: nem tart örökké az orbáni rendszer. Ennélfogva Németországnak érdemes felülvizsgálnia azt, ami nemrégiben megindult, hogy ti. közeledjen a magyar kormányhoz. Mráz ezzel szemben azt mondja, hogy ha az eredményt átszámítjuk országos választásra, akkor a miniszterelnök csaknem kétharmadot ért volna el.
Süddeutsche Zeitung Karácsony Gergely személyében új, tündöklő látomás bukkant fel Orbán, Kaczynski és Babis Közép-Európájában mindazok számára, akik továbbra is rokonszenveznek az olyasmivel, mint a jogállam, átláthatóság, sajtószabadság és humános, európai menedékpolitika. A politikus egy olyan ország fővárosában tudott nyerni, amelynek kormánya és polgársága alig-alig tudta elkerülni, hogy viszonya ne jusson töréspontig az uniós értékközösséggel. A miniszterelnök teleaggatta az országot az illiberális demokrácia címkéjével, ám most kiemelkedett egy szilárd, baloldali-zöld sziget, de a Fidesz más városokban is elvesztette a többséget. Karácsonyra a hivatalos propaganda gépezet azt a szokásos hazugságot zúdította, hogy összeesküszik Brüsszellel és muzulmán migránsok behozatalával a felismerhetetlenségig meg akarja változtatni a szép, keresztény Magyarországot. Hogy le tudja pattintani ezeket a rágalmakat, ahhoz a politikusnak segítségére voltak a Fidesz olyan önleleplezései, mint a Borkai-videó. Annak nyomán országszerte olyan kérdések merültek fel, amelyeket a nemzeti-konzervatív kormánypárt nemigen tudott megválaszolni az ideológiailag nem annyi biztos választók számára. Karácsony sokak szemében a Fidesz elit ellentettjét testesíti meg. Felismerte, hogy Orbán uralma javarészt az „oszd meg és uralkodj” elvére épül. A derűlátók most ujjonganak, hogy a budapesti siker megadja a kezdőlökést a 2022-es parlamenti választásokhoz. A pesszimisták ezzel szemben emlékeztetnek arra, hogy a lengyel ellenzék tavaly hiába szerezte meg Varsót, a PiS most vasárnap simán besöpörte az abszolút többséget. Az biztos azonban, hogy a Párbeszéd elnöke repedést idézett elő az orbáni rendszeren, de hogy utóbbit le lehessen rombolni, az még messze van.
New York Times/Reuters „Magyarországnak fegyvert kell alkalmaznia a déli határon, hogy megvédje az unió határait, ha Törökország beváltja a fenyegetést és valóban felhúzza a sorompókat a menekültek előtt a Balkánon át Európa felé”. A hírügynökség ezt a kitételt tartja a legfontosabbnak abból az interjúból, amelyet Orbán Viktor a Hír TV-nek adott. Mit mondta, a következő hetek majd eldöntik, hogy a török fél mit tesz ezekkel az emberekkel, de ha az EU felé tereli őket, akkor nagy tömegekben érkeznek majd a magyar határra. A politikus szerint jelenleg nagyjából 90 ezer migráns vesztegel a Balkánon, ám ha további százezrek csatlakoznak hozzájuk, akkor elkerülhetetlen lesz, hogy a magyar kormány ne vesse be a fegyvereket, de a politikus nem kívánja senkinek sem, hogy ehhez a megoldáshoz kelljen folyamodni. A jelentés hozzáteszi, hogy a nacionalista magyar vezetés, amely gyakran összecsap Brüsszellel a menedékpolitika kapcsán, szoros viszonyt alakított ki Törökországgal, Kínával és több volt szovjet közép-ázsiai köztársasággal. Erdogan a jövő hónapban Budapestre látogat.
Guardian Az elemzés azt hangsúlyozza, hogy az amerikai elnök a populisták forgatókönyvét használja, amikor saját érdekében használja az állami intézményeket és bűnbakokat keres a társadalom problémáira, ám a demokratikus intézményeknek korlátok között kell tartaniuk Trumpot. Mindenesetre az USA-ban veszélyben van a demokrácia, mert a politikus autokrataként viselkedik és fokozza a támadást a fékek- és ellensúlyok ellen. A diktátorok folyamatosan paranoid állapotban vannak, mert úgy vélik, hogy veszély leselkedik hatalmukra, ezért nekirontanak azoknak az intézményeknek, amelyeket nem tartanak kézben. Ahogy a Kongresszus és az igazságszolgáltatás próbálja felelősségre vonni, Trump úgy bukik ki még jobban, és okoz további károkat a jogállamnak. A tekintélyelvű politikusok a történelem során mindig megtalálták a képzelt ellenséget. Az autokrata Orbán Viktor például rágalomhadjáratot folytat az emberbarát Soros György ellen, amiért az támogatja szülőhazájában a demokráciát. A kormányfő egyben ily módon igyekszik igazolni a még több illiberális politikát, hogy „megmentse az országot” a pénzembertől és a többiektől, akik pártolják a bevándorlást. Az ilyen vezetők gyakorta úgy gondolják, hogy semmi különbség sincs az ő és az állam érdekei között, ezért a kormány eszközeit kiaknázva védik meg magukat – a nép rovására. Lopják a közpénzt, ellenzékieket záratnak be, meghamisítják a választásokat, büntetik az elégedetlenséget, a sajtót propaganda célokból vetik be. Erőt alkalmaznak saját nemzetük ellen. Egyelőre nehezen lehet csak elképzelni, hogy az amerikai hadsereg Trump utasítására a nép ellen forduljon, de az elnök már kivezényelte az egységeket a határra a bevándorlók miatt. A politikus azt állítja, hogy az államapparátus titokban ellene szervezkedik ,a „mély állam” részeként meg akarja hiúsítani a közakaratot, amit természetesen ő testesít meg. Csakhogy ezek az emberek hazafiak, akik az alkotmányra esküdtek fel és nem Trumpra. Ő viszont megpróbálja eltitkolni pénzügyeit a nyilvánosság elől és hivatalát személyes meggazdagodásra próbálja felhasználni. A sajtó csak a dolgát végzi, amikor feltárja a visszaéléseket. Minél tovább tartják kézben a gyeplőt az autokraták, annál több intézmény kerül veszélybe, mivel a vezér próbálja azokat átalakítani, hogy elérje személyes céljait. Magyarországon Orbán és szövetségesei már lerombolták a demokratikus szerkezetet, a többi közt a bíróságok átalakításával és az alaptörvény átírásával. Nagy igazság, hogy a(z amerikai) demokrácia csak olyan erős, mint az intézményei, ezért meg kell erősíteni azokat.
The Times A lap elsőszámú vezércikkírója bízik abban, hogy a politika kezelni tudja az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket, így helyre áll a bizalom a tőkés rend iránt. Simon Nixon úgy látja, hogy napjainkban két irányzatot lehet megfigyelni: egyfelől egyértelműen rosszabbra fordult a világgazdaság helyzete, másfelől viszont mind rosszabbul áll a populista pártok szénája. Orbán Viktor például súlyos veszteségeket volt elkönyvelni a helyi választáson. A populizmus részben azért törhetett előre, mert a pénzügyi válság gazdasági, szociális és politikai feszültségeket okozott. Ez pedig táplálta a tömeges elégedetlenséget az elittel szemben, fokozta a gyanút a globalizációval iránt és felkorbácsolta az ellenségességet az idegenekkel szemben. Ebből azután az következett, hogy újból megerősödött a nacionalista populizmus. Ám a szavazók napjainkban észlelhetik, hová vezet az ilyesfajta politika. Nem orvosolja a nagy gondokat, csak súlyosbítja azokat. De lehet, hogy a populista hullám éppen azért csitul, mert tanul a brit nehézségekből. Európában a legérdesebb politikai fejlemény az mostanában, hogy mennyire népszerűek lettek a zöld pártok. És lehet, hogy elképzeléseik hosszú távon kedveznek a világgazdaságnak, mert pl. a pénzügyi és technológiai monopóliumok felszámolása nagyobb versenyt, termelékenységet és több beruházást eredményez. Azon kívül többet kell költeni az infrastruktúrára és az oktatásra, mert enélkül távlataiban visszaesik a termelékenység.
FT Nagy-Britanniában szinte egyidejűleg négy szakkönyv is megjelent 1989 széttört álmairól, vagyis arról, hogy miként ment át a liberális idealizmus szemellenzős nacionalizmusba a többi közt Közép- és Kelet-Európában. A térségben hemzsegnek a nacionalisták és a populisták, akiknek édeskevés közük van a 30 évvel ezelőtti felvilágosult liberális forradalmárokhoz. A legriasztóbb azonban mégis talán az, hogy úgy tűnik: nagy bajban van maga a Nyugat is, Trump, az EU belső gondjai, de legfőbbképpen amiatt, hogy már nem teljesíti a millióknak tett ígéreteit.  Az egyik kötetben, „A fény, amely kihunyt”-ban, Ivan Krasztev, a jeles bolgár politológus és Stephen Holmes, a New Yorki Egyetemről azt veszi sorra, mi sikeredett félre a rendszerváltás után, mind Nyugaton, mind Keleten. Tehát hogy a nacionalizmus miként reagált az átfogó demokratikus változásokra, és saját önteltsége, illetve nagyképűsége folytán miért volt kudarca ítélve a nyugati liberalizmus. Mert pontosan ez utóbbi váltott ki ellenhatást elsősorban az új keleti demokráciákban, de nyugaton is. A szerzők, akiket nem lehet Orbán Viktor csodálóinak nevezni, azt írják, az illiberális miniszterelnök lehetetlenné tette, hogy nyilvános vizsgálat induljon a választási rendszer manipulálása és a mindent behálózó, bennfentes korrupció ügyében. És nemigen lehet feltételezni, hogy kudarcot vallana ez a törekvése. A magyar ellenzék nyert ugyan vasárnap, ám a lengyel Jog és Igazságosságot újraválasztották. A lényeg azonban az, hogy nem a liberális modell sült fel a 11 évvel ezelőtti pénzügyi válság miatt, hanem hogy teljesen reménytelen volt azt várni, hogy ezek az országok feladják azt a radikális etnikai nacionalizmust, amit Nyugat-Németország karolt fel 1945 után. Igencsak hasonló az amerikai és a kelet-európai populizmus, amennyiben mindkettő megveti az elitet és gyűlöli a migránsokat, illetve fél tőlük. Trump azonban más, mint Orbán, mert az írástudatlanságig értelmiség-ellenes. A könyv végkövetkeztetése azonban az, hogy a reakciós tekintélyelvűség és nativizmus nem uralkodik el a Földön, mert a sokat kárhoztatott liberalizmus feladja hegemonisztikus törekvéseit és továbbra is a század uralkodó eszméje lesz. Csak kemény munka és önkritika szükséges, hogy kijavítsa az eltelt 30 éve hibáit.